Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-12

12. oKZÉgo-i ülés oitóber 15. 1SS1. 117 4. azon védkötelesek, kik a törvényszerű szolgálati idő eltelte előtt, az osztrák-magyar monarchiából kiköltöznek. Azokra nézve, kik ezen törvény hatályba­lépte előtt az 1., S. és 3. pontok alatt említett helyzetbe jutnak, a hadmentességi díjfizetés köte­lezettsége azon évtől fogva kezdődik, a melyben azon törvény életbelép." Történtek olyan esetek, hogy egy besoro­zott s tényleg két évig és pár hónapig szolgált, azután meghűlés következtében elbocsátott kato­nának ugyanazon adót kell fizetni, mint annak, ki nem tett eleget szolgálati kötelezettségének. A másik fejezet igy szól : „három forintnyi adóval megadóztatnak először a mezőgazdaság­nál alkalmazott egyének." Felső vidéken egy mezőgazdasági cselédnek évi bére 16—20 frt. E szegény embernek fejadón kivüJ, mely egy forint, még kell 3 frtnyi adót fizetni s miután 2 évre egyszerre kell, majdnem egész bérének fele adóba megy. „Négy forint adóval terheltetnek azok, kik urasági cselédek és díjnokok, kiknek havi fize­tése 40frtnálkevesebb." Tehát 39 frtnyi havi díj és 16 frtnyi évi díj után majdnem egyforma az adó. „Öt frtnyi adóval terheltetnek, kiknek adó alapjok 5 írttól 50 frtig terjed." Itt olyan esetek fordultak elő, hogy egy 2 /s-os gazda, kinek összes évi jövedelme 20 frt és a 3. telkes gazda, miután ennek az adóalapja 40 frt volt, egyforma adóval terheltetett, Az egyiknek volt 3 fia, má­siknak egy. Vagy 2 /s osztatlan állapotban levén, azon három család él, minden egyes családnak van egy hadmenies fia, minden egyes családnak kell 4 frtot fizetni. Ezt ajánlom a t. pénzügyminister urnák a figyelmébe. Elnök: Méltóztatik a t. ház a bizottság javas­latát elfogadni, mely ellen indítvány nem tétetett ? Csanády Sándor: Én azt hiszem, a hatá­rozatban ki keli mondani, hogy a pénzügy­ministernek azért adatik ki, hogy oly törvény­javaslatot szerkeszen, mely az 1880. XXVII. t. cz.­nek a kérvényekben és az előttem szólott t. kép­viselő ur által ecsetelt hiányokat pótolja, mert a bizottság javaslatában még az sincs kimondva, hogy a minister jelentése beváratik. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A nélkül, hogy a kérvények tartalmát akár a t. ház, akár a minister ismerné, határo­zott utasítást adni nem volna helyén. Lehetnek e kérvényekben olyanok, mik a hibás végre­hajtásra vonatkoznak s akkor kötelessége a ministernek ezen a maga rendes utján segíteni s ha nem tenné meg a minister e kötelességét, akkor kellene aztán a pénzügyministernek utasítást adni. Lehet a kérvényeknek más iránya is, hogy csak ugyan a törvény módosítása lesz szüksé­ges. Erre nézve is, ha szükségesnek fog mutat­kozni, kétségtelenül feladata lesz a kormánynak ez iránt előterjesztést tenni; ha pedig a kor­mány ennek nem tenne eleget, mindig módjában van még a háznak a kérvény nem helyes el­intézése miatt a kormánynyal szemben a parla­mentális szokott módon eljárni. Kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a kérvényi bizottság véleményét, mely a kérvényt a pénzügyministerhez utasíttatni kívánja. (He­lyeslés.) Elnök: Méltóztatik elfogadni a kérvényi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk.') Elfogad­tatott. Tibád Antal jegyző (olvassa a 25—36. sz, a. kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bi­zottság véleménye észrevétel elfogadtatott. Továbbá olvassa) : Jász-Nagykún-Szolnok- és Nógrád­megye közönsége, a Bartha Miklós ellen elkö­vetett merénylet alkalmából a katonai büntető törvénykönyv és eljárás szabályozását kéri. Berzeviczy Albert előadó: Élőre is bá­torkodom megjegyezni, hogy ezen ügyet a mint emlékezni méltóztatik, a múlt országgyűlés tár­gyalta, melynek május 28-án tartott ülésében a ministerelnök ur ezen ügyre vonatkozólag rész­letes, kimerítő jelentést tett, melyet a ház tudo­másul vett és ezen ügyet befejezettnek tekin­tette. Ennélfogva a kérvényi bizottság is azon álláspontra helyezkedett, melyet a múlt ország­gyűlés ezen most említett ülésben elfoglalt és ehhez képest határozati javaslata a következő: „A katonai büntető törvénykönyv és eljárás átalakítása, a belügyministerium vezetésével meg­bizott ministerelnöknek még a múlt országgyűlés május 28-án tartott ülésében előterjeszteti nyi­latkozata szerint folyamatban lévén, ezen kérvé­nyek az irattárba helyeztetnek." (Helyeslés.) Csanády Sándor : Én azt hiszem, hogy ezen kérvényeket legalább is használat végett kellene kiadni az illető ministernek. Berzeviczy Albert előadó: Ezen kérvé­nyek oly részletes javaslatokat, melyeket a katonai büntető törvény alkotásánál figyelembe lehetne venni, nem tartalmaznak. Irányi Dániel: T. ház! Ha egyéb haszna nem lenne annak, hogy a kérvény a ministerhez utasíttas­sák, annyi mindenesetre lenne az én nézetem szerint, hogy a kormány meggyőződnék arról, hogy a kérdés a nemzet kebelében folyton él és a kor­mány, illetőleg a törvényhozás részéről való intéz­kedés és ez által való orvoslás szükségesnek látszik. Én annálfogva pártolom Csanády t. bará­tom azon nézetét, hogy ezen kérvények is a bel­ügymiuisterhez utasíttassanak. Elnök: Kérem a képviselő urat, tessék az indítványt Írásban beadni. (Megtörténik.) T. ház! A bizottság határozati javaslata

Next

/
Thumbnails
Contents