Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-403

40S. ersaágs* ülés május 21. 1SS1. 77 hívatlan elemek által. T. uraim! Én ez esetben nagyon veszélyes praecedenst látok az egyházi vagyon biztosságára nézve, mert ha mi ezt hallgatva tűrnők, hogy az egyházi vagyon felett egészen idegen, egészen hívatlan és illetéktelen közegek és bizottságok közigazgatási parancsnál fogva rendelkezzenek, mi lesz az egyházi vagyonból, mi lesz az autonómiából? Mert azon eset, mely jelenleg egy aránylag kis községgel szemben követtetett el, majd talán később, ha hatalmasabbnak érzi magát a kormány, nagyobb községgel szemben is elkövettethetik. — Én pedig követelem a minister úrtól, hogy a mit a törvény alkotása alkalmával megígért, miszerint ezentúl törvényes intézkedések fognak csak ezen ügy rendezésére nézve tétetni, azt legalább jövőre tartsa szem előtt fölteszem róla, hogy a főispán ezen önkényes, mondhatnám cynikus, sőt nevetséges intézkedését nem fogja helybenhagyni, hanem rendeletéhez, mely különben törvénytelen, ragaszkodván, a főispánt azért felelősségre fogja vonni, hogy idegen elemek által és nem a paritás szerint görög és román elemek által kezeltette a vagyont. Főleg pedig várom és követelem a minister tol, hogy törvénytelen rendeletének vissza vételével és az idei XXV. törvényczikknek megfelelő törvényes állapot helyreállításával ne késsék addig, mig a biró be nem avatkozik, míg a hitközség arra nem vesz bátorságot, hogy a kormánybiztos s ha kell, a minister ellen, mint bitorló és birtokháborító ellen indítson birtokháborítás miatt pert. — Én, t. ház, azt hiszem, hogy a dolognak jellemzésére egyelőre beérhetem ezekkel, egyelőre nem akarok arra utalni, hogy a t. minister ur minő politikai okokból tartotta czélszerűnek nem biróra bizni a dolgot, hanem a maga hatalma szerint törvénytelenül ellátni. Erről e perczben hallgatok, majd talán később, ha kényszerít a minister ur, erről is szólok, iiost beterjesztem interpellátiómat. (Olvassa) • „Tekintettel arra, hogy a brassói görög nemzeti, a szentháromsághozGczímzett templom és ahhoz tartozó egyházi vagyonok és alapítványok az ezen hitközség jogi alapját képező 1796. szept. 30-án kelt királyi leirat által ezen hitközség görög nemzeti tagjainak kizárólagos tulajdonának lett elismerve és meglett erősítve; tekintettel arra, hogy az 1869. Julius 30-án kelt vallás- és közoktatási ministeri rendelet által határozottan eonstatálva és elismerve lett, miszerint ezen „egyházi vagyon és minden ott levő alapítvány kezelése, ugy az összes egyház községi és iskolai ügyek igazgatásának j oga és kötelessége 1796-tól fogva az egyházközség görög ajkú hivei által gyakoroltatott és jelenleg is azok által gyakoroltatik", mely birtokállapot egészen a folyó év május hó 14-éig tartott; , tekintettel továbbá arra, hogy az idei XXV. t. ez. rendelkezése szerint a görög keleti hitközségekben „a hívek köztt a templomok és az azokhoz tartozó egyházi és alapítványi vagyon iránt felmerülő vitás kérdések kirendelendő kir. törvényszék által intézendők el" : kérdem a vallásés közoktatásügyi minister urat: 1. Mi jogosította arra, hogy a folyó évi február 20-án kelt rendeletében kormánybiztos kiküldése mellett a nevezett görög egyházi vagyont, még mielőtt eldöntetett, sőt még mielőtt megindittatott rá nézve a per, az e vagyont több, mint 70 év óta példásan kexelő görög nemzeti egyházi gondnokság kezéből elvonván, a birtokban levő görögök és az igényt támasztó románokból alakítandó közöskezelő bizottságra bízta ? 2. mi jogosította arra a minister urat, hogy a tulajdonjog iránti kérdés birói megállapítása előtt az idézett rendelettel meghagyta a görög egyházi vagyon kezelőinek, hogy a görög vagyonból fizettessenek a román papok és segédeik is? 3. Van-e tudomása a minister urnak a:ról, hogy biztosa, Szentiványi Gyula főispán, még mielőtt a kinevezési okmány és az üiési meghívó a minister által elrendelt vagyonkezelő bizottság négy görög tagjának kézbesíttetett volna, csupán az extra domínium lévő igényt támasztó fél, csupán a négy román tag jelenlétében constituálta a bizottságot és kezdte meg működését; továbbá, hogy a biztos, ur miután a bizottságba kinevezett három görög ajka tag ezen megbízást el nem fogadta, — a negyedik görög tagnak pedig a meghívó még mindig nem lévén kézbesítve, — ellentétben a ministeri rendelet ez iránti dispositiójával, a három lemondott görög tag helyett nem más tagjait a göiög hitközségnek, hanem egy protestáns szászt, egy katholikus szászt és egy katholikus magyart hívott meg és így a görög hitközség vagyona csupán idegen elemek közreműködésével kezeltetik? 4-szer. Mikor és mikép szándékozik a minister ur biztosának ezen önkényes és törvénytelen eljárását megszüntetni és a maga részéről a brassói görög egyházi vagyonra nézve ugy a tulajdonjog, mint az ideiglenes birtokállapot fenntartása iránt a folyó évi XXV. t.-cs., az érvényes magánjogi törvények és a polgári perrendtartás szabályaival szemben a kellő tiszteletet fenntartani? (Helyeslés a baloldalon.) ' Elnök: Közöltetni fog a vallás- és közoktatásügyi minister úrral. E szerint a mai ülés napirendje ki lévén merítve, a jövő ülés napirendjére nézve a következő előterjesztést vagyok bátor tenni: Az első tárgy lesz a ma elfogadott törvényjavaslatnak végszerkezetben való megszavazása. Miután pedig egyéb kész tárgy nincs, mint a kir. Curiáuak országos képviselő-választási ügyek-