Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-402

Qg 402. országos filés májns 20 1S81. szállítói volnának bármely más eszköznél, abból, azt hiszem, nem következik, hogy csökkentsük a fogékonyságot azon közlekedési eszköz iránt, a mely iránt csakugyan van némi fogékonyság az országban. Mert, t. ház, bármennyire elismerem is a vizi közlekedési eszközöknek, a vizi szállí • tásnak fontosságát, meggyőződésem az, hogy minden közlekedési eszköz egyszersmind új közlekedést teremt és ez által minden új közlekedési eszköz még szükségesebbé teszi más közlekedési eszközök előmozdítását és megteremtését. A mi azt illeti, hogy az én t. barátom összehasonlította azon mozgalmat, a mely most a helyi érdekű vasutak körül kifejlődött, azon mozgalommal, melyet azelőtt általában" a vasutak körül tanúsítottunk, azt hiszem, hogy ezt a párhuzamot elfogadni nem lehet. De magát azon elitélő nyilatkozatot sem helyeselhetem, melyet egész vasúti politikánkról tett; mert ha a részletekben hibázhatott is a ház, méltóztassék meggyőződni, hogy ha nem építettünk volna annyi vasutat, Magyarország közgazdasága, teherviselési képessége nem volna azon a fokon, melyen tényleg áll. Ha már — mint mondottam — a kiindulási pont sem helyes, annál kevésbbé helyes a párhuzam. Mert miről volt szó akkor; és miről van szó most? Akkor arról volt szó, hogy az állam biztosított egy csomó vasútnak kamatgarantiát, biztosította a befektetett tőkéknek 5%-ig való kamatozását akkor is, ha az államnak köz vetetlenül, mint magánosnak, mint birtokosnak a vasút létrejöttében nem volt semmi érdeke. Most ellenkezőleg mi az eset? Az az eset, hogy az állam nem biztosít semmi kamatot, hanem az építésre szükséges mintegy 3Y» millió frt tőkéhez 500,000 frttal, tehát az összes építési tőkének V

ö-ével jár. Miért? Azért talán, mert a helyi érdekű vasutak előmozdítását kívánja, talán egyedül ezen indokból? Nem azért, hanem mivel ezen vasút épen a kincstári birtokokat szeli át, mivel fővonala több, mint 8 mérföldnyi hosszúságban érinti az állami birtokokat s mivel egyik szárnyvonala egyenesen az állami kincstár érdekében építtetik. Tehát a hozzájárulás nem az államnak főhatósági jogaira, hanem az állam privát érdekeire vezethető vissza. A mi azon nem kevésbbé fontos érvét illeti, a mely Szeged városára vonatkozik, legyen szabad eltérő véleményben lennem azokkal szemben, a kik Szeged város érdekére nem fektetnek itt kiváló súlyt — és ez különösen Széll György t. képviselő úrról áll. Én nem volnék barátja ennek a vasútnak és nem tudnám a képviselőháznak elfogadásra ajánlani, ha' azon meggyőződésem volna, hogy ezen vasút által ártunk Magyarország második fővárosának, ártunk azon nagy városnak, mely az egész Alföldnek góczpontja. De épen ezen aggodalmat, hogy ez a vasút ártana az odavaló forgalomnak, egyáltalában nem tartom alaposnak. Mert, t. képviselőház, ha ez a vasút 6—7 mértföldre Szegedtől vezetné be az aradi összeköttetést, ugy, hogy azt lehetne mondani, hogy eltereli azon vidékről a forgalmat, akkor érteném, hogy az Szeged városára nézve káros; de tudjuk, hogy épen az érdeklettek, mint az előttem szólott t. képviselő ur mondotta, épen az érdeklettek kívánták és az ő hozzájárulásuk következtében történik, hogy a vasút Szőreghtől Uj-Szegedig fog tovább vezettetni. Midőn arról van szó, hogy azon közlekedési eszközökön kivül, a melyek eddig vezették a forgalmat Szegedig, még egy újabb közlekedési eszközt teremtsünk, a mely ugyané czélra működik, akkor azt hiszem, egészen téves arról beszélni, hogy ez a vasút Szeged forgalmát csökkenteni fogja; ellenkezőleg, Szeged városának a forgalma ez által csak emelkedhetik. Lehetnek egyes dolgok, a melyek már elejétől fogva árúkat képeznek és melyek nem fogják érinteni Szegedet, ez valószínű, de ezen árúk különben sem jöttek volna Szegedre. így tehát midőn azt látjuk, hogy Szeged piacza újból megközelittetik egy közlekedési eszköz által és akkor azt állítani, hogy Szeged forgalma csökkenni fog az átvitelben, egyáltalában nem lehet. Mindezeknél fogva én bátor vagyok első véleményemnél megmaradni és kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az általános tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. (Halljuk!) A kérdés az lesz : elfogadja-e a ház „az arad-csanádi helyi érdekű vasút kiépítéséről a szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Felkiáltások: Elfogadjuk/) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadj a, Következik a részletes tárgyalás a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet és az 1—3. szakaszokat, melyek változatlanul elfogadtatnak). Elnök: Következik az engedélyokmány felolvasása. (Halljuk!) Beöthy Algernon jegyző' (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, azt is elfogadottnak nyilvánítom. (Helyeslés.) Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend második tárgya, t. i. a közlekedési- és pénzügyi bizottságok jelentésének tárgyalása „a szathmár-nagy-