Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-402

64 402. országos tilos május 20 1S81 elfogadtatván és ekképen a két ház köztt az egyetértés meglévén, azok legfelsőbb szentesítés végett, a szokott módon ő Felségéhez feltérj esz tetnek. Ellenben az 1868: LlV-ik törvényczikk némely szakaszainak módosításáról és a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslatokon a főrendiház számos módosításokat hozván javaslatba, az azokra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatok kinyomatnak, a ház tagjai köztt kiosztatnak, előzetes tárgyalás végett pedig az igazságügyi bizottsághoz utasíttatnak és az igazságügyi bizottság jelentésének beadása után, a t. ház határozhat a tárgyalás iránt. Most folytattatik a félbeszakadt tárgyalás. Széll György : Tisztelt képviselőház! Midőn Csanádmegye közelében jobbról is, balról is a holt anyagoknak gőzből a vasutak által, a gondolatoknak és tényeknek a távírdák által villanyból szárnyakat adnak, a midőn e köz- és társadalmi életünk két tényezőjének, különösen a vasutaknak az ipar, kereskedelem és földmívelés előmozdítása tekintetéből oly nélkülözhetlen volta minden további indokolás nélkül beismerve van, Csanádmegyének, különösen pedig Makó városának fejlődésnek indult ipara, kiváló gabona- és egyéb értékes zöldségtermő földje és industrialis munkaereje egyedül a kor és szükség igényeihez alkalmazott közlekedési eszközök felállításával értékesíthető és fejleszthető: nem-e kötelesége a törvényhozásnak egy ily vidéknek, minden hatalmában álló eszközökkel, czélja elérése végett segítségére sietni, különösen akkor, midőn az tetemes anyagi hozzájárulás nélkül elérhető. Ily helyzetben és viszonyok között még azért is kéri Csanádmegye e szivén átvonuló vasút felépítésére szükségelt engedélyt, mert e helyi érdekű vasút érintené az oly nagy hírre emelkedett s 40 ezer holdra terjedő mezőhegyesi állami ménes-intézetet és szintén a pécskai kincstári uradalomhoz tartozó 160 ezer holdra menő s minden a rendszeres gazdálkodás igényei szerint kívánt beruházással ellátott s haszonbérleti leg kezelt birtokokat s ezzel azoknak mind évi jövedelmét, mind eladás esetén értékét tetemesen fokozná és emelné. De Csanádmegyének, mint különösen gabonatermeléssel foglalkozó vidéknek közepén és északi részén az év legnagyobb szakában a járhaílan rósz utak miatt minden forgalma szünetel, akkor midőn staíisíikai alapossággal kimutatható, hogy még a csecsemőre is fejenként csupán egyenes államadóba 11 frt 30 kr. rovatik ki és fizettetik és pedig oly pontosan, mint hazánkban alig egy-két megye: nem-e kötelesség pénzügyi és pedig az adófizetési képesség emelése tekintetében is az arad-csanádmegyei vasút létesítéséhez beleegyezésünkkel járulni. De ha vesszük az irányt, mely e vasútnak kijelölve van, attól tartani egyátalában nem lehet, hogy a vidék forgalmát az állam birtokában levő tiszavidéki vasútvonaltól az osztrák államvasút vonalra fogja átterelni, mert a mint a törvényjavaslat indokolása kifejti, ez oly kitérésekkel, tehát oly görbén építetik s ezáltal oly hosszúra nyúlik, miszerint ez aggálynak semmi alapja sincsen. A mi végül Szeged város törvényhatóságának e vasútvonalnak Szőreghgel való csatlakozása és iránya ellen indított valóságos hadjáratát illeti, annyit bátorkodók megjegyezni, hogy mi csanádmegyeiek jól tudjuk, miszerint a helyi érdekű vasutaknak főkelléke az, hogy az általa befutott vidéket bevezesse az országos forgalmú vasutakba, tehát ne higyje, hogy Szeged kedvéért oly vasutat építsünk, a mely Uj-Szegednél elvégződjék s itt találja a világ végét. Mert e vasút sínén csakugyan kizöldelnék a fű, konduktorai mehetnének kukoriczát kapálni és a részvényesek részvényjegyeikkel pipára gyújthatnának. Egyébiránt Szeged városának az elfogultság e mértékét és e hallatlan elbizakodottságát bővebben indokolni feleslegesnek tartván, kérem a tisztelt házat, miszerint a bemutatott és tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, az illető bizottság módosításával általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. Végh Aurél: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot átalánossá^ban elfogadom, részint azon indokolás alapján, melylyel azt a közlekedési minister ur beterjeszteni szives volt, részint pedig azért, mert az a meggyőződésem, hogy ezen közgazdaságilag oly nagy fontosságú vasút, mely számos nagy községet érint, nagy gabonatermő vidékeken halad el, azon vidékekre nézve nemcsak valóságos jótétemény, hanem egyszersmind existentialis kérdés. Elfogadom egyszersmind azon okból, mert ezen vasút nem állami garaníia alapján , hanem önsegély alapján készül, egyes érdekeltek, községek, törvényhatóságok által hozatik létre. Igaz, hogy az állam is hozzájárul nagyobb összeggel, de csak úgy, mint érdekelt földbirtokos és oly arányban, melyben a többi érdekeltek. De nem is azért kívánok felszólalni, hogy szavazatomat indokoljam, hanem a mennyiben Horváth Gyula képviselőtársam ezen vasút elfogadása ellen nyilatkozott, az ő előadására kívánok pár észrevételt tenni. O ugyanis azon kezdi, hogy elhibázott közlekedési politikának tartja, hogy vizi utainkat nem szabályozzuk. Megengedem, hogy ebben igazsága vau, megengedem, hogy a vizi utak használhatóvá tételével nagyon czélszerű munkát teljesítenénk ; hanem mindazáltal mielőtt a viziutaÉ0!M