Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-402

62 402. ursEágöfc iléí május 20. 1*51. Elnök: A szentesített törvény ki fog hirdettetni. Baross Gábor jegyző (olvassd). Elnök: A szentesített törvényczikk kihirdetve lévén, hasonló kihirdetés végett a méltóságos főrendekhez fog szokott módon átküldetni. Vécsey Tamás, a kérvény! bizottság előadója: T. ház ! Bemutatom a kérvények 56-ik sorjegyzékét és kérem a t. házat, méltóztassék az iránt a házszabályok értelmében rendelkezni. Elnök: ' A kérvények 56-ik sorjegyzéke ki fog nyomatni, ki fog osztatni és a sorjegyzékben foglalt kérvények megtekinthetés végett, a ház irodájában fognak letétetni, tárgyalásuk pedig a holnaphoz Qgy hétre tartandó ülés napirendjére tűzetik ki, minthogy a házszabályok által megkívánt három napi időköz miatt holnap nem tárgyalhatók. Következik a napirend első tárgya; az állandó pénzügyi és a közlekedési bizottság jelentése és törvényjavaslat az arad-csanádi helyi érdekű vasút kiépítéséről. Jelentem a t. háznak, hogy a közmunkaés közlekedésügyi minister ur Záhorszky Kálmán ministeri tanácsos urat bízta meg a tárgyalás folyamán netalán szükséges felvilágosítások megadásával. A minister ur megbízottját tehát a házszabályok értelmében szólás joga fogja megilletni. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni, (Felkiáltások: Felolvasottnak tekintjük!) akkor az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Láng Lajos előadó: Tekintve azt, hogy a tárgy ismeretes a t. ház tagjai előtt, igen rövidre fogom szabni előadásomat. (Halljuk!) Méltóztatnak tudid, mily fontosságot tulajdonított a törvényhozás egyátalában a helyi érdekű vasutaknak. Méltóztatnak tudni, hogy a múlt évben hozott törvényünk értelmében nemcsak a rendes adókedvezményekben részesülnek az ily vasutak, hanem azon felül még különös kedvezményekben is. Nevezetesen ott, a hol azok állami birtokokat érintenek, kötelezőleg ki van mondva az állam hozzájárulása.. Igen sok tárgyra nézve, mit más vasutak az államnak ingyen tartoznak teljesíteni, ki vau mondva, hogy ezek azzal nem tartoznak. Szóval a törvényhozás méltányolván a helyi érdekű vasutak fontosságát, csak örömmel üdvözölhetjük a helyi érdekű vasutak fejlődését. A jelen esetben még egyéb körülmények is hozzájárulnak. Nevezetesen az, hogy az aradcsanádi vasút nagy kincstári birtokokat értékesít az által, hogy átvonva rajtok a közlekedés eszközeit, megközelíthetővé teszi számukra az értékesítő piaczokat. Ez okozza azt, hogy az állam e vasúthoz tetemes pénzáldozattal is járul. Azonban midőn ily tetemes pénzáldozatot hoz az állam, természetes, hogy a pénzügyi bizottság igyekezett illő befolyást biztosítani az államnak. Erre vonatkozik a pénzügyi bizottság módosítványa, mely úgyszólván az egyedüli érdemleges módosítás, melyet a pénzügyi bizottság tett. Ez oda irányul, hogy azon arányban, a mint az állam :

. hozzájárul a vasúthoz, biztosítassék az állam befolyása a vasutígazgató tanácsában. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen javaslatot a pénzügyi bizottság módosítványával elfogadni. (Elénk helyeslés.) Horváth Gyula: T. ház! Én a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el s erre vonatkozólag lehetőleg röviden el fogom mondani indokaimat. (Halljuk!) Én egyátalán elhibázott közlekedési politikának tartom és tartottam mindig, hogy ez ideig költekezett az ország nagy vasúti hálózatok kiépítésére, mig a vizi utakat kihasználni és felhasználni nem törekedett. így történik az most is, hogy vasúti hálózatunkat úgy építjük ki, hogy vizi utaink kiépítése iránt lépést nem teszünk, sőt a Tisza és mellékfolyóinak közlekedésre való kihasználása sokkal kisebb mértékben történik, mint történt évekkel ezelőtt. Lehet, hogy erre befolyása volt azon szerencsétlen állapotnak, melybe az ország hajózása a Duna gőzhajózási társaság kizárólagos monopóliuma folytán sodorva lett. Midőn az államvasutak most már ki lettek építve, legalább nagyban és egészben, a vicinális vasutakra az átmenetel úgy történjék meg, hogy a meglevő vizi utak ki ne használtassanak, ez az elkövetett hibának valóságos betetőzése. T. ház! Méltóztatik tudni, hogy épen ezen folyóknak mentén, a Maros, a Tisza és a Körösök mentén a vidék lakossága és a birtokossága, az egyes községek és városok a vízvédelmi költekezések által annyira igéuybe vannak véve, hogy alig birják meg e terhet. Én pedig a nélkül, hogy az árterek kellőleg biztosíttattak volna, az ártereken a folyókkal párhuzamosan építtessenek a vicinális vasutak és egyes törvényhatóságok és birtokosok az ugy is nem feleslegesen lévő pénzeiket egy másodrendű, nem tagadom, hasznos beruházásra költsék el, mikor lét- és életérdekük megvédésére is alig birnak elegendő pénzzel, ezt az ország és a vidék tökéi elfecsérlésének tartom. E vasútnál csak egyre vagyok bátor a t. házuak figyelmét felhívni. A ki azon a vidéken járt és azt ismeri, az tudni fogja, hogy Makóról Szegedig, mondhatni az egész Alföldön egyetlen járható jó kőút vau; valamint azt is, hogy a legkevesebb akadályba sem ütközik a Maros^ nak ép Makó és Szeged köztti hajókáztatása,