Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-402

gQ 402. országos ülés máius 29 1SSÍ, jesztését pártolván, a magyar ezredeknek békeidőben az ország területén való elhelyezését és tiszti állásainak magyar honpolgárokkal való betöltését kérik; Borsod, Csanád megyék és Maros vásárhely szabad királyi város közönségeinek fölterjesztéseit, melyekben Somogy megyének föliratát pártolván, oly törvény alkotását kérik, hogy a kereskedelmi és üzleti könyvek csak akkor bírjanak bizonyító erővel, ha azok magyar nyelven vezettetnek ; Csanád megye és Debreczen szabad királyi város közönségének fölterjesztéseit, melyekben Mosony megyének föliratát pártolván, a bírói beavatkozást igénylő hagyatékok utáni illetékek kiszabása és behajtása körül követett eljárásnak szabályozását kérik; Csanádmegye közönségének föliratát, melyben Hajdu-Dorogon egy magyar ajkú görög katholikus püspökség és káptalan fölállítását kéri; Csanádmegye közönségének fölterjesztését, melyben Torontálmegyének föliratát pártolván, a gabona-rozsdát az 1876. évi XV. törvényczikk 49. §-ában meghatározott elemi csapások közé soroltatni kéri; Csanádmegye közönségének fölterjesztését, melyben Hódmezővásárhely városnak föliratát pártolván, az egyévi önkénytességi kedvezményt az iparos és kereskedő ifjakra is kiterjesztetüi kéri; Csanádmegye közönségének föliratát, melyben az 1874. évi XXXIV. törvényczikk módosítása alkalmából annak kimondását kéri, hogy a peren kívüli muíikálkodásukért a községi és körjegyzők zugirászokul nem tekinthetők s nem fenyíthetők ; Toron tálmegye közönségének fölíratát, a Tisza folyónak szabályozása tárgyában. Bzen kérvények és felterjesztések tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adatnak ki. Bemutatom a magyar tudományos akadémia elnökének levelét, melyben tudatja, hogy a magyar tudományos akadémia a folyó évi XLI. ünnepélyes közülését, kapcsolatban fennállásának félszázados emlékünnepével, folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor saját dísztermében fogja megtartani s erre az országgyűlés tagjait meghívja. Tudomásul vétetik. Bemutatom a budapesti királyi törvényszék jelentését, melyben 1881. évi május hó 5-én 15,344. szám alatt kelt s még jogerőre nem emelkedett itélet fölterjesztése mellett jelenti, hogy Gráspár Lajos országgyűlési képviselő ellen a csőd megnyittatott. Ezen jelentés az összeférhetlenségi bizottsághoz utasittatik. T. ház! Méltóztatott a f. hó 17-én tartott ülésben elhatározni, hogy Rudolf trónörökös ő cs. ós kir. fensége és fenséges nejének fővárosunkba érkezése alkalmával a képviselőház szerencse- és üdvkivánata a főrendiház tagjaival egj^üttesen mutattassék be. A háznak ezen határozata következtében folyó hó 18-án a ház tagjai a budai királyi várlakban megjelenvén, az országgyűlés másik házának tagjaival együtt mutatták be üdv- és szerencse-kiváuataikat és pedig ős szokás szerint; ez alkalommal az ország herczegprimása tolmácsolta az orssággyülés érzelmeit. A herczegprimás ez alkalommal mondott beszédét és Rudolf trónörökösnek arra adott válaszát, van szerencsém a t. háznak bemutatni. (Halljuk!) Baross Gábor jegyző' (olvassa a herczegprímás beszédét) : „Megható látvány tárul el egész világrészünk előtt, midőn Fenségtek magas menyegzője alkalmul szolgál kettős birodalmunk népeinek arra, hogy egymást felülmúlni törekvő nemes versengéssel tüntessék fel ama hódoló szeretetet és egyetemes ragaszkodást, melyek örökké törhetleuül, kiapadhatlan erővel környezik nálunk a királyi trónt, állami függetlenségünk s alkotmányos kincseink e legfőbb s féltékenyen őrzött zálogát. A birodalmi népek és országok hosszú sorában, melyek e szerencsés alkalomból örömüket s kegyeletöket tanúsítani siettek, Magyarország főrendéi és képviselői kiváló, nemes kötelességöknek ismerik, nemcsak legőszintébb üdvkivánatainknak, hanem azon édes reménynek, sőt bennső meggyőződésnek is Fenségtek előtt hódolatteljes kifejezést adni, miszerint az oltár előtt kötött szent frigyöket Istennek teljes áldása változatlanul kisérni fogja. E reményünk valósításáért kezeskedik Fenségtek egyikének szeplőtelen lovagias jelleme s kezeskednek a magasztos női erények, melyeket a Fenséges trónörökösné, mint legdicsőbb örökséget, mint legdrágább kelengyét nászajándékul a családi tüzhelyhöz hozott s ezért áldjuk a kegyes Groi)elviselést, mely a keblek nemes vonzalmát irányítva, magyar anyától született, — széles Magyarországon dicsőén ragyogó nevet viselő Fenséges hölgyet vezérelt azon királyi herczeg oldalamellé, kiben sz. István birodalmának népei is — felséges Atyja méltó örökösét s így a távoli jövőben a trónnal mindenha elválaszthatlanul összeforrt boldogságunknak biztosítékát üdvözlik ; s kettős hévvel dobog minden honfi szive a nagyemlékű, félszázados Nádor unokájáért, mert tudja, hogy királyi anyjától, kinek bölcsője e palotában ringott, a magyar nemzet s a magyar