Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-400

54 400. országos ölés, május 17. 1881. nagy valószínűséggel sok nép fog az utczákra tódulni s ennélfogva a rend fenntartása mulhat­lanul szükséges lesz: méltóztassanak ugy intéz­kedni, hogy a lánczhidat kocsijukkal már két és fél órakor meghaladhassák, mert három óra után a lánczhid el fog záratni. Ha tehát a t. ház méltóztatik beleegyezni, határozatilag kimondom, hogy a ház testületileg fog és pedig az országgyűlés másik házának tagjaival együttesen a trónörökös párnál meg­jelenéseikkor tisztelegni és hódolatát kifejezni; egy­úttal kérem a ház t. tagjait, (Halljuk. 1 ) méltóz­tassanak a f. hó 19-én este 8 órakor az udvar­nál tartandó fogadtatáshoz meghivó jegyeiket a háznagyi hivatalban átvenni. Emmer Kornél, az igazságügyi bizott­ság előadója: T. ház! (Halljuk!) Van szeren­csém jelenteni, hogy a képviselőház jogügyi bizottsága tárgyalta a kir. Curiának országos képviseíőrálasztási ügyekben való bíráskodások­ról szóló 693. sz. törvényjavaslatot. Van sze­rencsém ennek folytán bemutatni az igazságügyi bizottság jelentését és arra kérni a t. házat, méltóztatnék ennek kinyomatását és az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzését elrendelni. Elnök: Az igazságügyi bizottságnak a kir. Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való bíráskodásról szóló 693. számú törvény­javaslatra vonatkozó jelentése ki fog nyomatni, a ház t, tagjai köztt szétoszlatni s ha méltóz­tatik beleegyezni, az osztályok mellőzésével annak, idején napirendre fog tűzetni. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése a nemzeti színház házipénztárát terhelő adósságok törlesztéséről szóló törvényjavaslat iránt. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a jelen­tés felolvastassák, vagy méltóztatik azt felolva­sottnak venni? (Felolvasottnak veszszük!) Ha méltóztatnak felolvasottnak venni, a tanácskozást megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. (Halljuk!) Rakovszky István előadó : T. ház! A képvi­selőház elé már az 1876. évben beterjesztetett a bel­ügyministerium részéről egy részletes jelentés a nemzeti színház alapjáról s általában annak összes anyagi viszonyairól és állapotáról; és már ezen jelentésben is ki volt emelve, hogy akkor a magyar nemzeti színház házipénztárát összesen 163,625 írt adósság terhelte, melynek fejében azóta évenkint 17,000 frt törlesztési összeget kellett a nemzeti színház budgetjébe kiadás gya­nánt felvenni. Azon 17,000 frt a nemzeti szín­háznak napi bevételeiből könnyen fedezhető lett volna, ha azok megmaradnak az akkori évek arányában ; azonban időközben, mint a törvény­javaslathoz mellékelt indokolás részletesen ki­mutatja, a mspi és a bérleti bevételek nagyon csökkentek az újabb időben, ugy annyira, hogy az 1873/1874. évi 316,033 frtnyi napi és bérleti jövedelem, 1876/1877-ben leszállott 200,988 frtra és az 1878/1879. évi napi és bérleti jövedelem is csak 222,122 frtig emelkedhetett fel. Azonkívül a nemzeti színház bérépületének jövedelmei az álta­lános iakbérviszonyok hanyatlása folytán szintén csökkentek, másrészről pedig annak következté­ben, hogy a bérház épülése folytán a színházi alapot a takarékpénztárból felvett 300,000 frtnyi törlesztési kölcsönnek fizetése terheli, az utolsó 5 évben nem nyerhette el a színházi alapok jövedelmeiből azon 84,000 frtnyi összeget sem egészben, mely azelőtt évenként a nemzeti szín­ház segélyezésére volt fordítandó; de ezen 84,000 frt helyett a színház pénztára ez öt év alatt csak 7500 frt s így 76.500 frttal keveseb­bel nyert ezen segélyből. Ehhez képest bekövet­kezett annak a szüksége, hogy a színháznak ezen anyagi bajai gyökeresen orvosoltassanak. Nemcsak a budapesti nemzeti színház, de Európa összes színházai megérezték az utóbbi öt év mostobaságát. így pl. a bécsi udvari opera­színház deficitje ugyanezen öt évről meghaladja az egy millió frtot. A nemzeti szinháznak jövedelmi forrásai csökkenvén, ez a deficzitet tetemesen emelte, ugy hogy most 435,244 frt terheli a nemzeti színház házi­pénztárát. Ha ezen kedvezőtlen anyagi viszonyok nem rendeztetnek, a nemzeti színház hivatásának nem élhet. Ezért a belügyministerium 450,000 frtnyi kölcsönnek felvételét kéri engedélyezni, mely összegből 435,000 és néhány frt az adósság törlesztésére, a fennmaradó összeg pedig sürgős építkezésekre lenne fordítandó, nevezetesen a szín­ház hátulsó fala helyreállítandó s külső részén, mely egy ott nyitandó utczára néz, némi díszí­téssel is ellátandó. Ezen 450,000 frtot a belügy­ministerium a rendelkezése alatt álló alapokból szerezné be, még pedig olyképen, hogy az indoko­láshoz mellékelt törlesztési terv szerint a fél­évenként fizetendő 19,000 frttal 40 fél év alatt, illetőleg évi 38,000 frttal 20 év alatt a kama­tok és a teke is törlesztve volnának, a mi meg­felel 5 százaléknak és valami kis töredéknek. Mihez képest e törvényjavaslat elfogadása ese­tén, a belügyministerium költségvetésében a nem^ zeti színház rovatában eddigi állami segélyezésen felül busz évig évenként 38,000 frt lesz fel­veendő. A pénzügyi bizottság ezen törvény­javaslatot ugy a nemzeti színház érdekében óhajtandónak tartja, valamint a törvényjavaslat­ban tervbe vett kölcsön módozatait és kölcsön törlesztésének terveit is helyesnek és czélszeríí­nek tartja és ennélfogva a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Ha szólani senki sem

Next

/
Thumbnails
Contents