Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-398

-.. 398. országos ülés mäjns 14 1881. meggyőződésem szerint alakilag máskéot szerkesztettnek, de velejében majdnem ugyanazonosnak tartok a kérvényi bizottságnak véleményével, csakhogy, mint említem, a kérvényi bizottság Fiúménak azon első kérését, hogy még egy külön és Önálló törvényben erősíttessék meg és kebeleztessék be az, a mit már az 1807 : IV-ik és az 1868 : XXX. törv.-czikk ugy is parancsol, hallgatással mellőzi. Én ezen kérést méltányosnak és igazságosnak tartom, azért e kérvénynek első pontjára is kiterjesztettem figyelmemet, hogy az országnak közösen átérzett érzülete Fiume irányában e tekintetben is csorbát ne szenvedjen. És miután én másodszor nem kívánok e tárgyban felszólalni, nem is kértem meg barátaimat, hogy legyenek szívesek azt még kilenczen aláírni, hogy másodszor is szólhassak, mert elismerem, hogy ez az ügy Magyarországnak komoly és a képviselőháznak egyértelmű elhatározására méltó ügy. kifejezem irt most, hogy hát én nem látnám szükségét annak, hogy még egyszer külön törvényben ismételtessék az, a mi meg van mondva az 1807. és 1868: XXX. törv.-czikk 66-ik §-ában, ha ezen 1868: XXX. törv.-czikk 66. §-a nem volna csak egy, a Magyarország és HorvátSzlavouországok között kötött egyezség egyetlen szakaszában és volna az külön törvényben; és nem volna egyúttal összecsatolva bizonyos más oly ügyekkel, a melyeknek elintézése nem egyedül Magyarország törvényhozását illeti az 1868: XXX. törv.-czikk 66. §-a szerint. Az, hogy Magyarországhoz közvetlenül tartozik Fiume és kerülete, az nem tartozik többé semmi vitatkozásra s ennek újbóli törvénybe iktatása sem máshová, mint Magyarország törvényhozásához. De mert Magyaroszág és Fiume kárára már megtörtént 1868-ban reánk és Fiúméra nézve — mondhatom — azon hiba, — hanem nemzetellenes bün— hogy összekevertetett Fiúménak Magyarországhoz közvetlenül tartozása más oly tényekkel, a melyek másnemű bizottságok munkálataival vannak összeköttetésben: azért nem tartom méltánytalannak, azért jogosnak tartom Fiume azon kívánalmát, hogy hát még egyszer és utoljára külön és önálló törvényben biztosíttassák mindaz, a mi már úgyis, az említett törvényekben ellenmondhatlanul el van rendelve. Elismerem, hogy bizonyos dolgokra nézve törvényes intézkedések követeltetnek; ezeket ajánlom határozati javaslatom második pontjában. Vannak azonban olyanok, a melyekre nézve nemcsak, hogy Horvát- és Szíavonországgsd közös intézkedés, de még csak e képviselőháznak törvényhozási intézkedése sem szükséges. Ott vannak azok a visszás helyzetek, a melyeket Magyarország kormánya képes és kész is lesz — tudom —- a szerint, a mint lehető, mielőbb megszüntetni. Ezek foglalvák szerintem a harmadik pontba. Kom kívánom én azokat mind ismételni, a mik itt e kérvényben elő vannak adva; de gondolják meg önök, helyes-e az, hogy Fiumével határos, Horvátországhoz í868-ban csatolt területnek Fiume megye névvel bíró helyhatósága Fiaméban székel, tehát befolyást akar ort gyakorolni és gyakorol Fiume érdeke és Magyarország közjogával ínég nem egyezhető tekintetben ; helyes-e ez, nem visszás-e az és nem-e önmagának a horvát-szlavón kormánvnak is be 9 kell látnia, a mint erre a magyar kormány által felszólittatik, hogy Fiume városában egy horvát gymnasium tartatik és ezen épületet önmaga Fiume városa köteles odaadni és odaadni ugy, hogy arra semminemű, még csak felügyeletet sem gyakorolhat? Bocsánatot kérek eg oly visszás állapot, ez oly tisztán a kormány rendelkezését igénylő állapot, a melyről nem hiszem, hogy HorvátSzlavonoiszagnak törvényesen megállapított kormánya is, Magyarország kormányának felhívása folytán be nem látná, hogy ez mielőbb megszüntetendő a magyar közjog szempontjából. Ez indokok voltak azok, melyek engem arra késztettük, hogy a kérvényi bizottság által összevonva, üsszelialmozva előadott— megengedem — jóindulatú óhajtásait, szabatosan, megfelelöleg, a kérvénynek méltányos és jogos voltához képest ajánljam a képviselőháznak egyértelmű elfogadásra. Ajánlom határozati javaslatomat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministereinök: (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Áz ügy fontossága és azon átalános érdek, melyet az mindenkiben kelt, kötelességemmé teszi, hogy ez ügyről röviden nyilatkozzam. ( Halljuk !) Itt, azt hiszem, nem annyira arról lehet szó, hogy mi mondassék, hanem arról, melyik alakban mondassék; abban-e, melyet a kérvényi bizottság javasolt, vagy abban, melyben Madarász József képviselő ur indítványozza? Ha megnézem az inditványokat, mindeniknek czélja az, hogy Fiúméra nézve a törvényhozásilag még elintézendő kérdések törvényhozásilag minél előbb elintéztessenek; mindeniknek czélja, •— s ezt körülbelül ugyanazon szavakkal fejezik ki, — hogy addig is intézkedjék a kormány, hogy Fiúméban minél előbb megszüntettessék mindaz, a mi Fiúménak közjogilag elismert és biztosított autonómiájával össze nem fér. Gondolom, mindkét javaslatnak ez a lényege. Az eltérés abban van, hogy Madarász József kép-