Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-411

411. országos ülés májas 31. 18SI. 181 Elnök: Ha méltóztatik a t. ház ebbe beleegyezni, akkor a jelentés azonnal tárgyaltatni fog. {Helyeslés.) Baross Gábor jegyző {olvassa a jelentés:). Elnök: Ha szólani senki sem kíván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a költségvetési előirányzat elfogadtatott, annak folyósításával az elnökség megbizatik és a jegyzőkönyv és kimutatás tudomásul vétetik. {Helyeslés.) Következik az interpellátiós-könyv felolvasása. Miután a t. képviselő urak inteipellátiókat jelentettek be és miután már nem sokáig fognak ülések tartatni, az interpellátiók megtétele még ma helyén van. Baross Gábor jegyző: T. ház! Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interpellátióskönyvben a következő bejegyzések foglaltatnak {olvassa): 1. Csatár Zsigmond, a Pestmegyéből Csongrád város határára zúdított belvizek további beeresztésének meggátlása iránt, a közmunka- és közlekedési minister úrhoz; 2. Helfy Ignácz, a liqiieur-gyárosoknak törvény által biztosított czukorarió-mentesség tárgyában, a pénzügyi és kereskedelmi minister urakhoz; 3. Helfy Ignácz, két pénzügyministeriumi tisztviselő áthelyezése tárgyában, a""pénzügyminister úrhoz. Elnök: A képviselő urak a bejelentett válaszok után fogják interpellátiójukat megtenni. Következik a vasutak és csatornák külön összpontosított telekkönyvezéséről szóló 1868 : I. t. ez. módosításáról és kiegészítéséről szóló tegnap tárgyalt törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző {olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni, igen vagy nem? {Igen!) Eífogadtatik. T. ház! Minthogy értesülésem szerint a főrendiház ma ülést tart, {Halljuk!) kérem a t. házat, méltóztassék belegyezni abba, hogy a ma itt kihirdetett törvényezikkre és a most harmadszori felolvasásban elfogadott törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi pontok azonnal hitelesíttessenek. {Helyeslés.) Horváth Gyula jegyző {olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat^). Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvi kivonatok hitelesíttetnek. Következik a vallásés közoktatásügyi minister ur válasza Zay Adolf képviselő ur interpellátiójára. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Zay Adolf t. képviselő ur hoxzáui iiiterpellátiót intézett a brassói szentháromság nevű templomi vagyon és alapítványok kérdésében. Ezen interpellátió szerint azt kellene hinni, hogy a görögök Brassóban inmemorábilis idők óta tulajdonában voltak a templomnak, hogy e részben soha sem támasztattak kételyek, hogy senki sem igyekezett jogigényeket érvényesíteni ezen templomra a görögökön kivül is; hogy e csendes állapotba én beavatkoztam, összezavartam a dolgokat, jog és törvénysértést, jog- és törvénysértésre halmoztam és most azon állapotban vagyok, hogy háromszor mea culpát kell mondanom és az előbbi állapotot vissza kell állítanom. {Egy hang balfelöl: ügy van!) Majd meglátjuk, ugy van-e! Méltóztassék előadásomat bevárni {Halljuk!) és méltóztatnak majd látni, hogy a dolog nem áll egészen akképen. Mindenekelőtt sajnálatomat kell kifejeznem, hogy akkor, midőn azon görög hitközségeknek, melyek sem nem szerbek, sem nem románok, vitás ügyei elintézésére vonatkozó törvényjavaslatot itt tárgyaltuk, a t. képviselő ur fel nem szólalt, hogy akkor alkalmam lett volna nagyon bőven kifejteni ezen kérdést, mert itt mindenesetre nagyon érdekes cultur-történelmi állapottal vagyunk szemben. Ezen templom körül már 1788-bau, mindjárt midőn felépítése bevégeztetett, viszályok keletkeztek és évekig nagy szenvedélyességgel és elkeseredéssel folytattalak, kezdetben ugyan nem a görögök s románok, hanem a görög polgárok és kereskedők, a görög companisták között, mert kétféle görögök laktak Brassóban: a görög kereskedők, kik nem tartoztak semmiféle gildéhez, assotiatióhoz és a görög companisták, kik társulatot képeztek. Nevezetes, hogy ezen társulatban nem csak görögök voltak, hanem románok is, későbben szerbek és bolgárok. És ez tulaj donkép genezise ezen contentiosus kérdésnek, mert természetes, hogy miután ezen companisták köztt nemcsak görögök, hanem románok is voltak, az a kérdés támadt, vájjon a templom és alapítványok tulajdona illeti-e a görögöket, a nyelv és nemzetiség szerinti görögöket, vagy illeti-e mindazokat, a kik a görög egyházhoz tartoznak? Érdekes, hogy midőn Brassó városa épen a templom építése idejében összeiratta a görögöket, ez összeírásban fel van véve a kereskedők rovatában 138 leiek. Továbbá külön említvék abban az oláh mészárosok, öszszesen 160 lélek. Tehát méltóztatnak látni, hogy a companisták csak részben voltak görögök, nagyrészt pedig aláhok vagy románok. Ezen templom és az alapítványok ügye mindenféle' viszontagságokon ment keresztül és módosult a politikai áramlatok szerint. Az egyik áramlat a románoknak kedvezett, a másik. a görögöknek.