Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-409

170 409. országos ülés májas 29. 1881. azonfelül szükséges, hogy az engedélyezésre vonatkozó tárgyalások is megtartassanak azon bizottságban, a melynek tagjai a pénzügyminis­terium, a közlekedési minister kiküldöttei, az úgynevezett vasúti bizottság; miután végre ezen engedélyezésre vonatkozó tárgyalások még meg nem tartathattak és azok megtartása bizonyos időt kivan: ma még nem vagyok azon helyzet­ben, hogy a vasút iránt törvényjavaslatot terjeszt­hessek a t. ház elébe. Én, a mint a műszaki tanács véleménye kezembe kerül, igyekezni fogok az engedélye­zési tárgyalásokat is megtartatni. Azok ered­ményétől fog függni, vájjon az engedélyesek oly feltételek alatt kivánják-e ezen vasutat léte­síteni, a mely feltételek mellett az engedélyez­hető. Azon tárgyalásoktól fog függni az is, vájjon ezen vasút engedélyezése csupán a közlekedési miuistert fogja-e illetni, vagy pedig egy külön törvényjavaslattal a háztól kell azon vasútnak engedélyezését kikérni. Én részemről e részben azon meggyőződés­ben vagyok általánosságban: hogy miután a tör­vényhozás a vicinál vasutakra nézve jogainak egy részét az engedélyezés körül a közlekedési ministerre ruházta, miután az ily vasutengedé­lyezési jog eminenter az országgyűlést illeti és a minister azt mintegy csak átruházott hatáskör­ben gyakorolhatja, a törvénynek azon §-a, mely ez esetben a ministert felhatalmazza, minden­esetre csak szűk interpretátiót tűr meg és nem lebet sem nekem, sem a kormánynak szándéká­ban e részben a törvényhozásnak jogait meg­szorítani és a kormánynak jogait tágítani, sőt inkább, mint stricte interpretálandó §-a a törvény­nek, mindenesetre inkább a kormány hatásköré­nek megszorítását, mint tágítását szíveli meg. Minthogy azonban az engedélyezési tárgya­lásokból fog kiviláglani az, vájjon a közlekedési minister saját hatáskörében engedélyezheti-e e vasutat vagy a törvényhozás elébe kell-e vele járulnia, erre nézve kénytelen vagyok ma oda­nyilatkozni, hogy véleményemet e tárgyban fenn­tartom. Azon esetre pedig, ha a tárgyalások ered­ménye netalán oda fejlődnék, hogy kénytelen lennék a törvénvhozásnak ezen vicinális vasút engedélyezése iránt előterjesztést tenni, kijelen­tem, hogy — ha szerencsém lesz akkor még ezen ministeriumot vezetni — a jövő ülésszak­ban nem fogok késni a törvényjavaslat beterjesz­tésével. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat kegyesen tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Rolionczy . Gedeon : T. ház! Részemről el nem mulaszthatom, hogy az igen t. közleke­dési minister urnak válaszára pár megjegyzést ne tegyek. Azt magam is átláttam interpellátióm meg­tételénél, hogy az idő előrehaladotísága miatt ezen törvényjavaslatot ez ülésszakban a ház elé terjeszteni physicai lehetetlenség. De azért hivat­koztam tegnap is az 1880-diki törvényezikk 1. §-ára, a mely nem csak megadja a közlekedési ministernek a jogot, hogy saját felelősségére vasúti engedélyt adjon, hanem azt is kimondja, hogy egy ily vasút kiépítése tárgyában nem is szükséges a ház elé javaslatot terjeszteni, mint­hogy ez sem két fővonalat egybe nem köt, sem egy fővonalnak főirányát vagy kiegészítő részét nem képezi. Ha mindannak daczára köszönettel tudomá­sul veszem a közlekedési minister ur válaszát, teszem azt azért, mert kijelentette, hogy első kötelességének fogja tartani, a jövő ülésszak alatt e vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot a ház asztalára letenni. (Helyeslés a jobb ol­dalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e tudomásul venni a közmunka- és közlekedésügyi minister ur válaszát, igen vagy nem? (Tudomá­sul veszszükl) A ház a választ tudomásul veszi. A mai napirend ki vau merítve. Mielőtt a holnapi ülés napirendje megállapittatnék, Majoros István képviselő ur kivan szólni, Majoros István: T. ház! A házszabályok értelmében a minister uraknak kötelessége az interpellátiókra legfölebb 30 nap alatt válaszolni, Én márczius 22-éninterpellátiót adtam be az össz­ministeriumhoz az állami alsóbb rendű hivatal­nokok jutalmaztatása tárgyában. Ezen interpel­látiómra még máig sem kaptam választ. Kérem tehát a t. elnök urat, méltóztassék a ministeriu­mot értesíteni arról, hogy interpellátiómra választ kérek. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Amint épen az imént láttam, az interpellátió az össz­mioisteriumhoz csakugyan beadatott. Megvallom, hogy én egészen elfelejtkeztem ezen interpellátió­ról s ha a képviselő ur szives lett volna ugy, mint némelyek meg szokták tenni, engemet arra indirecte vagy directe figyelmeztetni és azt em­lékembe hozni, bizonyosan nem késtem volna vagy válaszolni, vagy — mert a házszabály csak ezt teszik kötelességgé — nyilatkozni. Azonban, ha a t. ház megengedi, utána fogok nézni az interpellátiónak; hiszen még fog­nak ülések tartatni, azok valamelyikén, vála­szolni fogok. (Helyeslés.) Elnök: A tárgyban tehát nem szükséges semmi határozat. A holnapi ülésre kitűzendő volna egy tör­vényjavaslat, mely sürgősnek jeleztetett, tudni­illik a vasutak és csatornák külön összpontosí-

Next

/
Thumbnails
Contents