Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-409
170 409. országos ülés májas 29. 1881. azonfelül szükséges, hogy az engedélyezésre vonatkozó tárgyalások is megtartassanak azon bizottságban, a melynek tagjai a pénzügyministerium, a közlekedési minister kiküldöttei, az úgynevezett vasúti bizottság; miután végre ezen engedélyezésre vonatkozó tárgyalások még meg nem tartathattak és azok megtartása bizonyos időt kivan: ma még nem vagyok azon helyzetben, hogy a vasút iránt törvényjavaslatot terjeszthessek a t. ház elébe. Én, a mint a műszaki tanács véleménye kezembe kerül, igyekezni fogok az engedélyezési tárgyalásokat is megtartatni. Azok eredményétől fog függni, vájjon az engedélyesek oly feltételek alatt kivánják-e ezen vasutat létesíteni, a mely feltételek mellett az engedélyezhető. Azon tárgyalásoktól fog függni az is, vájjon ezen vasút engedélyezése csupán a közlekedési miuistert fogja-e illetni, vagy pedig egy külön törvényjavaslattal a háztól kell azon vasútnak engedélyezését kikérni. Én részemről e részben azon meggyőződésben vagyok általánosságban: hogy miután a törvényhozás a vicinál vasutakra nézve jogainak egy részét az engedélyezés körül a közlekedési ministerre ruházta, miután az ily vasutengedélyezési jog eminenter az országgyűlést illeti és a minister azt mintegy csak átruházott hatáskörben gyakorolhatja, a törvénynek azon §-a, mely ez esetben a ministert felhatalmazza, mindenesetre csak szűk interpretátiót tűr meg és nem lebet sem nekem, sem a kormánynak szándékában e részben a törvényhozásnak jogait megszorítani és a kormánynak jogait tágítani, sőt inkább, mint stricte interpretálandó §-a a törvénynek, mindenesetre inkább a kormány hatáskörének megszorítását, mint tágítását szíveli meg. Minthogy azonban az engedélyezési tárgyalásokból fog kiviláglani az, vájjon a közlekedési minister saját hatáskörében engedélyezheti-e e vasutat vagy a törvényhozás elébe kell-e vele járulnia, erre nézve kénytelen vagyok ma odanyilatkozni, hogy véleményemet e tárgyban fenntartom. Azon esetre pedig, ha a tárgyalások eredménye netalán oda fejlődnék, hogy kénytelen lennék a törvénvhozásnak ezen vicinális vasút engedélyezése iránt előterjesztést tenni, kijelentem, hogy — ha szerencsém lesz akkor még ezen ministeriumot vezetni — a jövő ülésszakban nem fogok késni a törvényjavaslat beterjesztésével. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat kegyesen tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Rolionczy . Gedeon : T. ház! Részemről el nem mulaszthatom, hogy az igen t. közlekedési minister urnak válaszára pár megjegyzést ne tegyek. Azt magam is átláttam interpellátióm megtételénél, hogy az idő előrehaladotísága miatt ezen törvényjavaslatot ez ülésszakban a ház elé terjeszteni physicai lehetetlenség. De azért hivatkoztam tegnap is az 1880-diki törvényezikk 1. §-ára, a mely nem csak megadja a közlekedési ministernek a jogot, hogy saját felelősségére vasúti engedélyt adjon, hanem azt is kimondja, hogy egy ily vasút kiépítése tárgyában nem is szükséges a ház elé javaslatot terjeszteni, minthogy ez sem két fővonalat egybe nem köt, sem egy fővonalnak főirányát vagy kiegészítő részét nem képezi. Ha mindannak daczára köszönettel tudomásul veszem a közlekedési minister ur válaszát, teszem azt azért, mert kijelentette, hogy első kötelességének fogja tartani, a jövő ülésszak alatt e vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot a ház asztalára letenni. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e tudomásul venni a közmunka- és közlekedésügyi minister ur válaszát, igen vagy nem? (Tudomásul veszszükl) A ház a választ tudomásul veszi. A mai napirend ki vau merítve. Mielőtt a holnapi ülés napirendje megállapittatnék, Majoros István képviselő ur kivan szólni, Majoros István: T. ház! A házszabályok értelmében a minister uraknak kötelessége az interpellátiókra legfölebb 30 nap alatt válaszolni, Én márczius 22-éninterpellátiót adtam be az összministeriumhoz az állami alsóbb rendű hivatalnokok jutalmaztatása tárgyában. Ezen interpellátiómra még máig sem kaptam választ. Kérem tehát a t. elnök urat, méltóztassék a ministeriumot értesíteni arról, hogy interpellátiómra választ kérek. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Amint épen az imént láttam, az interpellátió az összmioisteriumhoz csakugyan beadatott. Megvallom, hogy én egészen elfelejtkeztem ezen interpellátióról s ha a képviselő ur szives lett volna ugy, mint némelyek meg szokták tenni, engemet arra indirecte vagy directe figyelmeztetni és azt emlékembe hozni, bizonyosan nem késtem volna vagy válaszolni, vagy — mert a házszabály csak ezt teszik kötelességgé — nyilatkozni. Azonban, ha a t. ház megengedi, utána fogok nézni az interpellátiónak; hiszen még fognak ülések tartatni, azok valamelyikén, válaszolni fogok. (Helyeslés.) Elnök: A tárgyban tehát nem szükséges semmi határozat. A holnapi ülésre kitűzendő volna egy törvényjavaslat, mely sürgősnek jeleztetett, tudniillik a vasutak és csatornák külön összpontosí-