Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-408

408. országos ülés május 28. 1881. 159 ség; életből merített példát mondok. Tessék megnézni, Csongrád és Szentesen hány tót gyermeket vettek meg az emberek, kik azt mondják, hogy ők az édes haza gyermekei, mintha csak Árpáddal jöttek volna be. Vagy ha e 2 millió a népnevelésre fordíttatott volna, akkor az magasabb színvonalon állna. De Önök nem törődnek a nemzettel, csakhogy a milliókat mentől nagyobb számmal itt is, ott is kiadhassák. Szomorú dolog ez. A hírlapok telve vannak bizonyos Deutschok visszaéléseivel, melyek nincsenek megczáfolva, sőt újabban hire jár, hogy bizonyos állami mérnökök felfüggesztettek s önök nem siettek a közvéleményt megnyugtatni, ugy, hogy ez aggályok óriási fokra hághatnak s végzetessé lehetnek. Nem azért fizetjük az adót s nem azért élünk a hazában, hogy egyes embernek kénye kedve szerint lehessen barázdát szántani hátunkon, hanem azért, hogy jót műveljünk; már pedig, ha igy mennek a dolgok, lehetetlenség, hogy e nemzetnek előbb utóbb, mint önálló nemzetnek létezni lehessen, mert a hol könnyelműen bánnak a nemzet vagyonával, a hol nem törődnek a természeti utakkal ós a históriával, ott a nemzetnek jövendője nem lehet. Arra kérem tehát a t. házat, méltóztassék a közlekedési ministert felhívni, legyen szíves jövendőben ily nagyfontosságú kérdésben a hozzá interpellátiót intéző egyént megnyugtatni, mert meg lehet győződve mindenki, hogy nem saját passió, hanem többek felkérése folytán teszek lépést, mert jól tudom, hogy falra hányom a borsót s a többség gonosz falán megtörik a legjobb akarat. Kérem tehát, méltóztassék valamit tenni. A minister ur azt mondotta ugyan, hogy egy bizottságot küldött ki. A bizottság kimegy, felszámítja díjait és haza megy. Ez nem nagyon practicus dolog. Tudom én azt, hogy mihelyt személyes dolgokat érint valaki, némely urak nem nagyon örülnek. Volt egy korszak a ház életében, mikor jelenleg a t. többség padjain ülő egy V. képviselő szintén személyes dolgot érintett s megvallom, erre szükség volt és szükséges most is, hogy találkozzék valaki, a ki a levegőt és a közbajok orvoslását még személyek leáíczázásával is •keresztül viszi. Nem tehetek róla, de ki kell jelentenem, hogy a soroksári zárgát tisztán személyes kérdésből keletkezett és hogy annak fenntartása, mely által annyi száz és ezer ember veszedelemben van, tisztán csak érdekből történik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hosztinszky János: T.pház! Nem akarok a t. háznak türelmével visszaélni, azért igen röviden fogok szólni. Én a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgj^alás alapjául elfogadom. Engedje meg azonban a t. ház, hogy ez alkalommal tiszteletteljesen kérdést intézhessek a t. közlekedésügyi minister úrhoz. Tudva van, hogy a bécsi Reichsrathban a Dunaszabályozásra vonatkozó törvényjavaslat elfogadtatott, ennek folytán a Duna, Bécstől egész Dévényig hihetőleg már ez idén szabályoztatni fog, a munkálatok bizonyosan még az idén meg fognak kezdetin. Ha már most a Duna Bécstől Dévényig szabályozva lesz, Pozsonynál azonban szabályozatlan marad és az úgynevezett Farkastoroknál, a hol sziklák vannak, repesztések nem fognak törtéimi és a Duna, itt nem fog szabályoztatni, akkor nemcsak Pozsony város és környéke, hanem az egész Csalló-köz ki van az árveszedelemnek téve. Méltóztatnak tudni, mit különben a lapokból is olvashattak, hogy ezen vidék mennyit szenved az árviz által, mindig elöntetik a úgyszólván maradandó ott a vizárveszéy. Én tehát, miután azt tudom, hogy ezen bajok orvoslására vonatkozó terv már készen van és az a közlekedési minister ur asztalán fekszik, azon kérdést vagyok bátor a t. közlekedési minister úrhoz intézni, szándékozik-e az általam jelzett helyeken a Duuaszabályozásra vonatkozólag & szükséges intézkedéseket a kellő időben megtenni? Én azt hiszem, hog}^ az igen í. minister ur válasza megnyugtató lesz, hogy meg fogja válaszában nyugtatni azon vidéket és annak lakóit az Iránt, hogy a kormány gondoskodása kiterjed azon vidékre is és hogy a szükséges intézkedéseket is a kellő időben meg fogja tenni. Egyébiránt kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Ordódy Pál, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Királyi Pál t. képviselőtársam különösen hangsúlyozta azon észrevételt, mely a promontori ágban levő sziklák repesztésére vonatkozik. A közlekedési ministerium műszaki közegei bővebben előadták véleményükben azon okokat, melyek a sziklarepesztéseknek mily mérvben való teljesítését illetik; a különbséget is felszámították, mely a sziklarepesztési költségek közit van, tekintettel arra, hogy nyolcz vagy tiz láb mélységre történnek-e a repesztések. Miután a ministerium műszaki közegeinek véleménye szerint vaunak oly folyamszakaszok a Dunában, melyek a zérus alatt nem nyolcz, hanem még kevesebb mélységgel is búnak, melyeknek mederalapja azonban oly szabályos, hogy ott jégtorlódások nem észleltetnek; miután a promontori ágnak zérus alatti nyolcz láb mélységre való kikotrása, illetőleg a szikláknak kivettetése azt eszközölné, hogy ezen ág is hasonló szabályos mederrel birna: azon esetben, hogy ha az megtörténik, ott nagyobb mélységben való repesztések szüksége nehezen fog előállani. Én ezen szempontból voltam bátor javaslatomat a szerint