Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-408

408, országos ülés május 2S 1881. 139 És én mind annak daczára, ebben a kérdésben elfogadom az ő véleményüket, csakhogy azt hiszem igazságosabban és méltányosabban járok el, mint a t. képviselő ur és pedig az által, hogy nemcsak egy részét szakítom ki véleményüknek, hanem megemlékezem arról is, a mit á talánosságban mondottak, mert ott, hol egyáltalában a Tiszaszabályozásról beszélnek és a hol azután a szegedi szakasz után e kérdésre áttérnek, ott igenis elismerőleg nyilatkoznak a Tiszaszabályozásról általában. Azt senki sem mondotta e házban, hogy a Tiszaszabályozás minden tekintetben helyes; csak azt mondották, hogy a szabályozás alapja helyes. És én fontosnak tartom, hogy mi azon hitet az Alföld népétől, hogy a Tiszaszabályozás alapja helyes, ne vegyük el, mert igen könnyű dolog a nagy közönséget, különösen a népet hitétől megfosztani, de nehéz új hitet nyújtani arra nézve, hogy bajain segítve lesz. Ha azt tapasztaljuk évről évre az Alföldön fokozottabb mérvben, hogy a tiszavidéki ember nem oly mérvben hajlandó a védekezésre, mint azelőtt, annak okát nemcsak abban keresem, hogy a terhek évről évre nagyobbodnak, hanem keresem abban is, hogy a népben kiveszett a hit az iránt, hogy akármilyen munka őt az árvíztől megszabadíthatja. De ha közöttük ezen hit uralkodik, a felelősség ezért első sorban azokat illeti, kik ezen szabályozási műtől, mely az egész világon egyedül uralkodó elvet követte, megtagadták azt, hogy az segélyt, megmenthetést nyújthat. (Helyeslés a jobboldalon.) És én épen azért, mert ezen felelősséget nem akarom magamra vállalni, nem osztom a t. képviselő ur nézetét, nem követhetem eljárását és kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezen törvényjavaslatot elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház ! Tisza Lajost, képviselő ur tegnap egy kérdést intézett hozzám, melyre válaszolni kötelességemnek tartom. (Halljuk!) Mielőtt azonban ezt tenném, t. képviselőház, szükségesnek látom, hogy b. Bánhidy Béla t. képviselő urnak most tett egyik nyilatkozatára tegyek észrevételt. (Halljuk!) 0 ugyanis nagy bátorságnak teki iti a kormány részéről azt, hogy ezen törvényjavaslatot előterjesztette és ezáltal ezen egész vidékre nézve a felelősséget magára vállalja. Miről van itt szó ? Egy nagy terület megmentéséről van szó, melyen népes községek vannak s a hol a szabályozási társulatok még nem alakulhattak meg különböző érdekeltségnél fogva és a hol a vidék nagy része három folyó által van veszélyeztetve és igy egységes társulatot alakítani nem oly könnyű dolog, mint más helyen. Másrészt ezen községek biztosításáról külön-külön sem lehet intézkedni, mert azokat egyenként külön körgátakkal körülvenni nem elégséges. Azért nem arról lehet itt szó, hogy a kormány magára vállalja-e a felelősséget, vagy sem- hogy bátorság-e, vagy sem a törvényjavaslat beterjesztése, hanem arról van szó, hogy egy terület megvédessék. És akár nagy a felelősség, akár nem, akár nagy a bátorság, akár nem, ez oly kötelesség, mely alól magát a kormány ki nem vonhatja. Hogy a feladat sikerülni fog-e, minthogy elemekkel való küzdelemről van szó, ezért a felelősséget senki nem vállalhatja el. De van a felelősségnek egy neme, melyet a kormány elvállal és ez abból áll, hogy meg fog tenni mindent, a mi a technika szabályai szerint lehetséges, hogy— a partialis érdekek félretételével—igyekezni fog feladatát megoldani és kötelességének minden tekintetben megfelelni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ily értelemben a felelősséget a kormány elvállalja. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Áttérve magára azon kérdésre, a melyet a t. képviselő ur intézett hozzám, bátor vagyok kijelenteni, hogy mivel ezen törvényjavaslatnak — miként azt Hieronymi t. képviselő ur is tegnap mondotta — főczélja az, hogy azon vidéken a legszükségesebb intézkedések megtörténhessenek, ennek kiegészítő része az, hogy a szükséges intézkedések oly időben tétethessenek meg, a midőn az új veszedelem még be nem áll, vagyis, hogy ez idei nyár, — minthogy a szabályozási munkálatokra egyedül a nyári időszak alkalmas, — felhasználatlanul el ne múljék és a társulatok ne legyenek kénytelenek puszta formalitások miatt lemoudani oly jótéteményekről, melyeket e törvény javaslat magában foglal. Hogy ezen feladatnak meg lehessen felelni, teljes készséggel kijelentem, hogy a mennyiben vannak oly társulatok, a melyek az ártérfejlesztési munkálatokat a rendelkezésre álló rövid idő alatt be nem fejezhetik, — a mint constatálva van, hogy vannak ily társulatok — azon munkálatok teljesítésére, melyeket az 1880 : XX-ik t.-cz. elrendel, vagy régi gátjaik helyreállítására, vagy a közlekedési miuister által elrendelendő új gátakra, addig is míg ezen munkálatokat befejezhetik, a kormány teljes készséggel fog az állam pénztárából ezen társulatoknak előlegeket adni, hogy munkálataikat a nyár folyamán megkezdhessék. A dolog természetéből folyik, hogy ezen előlegek a felveendő kölcsönből lévén nyújtandók, kell, hogy a kormány figyelemmel legyen azon kellékekre, melyeket az 1880 : XX. t.-cz. megállapít, hogy ezen előlegek convertálhatók legyenek az ezen törvény alapján felveendő állandó kölcsönökké. (Helyeslés.) Teljes készséggel kijelentem tehát, hogy ily módozatok mellett azou társulatok érdekében, 18*