Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-408

408, országos ülés május 2S 1881. 139 És én mind annak daczára, ebben a kérdés­ben elfogadom az ő véleményüket, csakhogy azt hiszem igazságosabban és méltányosabban járok el, mint a t. képviselő ur és pedig az által, hogy nemcsak egy részét szakítom ki véleményüknek, hanem megemlékezem arról is, a mit á talános­ságban mondottak, mert ott, hol egyáltalában a Tiszaszabályozásról beszélnek és a hol azután a szegedi szakasz után e kérdésre áttérnek, ott igenis elismerőleg nyilatkoznak a Tiszaszabályo­zásról általában. Azt senki sem mondotta e ház­ban, hogy a Tiszaszabályozás minden tekintet­ben helyes; csak azt mondották, hogy a szabá­lyozás alapja helyes. És én fontosnak tartom, hogy mi azon hitet az Alföld népétől, hogy a Tiszaszabályozás alapja helyes, ne vegyük el, mert igen könnyű dolog a nagy közönséget, különösen a népet hitétől megfosztani, de nehéz új hitet nyújtani arra nézve, hogy bajain segítve lesz. Ha azt tapasztaljuk évről évre az Alföldön fokozottabb mérvben, hogy a tiszavidéki ember nem oly mérvben hajlandó a védekezésre, mint azelőtt, annak okát nemcsak abban keresem, hogy a terhek évről évre nagyobbodnak, hanem keresem abban is, hogy a népben kiveszett a hit az iránt, hogy akármilyen munka őt az árvíztől meg­szabadíthatja. De ha közöttük ezen hit ural­kodik, a felelősség ezért első sorban azokat illeti, kik ezen szabályozási műtől, mely az egész világon egyedül uralkodó elvet követte, megtagadták azt, hogy az segélyt, megment­hetést nyújthat. (Helyeslés a jobboldalon.) És én épen azért, mert ezen felelősséget nem akarom magamra vállalni, nem osztom a t. képviselő ur nézetét, nem követhetem eljárását és kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezen törvényjavas­latot elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház ! Tisza Lajost, képviselő ur tegnap egy kér­dést intézett hozzám, melyre válaszolni kötelessé­gemnek tartom. (Halljuk!) Mielőtt azonban ezt ten­ném, t. képviselőház, szükségesnek látom, hogy b. Bánhidy Béla t. képviselő urnak most tett egyik nyilatkozatára tegyek észrevételt. (Halljuk!) 0 ugyanis nagy bátorságnak teki iti a kormány részéről azt, hogy ezen törvényjavaslatot elő­terjesztette és ezáltal ezen egész vidékre nézve a felelősséget magára vállalja. Miről van itt szó ? Egy nagy terület meg­mentéséről van szó, melyen népes községek vannak s a hol a szabályozási társulatok még nem alakulhattak meg különböző érdekeltségnél fogva és a hol a vidék nagy része három folyó által van veszélyeztetve és igy egységes társu­latot alakítani nem oly könnyű dolog, mint más helyen. Másrészt ezen községek biztosításáról külön-külön sem lehet intézkedni, mert azokat egyenként külön körgátakkal körülvenni nem elégséges. Azért nem arról lehet itt szó, hogy a kormány magára vállalja-e a felelősséget, vagy sem- hogy bátorság-e, vagy sem a törvényjavas­lat beterjesztése, hanem arról van szó, hogy egy terület megvédessék. És akár nagy a felelősség, akár nem, akár nagy a bátorság, akár nem, ez oly kötelesség, mely alól magát a kormány ki nem vonhatja. Hogy a feladat sikerülni fog-e, minthogy ele­mekkel való küzdelemről van szó, ezért a fele­lősséget senki nem vállalhatja el. De van a felelősségnek egy neme, melyet a kormány elvál­lal és ez abból áll, hogy meg fog tenni mindent, a mi a technika szabályai szerint lehetséges, hogy— a partialis érdekek félretételével—igye­kezni fog feladatát megoldani és kötelességének minden tekintetben megfelelni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ily értelemben a felelősséget a kormány elvállalja. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Áttérve magára azon kérdésre, a melyet a t. képviselő ur intézett hozzám, bátor vagyok kijelenteni, hogy mivel ezen törvény­javaslatnak — miként azt Hieronymi t. képvi­selő ur is tegnap mondotta — főczélja az, hogy azon vidéken a legszükségesebb intézkedések megtörténhessenek, ennek kiegészítő része az, hogy a szükséges intézkedések oly időben tétet­hessenek meg, a midőn az új veszedelem még be nem áll, vagyis, hogy ez idei nyár, — mint­hogy a szabályozási munkálatokra egyedül a nyári időszak alkalmas, — felhasználatlanul el ne múljék és a társulatok ne legyenek kény­telenek puszta formalitások miatt lemoudani oly jótéteményekről, melyeket e törvény javaslat magában foglal. Hogy ezen feladatnak meg lehessen felelni, teljes készséggel kijelentem, hogy a mennyiben vannak oly társulatok, a melyek az ártérfejlesz­tési munkálatokat a rendelkezésre álló rövid idő alatt be nem fejezhetik, — a mint constatálva van, hogy vannak ily társulatok — azon mun­kálatok teljesítésére, melyeket az 1880 : XX-ik t.-cz. elrendel, vagy régi gátjaik helyreállítására, vagy a közlekedési miuister által elrendelendő új gátakra, addig is míg ezen munkálatokat be­fejezhetik, a kormány teljes készséggel fog az állam pénztárából ezen társulatoknak előlegeket adni, hogy munkálataikat a nyár folyamán meg­kezdhessék. A dolog természetéből folyik, hogy ezen előlegek a felveendő kölcsönből lévén nyúj­tandók, kell, hogy a kormány figyelemmel legyen azon kellékekre, melyeket az 1880 : XX. t.-cz. megállapít, hogy ezen előlegek convertálhatók legyenek az ezen törvény alapján felveendő ál­landó kölcsönökké. (Helyeslés.) Teljes készséggel kijelentem tehát, hogy ily módozatok mellett azou társulatok érdekében, 18*

Next

/
Thumbnails
Contents