Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-396

8 396. emágot ülét raájns lí. 188!. ezeknek a meghallgatását mellőzni annyi volna, mint egy törvényes institutiónak mellőzése és kitagadása, a mit a minister ur talán még sem akar. Ezzel természetesen nincs mondva, hogy nem áll a minister urnak szabadságában más szakközegeket, például műegyetemi tanárokat vagy más szakértőket kihallgatni, mert egyátalában az, hogy a t. minister ur honnan veszi a maga személyes informatióját, a tapasztalásból-e vagy más honnan, a maga dolga, csak azt lehet megkövetelni, ha létezik ez érdekek figyelembe vételére és e szakkérdések megbirálására törvényes szerves közeg, akkor az ne mellőztessék, hanem hallgattassák ki az is, mielőtt e tárgyban intézkedés történnék. Természetesen ezen közegnek véleménye jelentéséhez a minister nincs kötve, az ö bölcs belátására lesz azután bizva, vájjon e közeg véleményével egyetért-e, vagy sem s vájjon szükségesnek tartja-e más közegeket és szakértőket kihallgatni, vagy sem. Egy ellenvetés lehet, t. i. az, hogy a törvény nem csupán az iparvállalatokat tartja szem előtt, hanem a mezőgazdasági vállalatokat is, de erre a felelet az, hogy az ipar- és kereskedelmi kamarákban nem csupán iparos és kereskedő van, hanem van minden kamarának a maga mezőgazdasági levelezője s tagjai köztt rendesen a mezőgazdák tekintélyes számban vannak képviselve. Én ezen szempontokból bátor vagyok egy módosítványt benyújtani, mely következőleg hangzik : A 3. §. harmadik és negyedik sorában e szavak helyett: „a pénzügy minister egyetértőleg a földinívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerrel" tétessék „az illető kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után, a földmívelés-, ipar- és ke reskedelmi minister egyetértőleg a pénztigyministerrel határoz." {Helyeslés,) Beöthy Algernon jegyző [olvassa a módosítványt) . Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: A képviselő ur indítványának egyik részét, hogy t. i. a földmívelési minister neveztessék meg elébb, elfogadom, mert az iránt tisztában van mindenki, hogy e törvényjavaslat nem csupán kizárólag pénzügyi szempontból bírálandó meg, de kiválóan közgazdasági érdekkel is bir, a két miuisteriumnak tehát egyetértőleg kell eljárni; ez volt czélja a törvényjavaslatnak és ha méltóztatnak elfogadni a módosítvány e részét, nincs kifogásom ellene. A módosítvány második részét azonban, hogy t. i. kinek meghallgatása után intézkedjenek a ministerek, mint feleslegest nem kívánom bevétetni és annálfogva nem járulhatok hozzá. [Helyedéi.) Br. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelmi minister Legyen szabadt, ház, azokhoz, miket a pénzügyminister ur mondott, pár szót hozzá tenni. A képviselő ur szabatosan kimondatni kívánja, hogy meghallgattassanak a kereskedelmi- és iparkamarák. Erre nézve megjegyzem, hogy az ipar- és kereskedelmi kamarák már törvény szerint első sorban tanácsadói a ministernek, ipari és kereskedelmi kérdésekben, de földmívelési kérdésekben nem; a földmívelési kérdések ki vannak zárva a kamarák köréből, földmívelési kérdésekben lehetnek ugyan levelezőik a kamaráknak, de e kérdések nem tartoznak a kamarák szakköréhez. De nemcsak ez, a mi számomra irányt ad. Nem azt mondom, hogy általában nem kell a kamarákat kihallgatni, mert kihallgatásuk sokszor szükséges, de nem mindig. Legyen szabad pl. felemlítenem, hogy mikor arról van szó, hogy valamely találmány, vagy ipartelep áj eljárási terv szerint van-e berendezve, vagy nem, a találmány új volta, kivitelének minősége megbírálandó, legnagyobb részt oly szakértők kéretnek fel, kik maguk hivatásszerűieg nem iparosok ugyan, de tudományosan ismerik az ipar ezen ágát; s legnagyobb részt első sorban a polytechnicum szakférfiaihoz fordul ily esetekben a minister. De még egy más concret esetet is hozok fel arra nézve, hogy ha a minister mindenesetre a kamarák kihallgatásával és nem másképen járna el, ezzel nemhogy elősegítené, de hátráltatná az ügyet. Van pl. egy pár jelentékeny pamut appretur gyár, ha előfordul egy kérdés, a mely e kérdésre vonatkozik, egyenesen az illető gyárosokhoz fordulok. Van más eset, van olyan, mely még nem létezik, de lehet, hogy idővel ez is létesül, értem a rizslehámozó gyárt, vájjon fordulhatunk-e mi ezzel akármelyik iparkamarához? tudna-e az felvilágosítást adni? Nem. Miután e tekintetben szükségem volt felvilágosításokra, egy szakértőt Olaszországba küldtem, ki azután a kellő felvilágosítasokat megadhatta. En legkevésbbé sem idegenkedem az iparkamaráktól s semmi ellenséges indulatom sincs irányukban, de czélszerűbbnek tartom e tekintetben szabad kezet adni a ministernek, intézkedjék vagy általok, vagy mások által, ugy a mint legczélszerííbb, hogy a dologgal tisztában legyen. Ezekhez csak azt kívánom csatolni, hogy az indítványozó ur figyelmen kivül hagyta a 3. §. utolsó szavait, t. i., hogy miután a határozat megállapittatott a két minister köztt, ezen határozat a kedvezmények megadása esetén a hivatalos lapban közzéteendő. Ezt szintén mellőzni kívánja a tisztelt képviselő ur? Zay Adolf: Én csak beszuratni kívánom indítványomat. Br. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Akkor másképen kell szövegezni a szakaszt. A beszúrás ellen semmi