Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-407

V 407. országos üli vizeinek szerkezetét magában foglalná, még akkor is bizonyos sorrendet kellene tartanunk a technikai kivitelben és ezen általános szabályozási tervnél is bizonyosan ezen vidék, a melyről most JBZÓ van, állana az első sorban, mert ez van leginkább fenyegetve, ez van leginkább kitéve a veszélyeknek, ennek a biztosításával nem várhatunk addig, mig valamely közös tervben meg tudunk állapodni. De szerintem ezen törvényjavaslatnak elfogadása azon nagy tervnek elkészítését, illetőleg arra való előmunkálatok megkezdését egyáltalában nem zárja ki. A kormány kötelességének fogja azt ismerhetni, hogy a szükséges adatokat gyűjtse és annak idején mentül előbb — az én óhajtásom szerint is— a törvényhozás előterjeszsze. A törvényjavaslatot azonban elfogadom azért is. mert vannak benne megoldva nagy és nevezetes elvek, a melyeknek ugy ezen vidék most, mint talán az egész Tiszavölgy és az egész vizszabályozás hasznát fogja venni jövőre. Egy elvet megoldva nem látok, legalább nem annyira, hogy tájékozva lennének az érdekeltek és általában az ország, nevezetesen : a védekezési költségekhez való járulás arányának kulcsa nincsen kimondva — és ez sokakban aggodalmakat kelt. De jelezve látom mégis azt. hogy ezen védekezési munkaiatoknál és a költség viselésénél az állam eszméje is előtérben áll; kizárva egyáltalában nincs, sőt indikálva van, miszerint ezen töltések és védelmi munkálatok költségéhez bizonyos részben az állam is hozzá fog járulni. S ezt helyesnek, szükségesnek tartom, sőt máskép lehetetlennek tartom mindezen védelmi munkák elvégzését. A mit örömmel üdvözlök a törvényjavaslatban, az az ártér fejlesztésének határozott kimondása. Egy olyan sebezhető, érzékeny oldala ezen vizszabályozás kérdésének az ártér fejlesztése. Igen sokat hallottam igen sokaktól, a kik magát a Tisza szabályozást saját birtokaikra és érdekeikre nézve veszedelmesnek taitották és némileg ellenszenvük ártér fejlesztése ellen, sőt némi jogos alapot is tudnak felhozni vonakodásuk mentségéül, nevezetesen azt, hogy a vizszabályozás által az ő érdekeik nemcsak nem óvattak meg, sőt egyenesen érdekök ellen van a szabályozás, a mennyiben a felduzzasztot viz az ő területűket ie fenyegeti, holott ugyanez, a szabályozás előtt nem volt veszélyeztetve, hogyan lehet tehát tőlük is azt kívánni, hogy még ők is fizessenek a szabályozásra. Nagyon plausibilisnek látszik ezen okoskodás, t. ház, de ugyanakkor, midőn ezt helyesnek elfogadjuk, nem lehet ugy odaállítani az országot, mint a mely e munkálatokban participálni köteles ; mert ha azon alsó vidéki birtokos nem tartozik hozzájárulni a költségekhez, ugy azon birmájus 27. ISS1. 133 tokos, a ki Árva vagy Trencséu megyében lakik, még kevésbé köteles hozzájárulni. azonban tegyük fel, t. ház, hogy egy nagy, kiszámíthatlan horderejű árviz egy millió holdat borítnna el. A jövedelmi adóból ez által 3—4 millió forint elesnék. Beállaua a deficzit. S mit szoktunk tenni ilyenkor ? Kölcsönnel kell pótolni a hiányt. Ahhoz a kölcsönhöz pedig a hazának minden polgára hozzájárul s igy tehát hozzá kell járulnia azon árvái és trencséni birtokosnak is; és ugy az érdekközösség a kárpátalji és a tiszavölgyi birtokos között mégis megvan. Hogy mondhatja tehát azon tiszavölgyi birtokos, a kinek a birtoka talán kiemelkedett, mint egy sziget a többiek közül és csak az ő szomszédai fogtak tengert, hogy mondhatja azt, hogy ő ezen költségekhez nem járul. Azt hiszem, hogy sokkal nagyobb érdeke van a közeli szomszédnak részt venni a védekezés költségeiben, mint az ország többi részei lakosainak, kiknek a veszedelemtől tartaniok nem kell. [Helyeslés a szélsőbalon.) Helyeslem továbbá ezen törvényjavaslatban azt, hogy legalább egy parciális területre nézve kimondja az állami központi kormányzatot. A társulatok, a társulati működés gazdálkodásainak hibái e házban többszörösen és bőven ki voltak már fejtve. Én magam sokkal radikálisabb álláspontot foglalok el e tekintetben, mint az előttem szólott Hieronymi Károly államtitkár ur, mert én azt mondom, hogy én a központosítást az egész Tisza-völgyére nézve keresztül vinném és pedig még az olyan társulatokkal szemben is, melyek feladatuknak megfelelnek. Tenném pedig ezt az egységes administrátió és az állameszme érdekében, melynek itt mielőbb és minél előbb kifejezésre jutnia szükséges. Nagy elemi csapásokkal, kiszámíthatlan mértékű csapásokkal van nekünk itt dolgunk. Nem lehet azt állítani, hogy bármiféle rendszer, melyet a technika szóba hozhat ezen a téren, ezen vidékekről a veszedelmet végkép elhárítani képes legyen. Nem, ezen veszélyektől nem volt ment azon vidék a Tiszaszabályozás előtti időkben sem. Egy képviselőtársam említette, hogy a szabályozás előtt Szegedet nem érte soha oly katasztrófa, mint 1879 -ben ; de én oly városnak a képviselője vagyok, melyet szintén katasztrófa ért 1819-ben, a midőn Szentes városának igen nagy része romba dőlt : ott csak nem lehetett a szabályozást okozni. Kiszámíthatatlan elemi hatalmakkal van itt dolgunk t. ház. Bekövetkezhetik oly árviz is, melyről most fogalmunk sincs; függ ez a csapadéktól, függ attól, hogy a hóolvadások egyszerre állnak-e be s öntik-e el az alsó területeket? Minderre adatokat gyűjthet a kormány és ez kötelessége is. Megvédelmezhetjük magunkat majd ezek alapján a három évről három évre