Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.
Ülésnapok - 1878-370
54 370. országos ülés márczius 18. 1881. pest fővárosi zárszámadások alapján, az egyes tételek tüzetes átvizsgálása és az oda nem tartozó beigazolt tételeknek elkülönítése után lettek a törvény értelmében megállapítva : — a jelen kérvény folytán újabb törvényhozási intézkedéseknek helye nincs." A kérvényi bizottságnak ezen határozatát a képviselőház — mert annak is utána néztem — minden vita és szavazás nélkül egyhangúlag elfogadta. No már, t. képviselőház, ha egyfelől elismerjük azt, hogy helyes, hogy a főváros egyelőre annyit fizessen — a minek helyességét br. Lipthay és Szilágyi Dezső képviselő urak is elismerték, csakhogy máskép értelmezték azt, — a mennyit 1872-ben fizetett; ha másfelől áll az, hogy a kisebb összeg kiszámítására alapul vett belügyministeri leirat után három évvel alkottatott a törvény, mely határozottan, tekintet nélkül 1869-re és ezen leiratra, megállapítja, hogy mi legyen az, a mit a főváros ideiglenesen fizet; ha áll továbbá az, a mint hogy áll, hogy a rendőri költségek a zárszámadásokból, vegyes bizottságilag, egyes tételenkint lettek kiszámítva s mindazon tételek, a melyek nem tartoznak szorosan oda, kihagyattak; ha ehhez hozzáveszszük még továbbá, hogy ezeu eljárás helyességét, a megállapított Összegnek az 1872-iki törvény alapján történt helyes megállapítását, az adatok tüzetes betekintése után egy bizottság ajánlatára a ház egyhangúlag helyeselte: akkor azután igen bajos a minister által mai törvényjavaslatában tett indítványa mellett más indokot keresni, mint azt, hogy ha, ismétlem, helyes volt a hetvenkettediki összeget, vagyis az eddig fizetett Összeget jelölni ki ezután is fizetendő összegül, akkor a törvényjavaslat más összeget, mint a mi a költségvetésbe be van téve, helyesen, a törvénynek és a ház határozatának megfelelőleg nem is proponálhatott. (Ugy van! a jobboldalon.) T. ház! Hoffman képviselő ur figyelmeztetést intézett a kormányhoz, hogy mi lehet annak a következése, ha a többség elfogadja a minister javaslatát s mi lehet a következése, ha a többség a kisebbségi véleményt fogadja el és kedvezőbb hangulatot kelt maga iránt a fővárosban. Megvallom t. ház, igen nagy súlyt fektetek a főváros kedvező hangulatára; de ha egyszer meg vagyok győződve arról, hogy az, a mit indítványozok, ugy a főváros, mint általában az ország szempontjából a legméltányosabb és a legigazságosabb : fájdalommal ugyan, de el fogom tűrni, ha helytelen megbirálás vagy esetleg félrevezetés folytán a. főváros kedvezőtlenül fog is Ítélni rólunk. {Élénk helyeslés o jobboldalon.) Mindezek alapján, tekintettel országos és fővárosi érdekre, tekintettel az annyit hangsúlyozott igazságra, ajánlom az eredeti szöveg elfogadását. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Szilágyi Dezső: Megengedi a t. ház, hogy vádoltatva a minister elnök ur által arról, hogy őt minduntalan alaptalan vádakkal illetem, személyes kérdésben felszólaljak. (Halljuk! balfelöl.) Szavaim értelme az volt, hogy a ministerelnök ur a vita folytatásában nem felel meg annak a szabálynak, a mit a világ minden parlamentjében első szabálynak tartanak, t. i., hogy a kormány minden fontosabb módosítványnyal vagy iadítványnyal szemben, nyilatkozatainak érdemleges részét a vitán belül teszi meg. Ezt a világ minden parlamentjében lényeges szabálynak tartják. (Ugy van! balfelöl.) A t. miniaterelnök ur akkor, midőn az előttem elmondott érdemleges és hosszú beszédében Lipthay t. barátom indítványát csak most a vita berekesztése után czáfolta, tényleg megfosztott bennünket a lehetőségtől, hogy érveinek czáfolatába bocsátkozzunk. (Elénk helyeslés balfelol. Mozgás a jobboldalon.) Ez az, a miért vádam alapos volt és a miért ezen vádamat egész tisztelettel, de feantartom. (Élénk helyeslés bálfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Kijelentem hasonlag egész tisztelettel, hogy a ház elnökétől, vagy az ő felhívására a ház többségétől köteles vagyok figyelmeztetést is, rendreutasítást is elfogadni; a képviselő úréból nem kérek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A régi 54-ik, most 53-ik §-hoz két módosítvány adatott be, egy Thaly Kálmán, egy br. Lipthay Béla képviselő ur részéről. Mindkét módosítvány a szakasz a) pontjához lett benyújtva. Ennek következtében azt hiszem, hogy a szavazásnak akként kell megtörténnie, hogy először kimondaná a ház azt, hogy a meg nem támadt pontokat, t. i. ä bevezetést és az a) pont kivételével a többi pontot a ház elfogadja. Aztán következnék a szavazás az a) pontra nézve, melynél az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a bizottsági szövegezést. Ha ez elfogadtatik, mindkét módosítvány elesik. Ha nem fogadtatik el, következik a közelebb álló módosítvány, t. i. br. Lipthayé és ha ez sem fogadtatnék el, következik Thaly képviselő ur módosítványa. (Helyeslés.) Kérdem a t, házat, méltóztatik-e elfogadni a régi 54. most 53. §-nak meg nem támadt részét? (Elfogadjuk!) Azt tartom, kijelenhettem, hogy elfogadtatik. Méltóztatik-e a t. ház elfogadni az a) pontot a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s ezzel a módosítványok elesnek. Figyelmeztetem a t. házat, hogy az a) pontban sajtóhiba van. A „mennyit" szó helyett t. i. „melyet" teendő. (Helyeslés.) Azt tartom, hogy, mivel ez csak