Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-368

E68. országos ülés márczing 16. 1881. \Q jára, hozzájárulok, de azt gondolom, hogy a czélnak nem felelne meg, ha időközeket szabnánk. Arra, a mit a 33. szakaszra nézve Hermann Ottó képviselő ur módosítváuyképen beadott, csak igen röviden szólok. Megbocsásson nekem a t. képviselő ur, egy oly tömegben, a mely a rendőrség által a rendelkezésére álló összes eszközökkel eloszlásra bírható nem volt, oly hosszadalmas parlamentirozás, minőt a képviselő ur kivan, lehetetlenség és nincs érdekében nemcsak a rendnek, nemcsak a közbékének, de nincs érdekében még magának azon tömegnek sem, mert igenis van a tömegeknek is psichologiája, de ez az, hogy ha a figyelmeztetésen túl még parlamentirozni kezdenek vele, azt hiszi, hogy a rendőrségnek nincs elég ereje vagy bátorsága vele szemben és épen az ilyen ingadozó eljárás volt legtöbbször oka annak, hogy nagyobb mérvű vérontás következett be. E módosítványt tehát el nem fogadhatom. Hátra van Irányi képviselő urnak a 34. §-hoz beadott módosítványa. T. ház! Azon analógia, melyet a képviselő ur a választási törvényből felhoz, határozottan ezen dispositió mellett bizonyít. Miért? Azért, mert valamint a választási törvényben a fegyveres erő beavatkozása csak az elnök felszólítására történhetik, úgyis csak a polgári hatóság felszólítására történik a fegyveres erő beavatkozása. De ba egyszer bekövetkezett az a komoly perez, hogy a fegyveres erőnek be kell avatkoznia, akár választásnál történjék az, akár másutt, más országban ugy, mint nálunk, addig, a míg a fegyveres actió tart, nem rendelkezhetik más, mint a vezénylő tiszt; és bocsásson meg a t. képviselő ur, oly szabványoknak megállapítása, minőket ő felhoz, hogy elég, ha a katonaság a tömeg közé masíroz és ha egyeseket elfog, semmi esetre és semmi viszony köztt el nem fogadható és ilyesmit nem is fogadhatok el. Itt nem áll az analógia a lefegyverzett ellenséggel. Ha egyszer a rend fenntartására hivatott katonaság — mondjuk 200 vagy 1000 ember egy 20,000-nyi tömeg közé bement, akkor nem képes többé a rendet helyreállítani, sőt kitétetik annak, hogy a lázongó tömeg, a mi sokszor megtörtént, kicsikarja a fegyvert a kezéből és épen az elvett fegyverekkel folytatja a katonaság ellen a harczot. (ügy van jobb felöl.) A katonaságnak utóvégre is működési köre van és habár vannak esetek, a mikor megtehető, de lehetetlennek tartom a katonaságot határozottan odakötelezni, hogy minden esetben vállán fegyverrel nyomuljon be bármily tömeg közé, mert ez nem a rend helyre állítását, hanem igen sok esetben nagyobb zavart idézne elő. (Ugy van! jobbfelöl.) A katonai szabványok természetére nézve egyébiránt Thaly képviselő ur elmondott többeket és azokhoz hozzá tehetem, hogy igen szigorú rendelkezéseket tartalmaznak arra nézve, hogy a fegyvert ok nélkül használni nem szabad és nagy felelősséget rónak arra, a ki a fegyvert ok nélkül használja. Ez irányban tehát nincs szükség semmiféle bővebb provisióra. Hogy tehát röviden összefoglaljam beszédemet, ismételve kérem a házat, hogy a 31. §-t, ugy a mint van elfogadni méltóztassék. A 32. §-t magam részéről kielégítőnek tartom, de akár ahhoz, hogy a jelvény minősége a törvénybe beletétessék, akár ahhoz, hogy „mégegyszeri felszólítás" helyett „még kétszeres felszólítás" tétessék, hozzájárulni kész vagyok. Egyéb módosúá^t azonban e négy szakaszra nézve, kivéve a Thaly képviselő ur által indítványozott szó megváltoztatását, melyet elfogadok, a törvény veszélyeztetése nélkül nem tartok elfogadhatónak. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök : Ha senki sem kíván szólni, következik a szavazás. Irányi Dániel: A kérdéshez kívánok szólani. Miután a tárgyalás alatt levő 4 szakaszra nézve azt voltam bátor indítványozni, hogy azok az általam tett módosítással a bizottsághoz utasíttassanak vissza, azt hiszem, hogy a szavazásnak először erre kell történni. Elnök: A szavazás legelőször arra fog történni, hogy kivánja-e a t. ház a 31—34. szakaszí a bizottsághoz újabb szövegezés végett visszautasítani. Ha ezen indítvány nem fogadtatik el, akkor a szavazás az egyes szakaszokra fog történni. Méltóztassanak tehát azok, a kik a 31—34. §-t a módosításokkal együtt a bizottsághoz kívánják utasítani, felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el s így a szavazás a 31. §-ra fog történni, melyhez Hermán Ottó képviselő ur adott be módosítványt. Antal Gyula jegyző' (olvassa a Hermán módosítvány át). Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a szakaszt a bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfogadtatott s igy a niódosítvány elesett. Következik a 32. §. feletti szavazás, a melyhez két módosítvány adatott be. Itt azonban czélszerű lesz a szavazást bekezdésenkint megejteni. Antal Gyula jegyző (olvassa Hermán és Irányi módosítvány át). Tisza Kálmán ministerelnök: A kérdéshez bátor vagyok szólani. Én bátor voltam nyilvánítani, hogy a jelvényre nézve hajlandó volnék elfogadni a módosítványt — nem tudom, nem lehetne-e külön választani a módosítványt. Elnök: Irányi képviselő ur módosítványát erre az egyre tulajdonképen különválasztani csak akkor lehetne, ha ö maga kívánná ezt módosí9*