Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.
Ülésnapok - 1878-374
374. országos ülés márezius 36. 1881. 105 mívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerhez." „Irányi Dániel. A biharmegyei tisztviselőknek a képviselőválasztásimozgalomban való részvéte tárgyában abelügyministerhez." Ugyanaz: „A nagyváradi kir. törvényszéknek a képviselő választási mozgalomban való részvéte tárgyában az igazságügyministerhez." „Éles Henrik : Az ujonan alakult úgynevezett „Magyar országos bank" részvénytársulat czége tárgyában, a földmivelés-, iparés kereskedelmi ministerhez." Elnök: A képviselő urak annak idejében meg fogják tenni interpellátióikat. Következik a honvédelmi ministerium 1881. évi költségvetésének II. és VI. czímében a legénységi élelem költségtöbbletének fedezésére szolgáló póthitelről szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot), Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot végszerkezetében elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy végleg elfogadtatott. T. ház! Minthogy ma több rendbeli átiratot küldünk a főrendekhez : hogy azokkal e törvényjavaslat is átmehessen, kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni, hogy a jegyzőkönyvnek errejvonatkozó pontja hitelesittessék.(J3éZ?/es£és.) Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja hitelesíttetik. Következik az igazságügyi bizottság 632. számú jelentése és a törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868 : LIV. t, ez. módosítása tárgyában. Ha a t. ház a bizottsági jelentést felolvasottnak veszi, {Helyeslés) akkor az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti meg. Teieszky István előadó: T. ház: Habár az igazságügyi bizottság a törvénykezési rendtartás módosítására vonatkozó 106. számú törvényjavaslatot kimerítő jelentés kíséretében terjesztette a t. ház elé, mindamellett az ügy fontossága által indíttatva, némelyeket ezen törvényjavaslatra vonatkozólag már ezúttal is szóbeli előterjesztésemben kiemelendőknek tartok. (Halljuk !) Azorf?106. számú törvényjavaslat, a mely az igazságügyi kormány által beadatván, előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasíttatott, a perrend egész keretét felöleli, t. i. ugy a tulajdouképi perrendtartást, mint a végrehajtási eljárást, továbbá a kereskedelmi, váltó eljárást és a gondnokság alá helyezési ügyekben követendő eljárást. így lőn ez a ház által az igazságügyi bizottsághoz utalva. KÉPVH. NAPLÓ 18 78—81. XVIII. KÖTET. Az igazságügyi bizottság azonban, midőn ezen törvényjavaslatot tárgyalás alá vette, azon kettős nézpontból indult ki, hogy egyfelől perjogunknak gyökeres reformját a szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetendő perrendtartásban kell megalkotnunk, mert nem zárkózhatott el a bizottság azon előnyök elől, a melvek a szóbeliség és közvetlenség rendszerén alapuló perrendtartással egybekapcsolvák; de másfelől figyelembe vette az igazságügyi bizottság azt, hogy ezen nagyfontosságú alkotás, a polgári perjognak a szóbeliség és közvetlenség elveire való fektetése, nem oly egyszerű munka, a melyet, hogy ugy fejezzem ki magam, rövid idő alatt, máról-holnapra lehetne életbe léptetni. Figyelembe vette az igazságügyi bizottság azt, hogy törvényhozásunk sok másnemű teendőkkel van elfoglalva és hogy különösen az igazságügy terén is számos, nem kevésbbé fontos feladat vár megoldásra. Rámutat az igazságügyi bizottság ezek közül pl. a bűnvádi eljárásra, a melynek életbe léptetését elodázni alig lehet; rámutat a polgári törvénykönyvre, a mely az előkészítés előhaladott stádiumában lévén, szintén kell, hogy az igazságügyi bizottságot és azután a t. házat foglalkoztassa. Ily körülményk között, t. ház az igazságügyi bizottság azon nézpontból indult ki, hogy lehetetlen oly munkabeosztást létesíteni, mely mellett más törvényhozási teendők közepette, az igazságszolgáltatási teendők és közttük a nagy gonddal előkészítendő — szóbeliségen és közvetlenségen alapuló — perjog rövid pár év alatt létesíthető legyen. Ha tehát az igazságügyi bizottság egyszer ezen elvi álláspontot elfoglalta, akkor nem habozhatott, hogy addig is, míg egy gyökeres perjogi reform létesülhet, a benyújtott munkálat alapján igyekezzék a javításhoz segédkezőleg járulni, igyekezzék javítani a törvénykezési rendtartást azon ágazatában, azon részében, hol a gyakorlat megmutatta, hogy a javítás legnagyobb részben szükséges. Ily javítást igénylőnek mutatta fel a mindennapi élet s ily javítást igénylőnek tekinti az igazságügyi bizottság is azt, hogy azon jogorvoslási rendszer, mely az egyebekben, elismerem sok helyest tartalmazó 1868: LIV. t. czikkben inauguráltatott, t. i. a külön szemmitőszék, az alaki sérelmek orvoslásának az ügy érdemleges bírálásától való merev elkülönítése, megszüntettessék. Azon jogorvoslási rendszer, melyet mostani törvénykezési rendtartásunk tartalmaz, páratlan a maga nemében. A három fokozatos bíráskodási rendszer fölébe odailleszti a tisztán az alakiság kérdésére szorítkozó külön semmitőszéket; odailleszti úgy, hogy ez tulajdonképen nem is csak ezen forumok legfelsőbbjének ítélete fölött határoz, hanem az első, a második, a harmadik bi14
