Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-373

373. országos ülés márczins 22. 1881. 9? szerződésileg van biztosítva; hát jó; de legalább adták volna tudtunkra, hogy ezen a képviselőház által zárszámadásilag is tudott összeg miért szállíttatott be kisebb összegben? Ezeket kívántam tehát csak általánosságban itt megjegyezni: most azonban kötelességem ki^ jelenteni azt, hogy a mint a t. bizottsági előadó ur meg van győződve a túlkiadások helyes voltáról és ugy a zárszámadási bizottság is, miután én épeu az ellenkezőről vagyok meggyőződve, természetes, hogy én azon határozati javaslatnak, melyet a bizottság elfogadásra ajánl, némely tételeihez nem járulhatok. Nem járulhatok pedig először mindjárt a határozati javaslat első és második pontjához, a mely jóvá hagyja a túlkiadásokat és a hiányra nézve a minisíeriumnak a felmentést megadja. Az első és második pontra kérném azután a t. házat, hogy miután ezek ugy is összetartozók, méltóztatnék a szavazást egyszerre megejteni. Nem hivatkozom most arra, hogy mi, kik a költségvetési előirányzatot nem szavazzuk meg a kormánynak ezen az alapon, természetes, annyival kevésbé szavazhatjuk meg és hagyhatjuk helyben a már törvény által megállapított hitel ellen a túlkiadást. Tehát ellenindítványom a zárszámadási bizottság határozati javaslatának első és második pontjára nézve a következő : „a képviselőház a kormánynak az 1879. évben íörvényhozásilag engedélyezett hitel ellenében tett túlkiadásait jóvá nem hagyja és sem ezekért, sem a kimutatott jövedelmi hiányért a ministeriumnak a törvényszerű felmentést meg nem adja." (Helyelés a széls'ó baloldalon.) A mi a t. bizottság határozati javaslatának harmadik pontjait illeti, megismerem, hogy az épen oly jogos kivánata, mint törvényszerű kötelessége a zárszámadási bizottságnak, hogy figyelmezteti a belügyministert, hogy a nemzeti színház épülete és felszerelése értékét és az alapokról szóló kimutatást a jövő költségvetési előirányzatba tegye be; tehát természetes, hogy ezen jogos kívánat és törvényszerű kötelességnek ajánlatához én csak pártolólag járulhatok hozzá. A mi azonban a közmunka- és közlekedési ministernek az 5. pont alatt a vasúti külön beruházási kölcsönök ügyében tett eljárásait illeti, a t. bizottság ezt is tudomásul óhajtja vétetni, miután indokolva véli a t. közlekedési minister ur nyilatkozata által. Valóban, t. ház, sajnálom, (Halljuk! Halljuk!) de kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy a t. képviselőház a zárszámadási bizottság jelentése iránt nem teljesíti a kellő ellenőrzést {ügy van! a szélső baloldalon) és nem ajándékozza meg azon várható figyelemmel, a melyet egy költségvetési előirányzat megvitatásának és megajánlásának szentel. Az állami számvevőszéknek törvényen alapuló és törvény által kimutatott jogos észrevételeit nekünk, az ellenzéknek — ha a kormányt támogató többség nem teszi is, mert az a maga kormányát természetesen, ha csak lehet, kimenti és még ha hiba van is, azt mondja, hogy ezt, ha elkövettetett is, tudomásul veszszük; de nekünk, mondom, okvetlen kötelességünk e kérdést megfontolni és az állami számvevői széket és bárkit is csak akkor támogatni, ha törvényes igazsága van. Es e tekintetben bocsássa meg nekem a zárszámadási bizottság t. előadója, hogy az ide csatolt mellékletek — 1., 2., 3. — engem ellenkező következtetésre juttatnak, mint a t. előadó urat és a a zárszámadási bizottságot. Ugyanis az állami számvevőszék elnöke 1877-ben 3438. sz. alatt a vasúti kamatbiztosítás czímén utalványozott összegekre nézve megkereste a ministertanácsot, hogy ezen intézkedés, a mely a törvénynyel ellenkezik, a törvényhozásnak tudomására hozandó és annak utólagos jóváhagyását okvetetlenül ki kell a közlekedési minister urnak eszközölnie. Az okait nem sorolom elő, mert hiszen mindenki megolvashatta, ha elolvasta. A második a ministerelnök urnak 2. alatti — már 1880. november 20-iki átirata. Ebben maga a ministertanáes beismeri, (Halljuk!) hogy oly érték - czímletek, melyekre nézve az állambiztositás ki van mondva, a törvényhozás előleges jóváhagyása nélkül ki nem bocsáthatók, ennélfogva a számszék nem mellőzheti azon megjegyzést, hogy a szóban forgó kötvények kibocsátásánál, némi alaki hiba történt; minthogy azonban ezen költségek, melyeknek fedezésére ki lettek bocsátva, oly természetűek, melyek az üzleti számlára jogosan átvihetők voltak, az e részben követett eljárást érdemileg igazoltnak tartja. Az észrevétel ez utóbbi pontjára az állami számvevőszék fog megjegyzést tenni. Az első pontjára azt mondja : nincs tehát közttünk elvi különbség, hogy ezek szabályszeruíeg ki nem bocsáthatók a törvényhozás előleges jóváhagyása nélkül. De nekem van egy kis észrevételem, (Halljuk!) Én azt mondom: nem csak szabályszeruíeg, de sehogy sem bocsáthatók ki és e tekintetben remélem, hogy a t. kormány sem fogja azt vélni, hogy egyszer jó lesz szabályszeruíeg kikérni a törvényhozásnak engedélyét, máskor pedig szabályszerűtlenül, tehát el is hagyhatjuk ezt a kikérést. Azt bevallja maga a ministeri tanács, hogy itt alakhiba történt. De én nemcsak alaki hibát látok, (Halljuk!) mert hisz a ki elolvasta az állami számvevőszéknek eluöke által e részben a mellékletek 3-ik száma alatt adott véleményét, az kiláthat itten kettőt. {Halljuk!)