Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-347
347. erszágos Slé* fi-braár »• 1881. Si választási vitás kérdések eldöntését, ez által ezen legfelsőbb bíróságokat a politikai pártküzdelmekbe vonjuk be, a mi ezen magas bíróságok tekintélyének, az irántok tartozó tiszteletnek bizonyosan árteni fog. Ea, hallgatva arról, hogy ezen ellenvetés már csak azért sem bir nyomatékkal, mert hiszen 74 óta a Curia a választói jogosultság felett itél, csupán azt kérdezem t. ellenfeleimtől, vájjon az által, hogy a, pedig nem kevésbé kényes politikai természetű kérdések, például a csendháborítás, a lázítás, a felségsértés esetei a törvényszékek és legfelső fokon a Cnria elé kerülnek, az ezen testületek iránti tisztelet csökkent-e? Azon urak, hogy következetesek legyenek, kénytelenek lennének azt is indítványozni, hogy az imént említett és ezekhez hasonló politikai természetű* perek is más testülethez utasíttassanak: melyikhez, magam sem tudom. Végre harmadik okul felhozták azt, hogy jöhet idő, lehetnek esetek, a midőn a kormány, hogy magának a többséget biztosítsa, a királyi Cári ára nyomást gyakorolna és ez által annak részrehajlat]anságát, annak pártatlanságát veszélyeztetné. Nem tartozom azok közé, t. képviselőház , a kik a mi bíróságaink, s maga a legfelsőbb ítélőszék iránt is feltétlen hódolattal viseltetnek; annyit azonban bátran és a megczáfolás félelme nélkül merek kimondani, hogy a kir. Curia a legtöbb esetben minden bizonynyal részrehajlatlauabbul, párttatlanabbul fog eljárni, mint azt akár a teljes ház, akár a bíráló bizottságok részéről tapasztaltuk, (ügy van! Igaz! a szélső haloldalon,) íme ezsk voltak, t. képviselőház, azon okok, a melyekkel 1877-ben az általános vita alkalmával a benyújtott törvényjavaslatot ostromolták, ügy hiszem, sikerült röviden megmutatnom, hogy ezen okok alaptalanok, valamint talán azt is, hogy a királyi Coriától mindenesetre törvényszerűbb, tárgyilagosabb ítéleteket várhatunk, mint a minőket eddig a képviselőház bizottságai hozni szoktak. Van azonban t. képviselőház, ezen kivül is még egy pár ok, a mely az indítványozott rendszabály elfogadását ajánlja. T. képviselőház, a 74-ki új választási törvény több rendelkezést foglal ugyan magában a választásoknál előfordulni szokott visszaélések ellen, mindamellett (Halljuk!) sajnosán azt kellett látnunk, különösen az utolsó választásoknál, hogy az etetés-itatás, a vesztegetés és mindennemű visszaélések, ha nem is oly mértékben, mint az előtt, de mindenesetre megdöbbentő módon folytattattak. {ügy van! a szélső baloldalon?) Ennek t. ház, magya- I rázata abban rejlik, először is, hogy a régi baj nem egykönnyen és nem egyszere küszöbölhető és irtható ki. De rejlik továbbá abban, hogy a J feljelentések nem történtek sem minden esetben, sem annak idején, és végre, hogy ha történtek is, az üldözés illetőleg a fenyítés elmaradt. Elénk emlékezetünkben lehet még, t. ház, hogy a hetvenötödiki választásoknál tapasztalt visszaélések miatt a törvényszékek által megindított vizsgálatokat az akkori — nem a mostani — igazságügyminister kegyelem utjánmegszüntettette, (ügy van! a szélső báloldalon) és ez által mintegy szabadalom-levelet adott újabb vesztegetésekre, újabb visszaélésekre. De megmagyarázza ezen szomorú tüneményt továbbá az is, hogy a jelöltek és azoknak kortesei előre számítván arra, hogy a bíráló bizottságokban barátokra fognak találni, nem ijednek vissza a legtörvénytelenebb, a legocsmányabb üzelmektől. {Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha azonban egyrészt a kormány teljesíteni fogja kötelességét, a mely szerint az ily visszaéléseket üldözni tartozik; ha másrészt a képviselőház oly testületre ruházza a kérvénynyel megtámadott választások feletti bíráskodást, a mely nem tekintve a pártérdeket, a törvényt és az igazságot fogja csak tartani szem előtt: akkor remélhetjük, kogy ezen rákfenéje a magyar közéletnek végkép el fog enyészni. S ez, uraim, annál fontosabb, mert a vesztegetések azonkívül hogy a nép erkölcseit aláássák, a középosztálynak vagyoni állapotát teszik tönkre, Sokféle ok hatott közre a múltban és hat közre jelenleg is arra, hogy azon középosztály mely Magyarországnak egyik támasza, legerősebb talpköve, elszegényedjék, eladósodjék, tönkre menjen. De ezen okok köztt bizonyosan nem a legutolsó helyen áll az, hogy azon osztálynak tagjai a választásoknál ezreket meg ezreket költöttek, minek következtében eladósodván, az örvény széléhez jutottak. Ha azt akarjuk, t. ház, hogy ezen osztályt a nemzetnek megmentsük, hogy azt a további pusztulástól megóvjuk: kell, hogy oly intézkedéseket tegyünk törvényhozási úton, a melyek ezen czéíra vezetni képesek. íme, t. ház, előadtam azon okokat, a melyek indítványom mellett szólnak. Számosak azok, nem kevésbbé mint fontosak. Némítsuk el tehát, t. ház, a pártérdek sugallatait kebelünkben, hallgassunk csupán hazafiúi és képviselői kötelességünk szavára, elfogadva azon indítványt és majdan azon törvényjavaslatot, a mely úgy a választások szabadságát és tisztaságát, mint a nép erkölcsiségét, a képviselőház tekintélyét és méltóságát, s végre a középosztálynak^ a végromlástól való megmentését czélozza. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. képviselőház! A házszabályok értelmében 12*
