Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-366

366 országos ülés márezius 12- 1881. 361 az általános vita keretében ez ügyben elmon- | dotíaro, igen röviden kívánok ez alkalommal, tekintettel a tett módosításokra, nyilatkozni. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy azon b. Lipthay Béla által is felhozott indok, hogy talán esetleg túlságos színházi engedélyek által az államilag fenntartott dráma és komoly operai előadásokat félthetném a eoncurrentiától, fájdalom nem létezik. Mert a képviselő urnak tökéletesen igaza volt, hogy a mai időben épen ugy nálunk, mint másutt új színházak nem azért nyittatnak, hogy ott a komoly opera és dráma műveltessék, hanem egészen másnemű előadások kedvéért. Engem az egész dologban az a kívánat vezetett, hogy határoztassék meg ez irányban tisztán, egyenesen a jogkör, mely Í872 óta a fővárost illetőleg részben legalább csakis ministeri rendeleten — igaz, az 1872. törvény alapján az akkori minister által jogosan kiadhatott ministeri rendeleten —• alapszik, mert, mint tegnap is volt. szerencsém mondani, a fővárosban a rendőrségnek államivá tétele által megszűnt azon helyzet, mely 1848-ban volt és más városokban ma is van, hogy a rendőri Latalom egyesítve lett volna azon munieipális hatósággal, melyről a 48-ki törvény szól. A hatalmak ezen megoszlása folytán, azt, hogy a teendőknek melyik része melyikre tartozik? nézetem szerint szükséges határozottan kifejezni. Én a javaslat készítésekor helyesebbnek tartottam, ma is helyesebbnek tartom a megoldás azon módozatát, melyet a törvényjavaslat proponál. Nem tagadhatom, a közigazgatási bizottság azon initiativája által, melynek helyességét elfogadtam, hogy minden bárminemű most tett intézkedést csak ideiglenesnek tekintvén, a szinházügy lehető hamar törvény által országosan szabälyoztassék — nem tagadom, mondom, hogy ez által, mi ugy látszik, a Láz minden oldalán tetszéssel fogadtatott, legalább hivatkoztak rá minden oldalon, némileg elesett az indok azon szabály ozád módra nézve, mely eredetileg proponáltat ott, elesett ugyanis annyiban, a mennyiben a mostani szabályozás az által ideiglenes jelleget nyer. De ha ideiglenes jelleget nyer is, szabályozni törvényben mégis szükséges, csakhogy — beismerem — hogy ha ideiglenességről van szó, igen alapos argumentumokat lehet felhozni a mellett, hogy ezen ideiglenesség szabályozíassék a fennálló statusquo alapján. Épen azért, ez a t. ház nézete szerint helyesebb és ha az eredeti szöveg egyáltalában el nem fogadható, hozzájárulok egy oly szövegezéshez, mely a szabályozást a mai statusquo alapján teszi s ez azon szöveg, melyet Tibád képviselő ur benyújtott. Ennek minden szaváról természetesen most nem tudnám megmondani, hogy elfogadom-e, mert egyszeri hallásra nem voltam képes az egyes kifejezéseket kellően megértem ; de az mindenKÉPVH. SÁPLÓ 1878- 81. XVII. KÖTET. esetre oly módosítvány, mely elfogadható. De ki nem elégítene a b. Lipthay módosítványa azért, mert az fennhagyná mindig ezen kérdést: vájjon a statusquo szabályoztatik-e tehát, vagy pedig az 1872 előtti állapotról van-e szó? Mert, a mint ő igen jól méltóztatik tudni és beszédében is előadta, a statusquo ma az: hogy az Új színházak nyitására az engedélyt adta a municipiam, a szini előadásokra pedig adta a rendőrség. Ezen statusquonak ideiglenes fenntartása ellen, mondom, minthogy ideiglenes, lényegében kifogásom nincs, de azt hiszem, hogy igenis szükséges ezt törvényben kimondani, minthogy ismétlem, ez még törvényben megállapítva nincs, bár törvény alapján kiadott rendeletre támaszkodva járt el eddig a rendőrség. Es meg kívánom jegyezni azt is, hogy ha a többi teendőire nézve a rendőrségnek nem volna szükséges szólani, akkor nem volna szükséges arról sem szólani, a mit b. b. Lipthay képviselő ur módosítványába felvett, hogy a rendőri felügyeletet a rendőrség gyakorolja; mert hiszen ezt tette 1872 óta folyvást, sőt, mint nem állami ugyan, de mint munieipális rendőrség, tette 1872 előtt is. A praecisirozás szempontjából az e) pontra való hivatkozás nem elegendő, mert az a további eljárásról, a díjak hovatartozásáról, nem pedig a jogkör szabályozásáról szól. Odaconcludálok, hogy nézetem szerint lényegéhen ma is leghelyesebb az eredeti szöveg, nem bizalmatlanságból bárki iránt, nem is jogcsonkítás vágyából, mert e jogot nagy fontosságúnak olyan esetekben, minő a színházak nyitása, melyek nagy ritkám kerülnek elő, tartani alig lehet. De ha a í. ház is azon nézetben van, hogy minden most teendő intézkedés ideiglenes, ugy mint azt a bizot'ság jelentése is kifejezi, ahhoz szívesen hozzájárulok, hogy ennek a most fennálló statusquo legyen az alapja, a mely, mint ilyen, ideiglenesen, a törvénybe bcfoglaltatik. Minthogy ezen nézetemet kifejezi Tibád Antal képviselő ur módosítványa, fenntartva, hogy egy vagy más kifejezése iránt nyilatkozhassam, a módosítványt elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Br. Lipthay Béla: T. ház! Szavaim magyarázása végett kívánok szólani. (Halljuk!) Nevezetesen én nem azt mondtam, hogy az engedélyezésre vonatkozólag ne szóljunk; én igenis kívánatosnak tartom, hogy szóljunk, épen azért a rendőrség joggyakorlatára is kimondtam, hogy az a töivénybe foglaltassák, de azért ajánltam, hogy ez iránt az e) pontban már történt provisió, ennek következtében a c) pontban annak felemlítését nem tartom szükségesnek. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én ugy látom, hogy a t. képviselő ur nem értett meg engem jól, vagy nem fejeztem ki kellő tisztán magamat. Mert hiszen épen azt mondtam, hogy a képviselő ur is előadásában ezt szüksé46