Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-365
316 §65. országos ülés márezius II, 1S81 házszabályoknak 142. §-a mit mond. {ügy van! Igaz!) A házszabályok 142. §-ának b) pontja azt mondja, hogy „a kik netalán személyes megtámadásra válaszolni kivannak". Ezen pont alapján nincs helye, hogy a képviselő ur szóljon, hiszen nincs személyesen megtámadva, tehát nem felelhet személyes megtámadásra. De igenis azt tartom, hogy a 150. §-ra hivatkozva, mely azt mondja: hol és miképeu kell az illetőt megszólítani, a ki netán nem ugy nyilatkozik, a mint a parlamentben kell, erre hivatkozva, bárkinek joga van szólani. Ez az én felfogásom. A dolog lényegére nézve nem különbözik, de az eljárásra nézve igenis. (Helyeslés a jobboldalon?) Móricz Pál: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Nagy Zaj.) Ha a t. elnök ur méltóztatott volna t. képviselőtársamnak némi megjegyzést tenni akkori előadására, akkor éu most nem szólanék. Hanem ha lehet egy pártra általában azt mondani, hogy nem tudja, hogy miről van szó, csak szavaz. . . . Eötvös Károly (közbeszól): Nem mondottam! (Nagy Zaj. Szavazzunk! a szélső baloldalon.) Móricz; Pál: Bocsánatot kérek, azt tetszett mondani. (Ellenmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások : Eláll! Szavazzunk !) Hadd végezzem el, azután szóljanak. Mindenki tudja, t. ház, a hírlapokból, hogy mi ezen törvényjavaslattal pártértekezletünkben részletesen foglalkoztunk s igy a képviselő ur nincs arra jogosítva, hogy azt mondja, hogy vannak emberek ebben a pártban, a kik nem is tudják, hogy miről van szó. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Hogy a t. képviselő ur hajdan erős jobboldali volt, az az ő dolga; hogy a t. képviselő ur a fusionált kormány alatt kinevezést fogadott el, az is az ő dolga; hogy a t. képviselő ur egykor, mint tiszti ügyész a baloldali választókat elfogatta, az is az ő dolga: (Felkiáltások a szélső baloldalon] Nem áll! Szavazzunk!) De hogy azután a t. képviselő ur ezen körülmények mellett, mindig feláll s nekünk a politikai morálról dictiókat tart, én ezt a t. képviselő úrtól el nem fogadom és visszautasítom. (Nagy zaj. Felkiáltások a szélső balon. Szavazzunk! Szavazzunk !) Elnök: (Halljuk! Halljuk! Zaj.) T. ház! Én azt tartom, hogy a tanácskozási rend érdekében czélszerű, ha a ház t. tagjai az iránt is tájékozva legyenek, miképen szoktam én a tanácskozásoknál hasonló esetekben eljárni és mi az én felfogásom e tekintetben. Én a házszabályokat igyekezem szigorúan fenntartani és megvallom, hogy azon kifejezésekre is figyelemmel szoktam lenni, a melyeket a képviselő urak használnak; de megvallom egyszersmind, hogy épen a szólásszabadság érdekében és tekintettel arra, hogy sokszor tapasztalható, miszerint egyes szónokok argumentumaik kevés súlyát egyes kifejezésekkel igyekeznek erősbíteni: ezen tekintetekből én elnézéssel szoktam lenni azon szónokok iránt, (Helyeslés! Derültség a jobboldalon) a kik valamely ügyhez szólva, erősebb kifejezéseket használnak, mert érzik annak szükségét, hogy igy kölcsönözzenek súlyt a maguk argumentumának. (Halljuk!) És itt én a szélső határig el szoktam menni, a mennyire csak a parlamenti illem határai köztt el lehet menni. Egészen másképen [áll a dolog, ha valaki illetlenül szól bele, ha mást szólásában megakaszt, mert ott már nem lehetek elnéző, mert ez már megsérti a házszabályokat. Ha valaki drastikus, sértő kifejezéseket használ, azt megintem, de nagyon óvatosan járok el itt is, mert nem szeretném a szólásszabadságot koezkázíatni. (Elénk helyeslés.) Eötvös Károly: Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Mindazokat, a miket Móricz Pál t. képviselőm rám nézve és hozzám intézve mondott, mindazokat nem értettem. Egy dolgot azonban, a melyet vádul, vagy nem tudom miképen hozott fel ellenem, megértettem, nevezetesen azt: hogy én tiszti-ügyész koromban baloldali választókat elfogattam. Ez a vád, ez az állítás nem igaz. Többször olvastam a hírlapokban, többször fordult elő azokban, különösen Csernatony Lajos t. képviselő lapjában, ki akkor az „Ellenőr" szerkesztője volt. Akkor én az írói segélyegylet javára 5 frt ellenében 500 frtot ajánlottam annak, a ki azt bebizonyítja, vagy hasonló vádat emelhet. Ennek bebizonyítása azonban meg sem kisértetett, mert a vád alaptalan volt, azért én azon vádat el nem fogadhatom és azt visszautasítom. (Helyeslés a baloldalon) Elnök: T. ház! Eötvös Károly képviselő urnak joga volt személyes kérdésben felszólalni. (Zaj. Halljuk!) Csendet kérek. Mondom, joga volt személyes kérdésben felszólalni, de kénytelen vagyok arra figyelmeztetni, hogy ne méltóztassanak e házban egymás ellenében oly kifejezést használni, hogy „nem igaz". (Zaj. Felkiáltások a szélső balon: Más kifejezést nem lehet használni! Szavazzunk) T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás (halljuk!) Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szőnyegen levő és „a Budapest fővárosi államrendőrségről" szóló törvényjavaslatot általánosságban a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, a részletes tárgyalás alapjául? Kérem azon t. képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.)
