Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-364

S64. országos ülés márezins 10 1881. •313 mindazok, a miket ők itt fölsoroltak, reám nézve nem kielégítők, mert megvallom, azon szép okoskodásokat olyanoknak tekintem, mint a macska, mely a kása körül járkál és még sem harap bele ugy, a mint kell: azt méltóztassék azon körülménynek tulajdonítani, hogy ezek a t. bará­taim tiz évyel később látták meg Magyarorszá­gon a szabadság világát, mint én és igy ők nem élve át azon időket, megelégesznek azon szabadsággal, a melyet ma élveznek. Én tehát tisztán radikális szempontból táma­dom meg e törvényjavaslatot (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) és elkárhoztatom e törvény­javaslatot, mint egy merényletet az egyéni s a közszabadság ellen, mint olyat, a mely ép a mostani ministerelnök urnak kezében a közsza­badságra nézve a legveszedelmesebb. (Ugy van! a szélső báloldalon.) Megvallom, hogy nagyon kívánatos lett volna, ha a t. ministerelnök ur, a kinek pártjából több szónok a fogyasztási adó­kat átölelő törvényjavaslat tárgyalása alkalmá­val a 48-ki ministerium és a 48-ki országgyűlés működéseire hivatkozni opportunusnak látta: kí­vánatos lett. volna •— mondom — ha átnézték volna a 48-ki kormány férfiaknak, jelesen Sze­mere belügyministernek jegyzőkönyvét ott, a hol a Magyarországban felállítandó rendőrségről határoztatok. Azt mondja ezen ministeri jegyző­könyv: „A rendőrség feladata és működése a következő alapeszmén fog nyugodni: segíteni és nem alkalmatlankodni, szolgálni és nem ural­kodni, (Helyeslés a, szélső balon) a véleménynyel nem bajlódni, hanem a tettekre felügyelni, (He­lyeslés a szélső baloldalon) a visszaélések, a közbajok megszüntetésére az illető hatóságnál, vagy ha ez a dolgon már nem nem segíthetne, a kormánynál fellépni." Ha a t. belügyminister ur ezen az alapon ad be egy törvényjavaslatot, mely a rendőrség szervezetét fogja magában foglalni, én daczára annak, hogy igen félek mindennemű oly hata­lomtól, a melyet Magyarország Tisza Kálmán ministerelnöksége alatt egy minister kezeibe le tesz, mégis meg fogom azt szavazni, Engedje meg a t. ház, hogy némely dol­gokra figyelmét kikérjem. (Halljuk !) Hát tulajdonképen mi legyen az a rend­őrség? Mit várnak ettől a rendőrségtől? Ez a rendőrség a büntető törvények, a rendeletek és szabályrendeletek megszegését fogja ellensúlyozni, megfigyelni és mintegy ex publica vindicta — mint szokás volt mondani — ulciskálni, meg­bőszülni és igy qualifikálva a közrendészet figyelő, megelőző és felfedő feladatait teljesíteni. Hát hisz a kik a rendőrségbe felvétetnek, azoknak qualificátiója tekintetében törvény is van, szabályok is vannak, hogy a különféle hivatalok szolgaszemélyzeténél kiszolgált kato­KÉPVII. NAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. nák alkalmazandók, hát ezek a hadseregben szolgált katonákból személteinek ki. Már most mondja meg nekem a t. ministerelnök ur, annak a ki ezen hivatás betöltésére vállalkozik, príma pianista, a trombitás, a dobos, a freiter, a a káplár qualificátiója elegendő ? Hisz a mit e törvényjavaslat a rendőrség működésének hatás­körébe tűz ki, lehet-e valójában bizni ezen egyé­nekre a megfigyelést, a megelőzést, de még némely tekintetben ítélethozását s a törvényeket, rendeleteket megszegő ellen ? Hogy mindezek­nek kellőleg megfeleljenek, akkor, minden egyes rendőr libériájába Tisza Kálmánnak eszét, szel­lemét kellene bele bujtatni, mert különben az egész nagy szabású törvényjavaslat illusoriussá válik. (Derültség balfelöl.) De mint mondám, a miben én eltérek t. ba­rátaim doctrinär aspiratióitól, az tisztán az, hogy én a munieipális rendszernek, a municipális jogoknak őre, megóvója és oltalmazója vagyok Magyarországon. (Elénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) E törvényjavaslat 4. §-a azt mondja, hogy a köztörvényhatóság irányában a fővárosi rendőrség coordinált állapotban van. T. ház! Azt, hogy a köztörvényhatóság parancsol, és hogy a köztörvényhatóság rendeleteit executiv minőségben végrehajtja a rendőrség, azt értem; de hogy azzal coordinált helyet foglaljon el, az status in statu, melyet én semmiféle józan poli­cziális fogalommal összeegyeztetni nem tudok. „A rendőri működésnek jogalapját képezik: először a törvény, másodszor az egyes ministe­rium ok szakkörében kiadott rendeletek." Köszö­nöm én ezt az új status doctrinát, melyre ben­nünket a t. ministerelnök ur tanítani akar. Még sohasem hallottarii, hogy a minister rendeletei jogalapot képeznének. Senki másra több jogot át nem ruházhat, mint a melylyel maga bir. A t. ministerelnök ur rendeletei nem bírnak tör­vény hatályával, nem bírnak törvény erejével, mert a törvény Magyarországra az, mit a legi­tim országgyűlés meghozott és koronás király szentesített. Azt a doctrinát tehát, hogy a mi­nister rendeletei jogalappal bírjanak a rendőrség működésére nézve, tagadom. Azt mondja továbbá, hogy a rendőrség fogja megadni az engedélyt mindenféle nyilvános előadásokra, tánczvigalmakra, fáklyás- és egyéb menetekre. (Derültség.) Az is ä rendőrség fel­adatához tartozik, hogy megtudja, ha valahol fáklyászenét készülnek adni s akkor ezen meg­előző, bölcselkedő és mindentudó eszével azt is meg fogja latolni, hogy kárára, vagy hasznára lehet-e a fáklyászene a ministeniek. Ha igen, megengedem, ha nem, eltiltom. Ezt én az alkot­mányos magyar szabadsággal incompatibilisnek tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon) Hasonló­| képen van a rendőrségnek joga bizonyos tár­40

Next

/
Thumbnails
Contents