Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-363

298 363. ©rsságos filés márczins 9. 1881. combiuafiójában vezette. Ha megengedi a t. ház, felolvasom. (Olvassa.) „Én részemről melegen óhajtottam volna, a főváros hozzájárulási arányát a fővárosra nézve már ez alkalommal kedvezőbbé tenni s a város terheit kisebbíteni, mert nem tagadható, hogy más fővárosoknak hozzájárulási aránya kedve­zőbb, igy p. o. Bécsé is; azonban az állam jeleidegi pénzügyi helyzete, annak az általam már úgyis felvett újabb 115,680 foriuton túl való megtér bel tetését nem engedi s azért a javas­latba hozott módozatot annál inkább elfogadható­nak tartom, mert utóvégre is a jó redőrség első­sorban a város érdekében van, mert ha a rend­őrség municipális maradt volna, az elmaradhat­lan és folytonos költségtöbblet egészen a várost terhelte volna s mert a javaslott módozatot az 1873. XXXVI. t-cz. 21. §• 2-ik bekezdésének ulolsó pontja, illetőleg analógiája támogatja." No, t. ház, ez igen hasonlít a hatalmi szóhoz. Különben a belügyi és elnokminister ur szokatlanul őszinte. Elismeri, hogy a város igy nagyobb mérvben lesz terhelve, mint bármely fővárosa Európának, de azután az igazság ezen jó tanácsát számba nem véve, ridegen napirendre tér fölötte. Én nem tartom épületesnek azt latol­gatni, mit nem r bir meg az állam és hogy mit bir meg a város pénzügyi helyzete oly állami intézménynyel szembea, melyre mindkettőnek szüksége van ; azt sem tartom czélszerűuek, hogy sorozatot állítsunk fel, a mint az indokolásban az igen t. belügyminister ur teszi, hogy melyik­nek van nagyobb szüksége rá, a városnak-e, vagy az államnak. Azt hiszem, hogy mindkettő­nek, egyikének, mint a másiknak érdekében áll, hogy a rendőrség minél jobb és minél megfele­lőbb legyen. (Helyeslés a baloldalon.) És épen e nézetben térek el Eötvös Károly igen t. bará­tomtól; én akarok a fővárosban törvény által szervezett rendőrséget, én azt jobbnak tartom, még ha hiányokkal szerveztetik is, mint a mai szervezetben a minden ismert szabályt nélkü­löző rendőrséget. A jelen törvényjavaslatot nem tartom megfelelőnek, de felteszem a kormányról és a többségről, hogy ha a részleteknél fel­világosítatik a hiányokról, a javítást elfogadja s én ezen alkalmat tőle elvonni nem akarom és annak helyén az egyes szakaszoknál a szüksé­ges módosításokat magam és elvtársaim javas­latba hozandjuk. És ha a t. kormány elfogadja, azt hiszem, oly rendőrségi törvényt alkotunk, mely a fővárost legalább egy időre ki fogja elé­gíteni. Ennélfogva a javaslatot a részletes tárgya­lás alapjául átalánosságban elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra még számosan vannak feljegyezve, az idő pedig előrehaladt s az inter­pellátiók előterjesztésének ideje elérkezett, talán méltóztatik a t. ház beleegyezni, hogy a tár­gyalás folytatása a holnap d. e. 10 órakor tar­tandó ülésre halasztassék. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy mielőtt az interpel­látió megtétetnék, méltóztassék megengedni, hogy az igazságügyi bizottság időközben elkészült jelentését nyújthassa be. Teleszky István eíó'adó: Van szerencsém az igazságügyi bizottság jelentését bemutatni, a törvénykezési rendtartásról beadott törvényja­vaslatra vonatkozólag. Kérem a t. házat méltóz­tassék azt kinyomatni, szétosztatni és az osztá­lyok mellőzésével napirendre kitüzetni. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni és a t. ház beleegyezésével annak idejében az osztá­lyok mellőzésével napi rendre fog kitüzetni. Most az interpellátió fog megtétetni. Majoros István T. ház! A polgári házas­ság kérdése évenkint, mint egy tengeri kigyó je­lenik meg a házban; és miutáu már két izben hozott a ház határozatot az iránt, hogy az igazság­ügyi miniszter a polgári házasságra vonatkozólag minél előbb törvényjavaslatot terjeszszen be a ház elé és ennek mindez ideig elég nem tétetett, a t. ház engedelmével bátor leszek ezen ügyben az igaz­ságügyminiszterhez interpellátiót tenni. A polgári házasság kérdésének elintézését, kü­lönösen a most sajnosán megindult antisemita moz­galom teszi sürgőssé. Nézetem szerint, ha a polgári házasság már be lett volna hozva, azon nem várt kellemetlenségeknek nagy része, a mely az érintett mozgalom következménye lesz, kikerül­hető lett volna, Interpellátióra megtételére a teg­napi napon megjelent bir birt, a mely szerint az igazságügyminiszter ur e kérdésben hivatott fel Bécsbe oly czélból, hogy a már állítólag a kabineti irodába beterjesztett javaslata elintézése tárgyában utasítást kérjen. Mennyiben áll ezen dolog, azt nem tudom, azért bátor vagyok a t. igazságügyminiszter úrhoz ebbeli interpellátiomat intézni, egyúttal a képviselőháznak ide vonat­kozó két rendbeli határozatát mellékelve beter­jeszteni. Kérem méltóztassék az interpellátiót felolvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa) : „Interpellátió az igazságügyminiszter úrhoz. Az 1879-ki márczius 18-án a képviselőház 89. ülésében, ugy az 1880-ik april 16-án, 243-ik országos ülésben a polgári házasság behozatala iránti törvényjavaslat beterjesztésére utalta a ház végzései által a miniszter urat; kérdem tehát, mi akadályozta eddig,' két egész év lefolyása alatt, hogy a polgári há­zasság behozatala iránt törvényjavaslatot be nem adott? — sőt a későbbi végzése a kép­viselőháznak határozottan még ez országgyü-

Next

/
Thumbnails
Contents