Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-363
363. országos ülés Kárczims 9. 18S1. ggg a nélkül esetleg beállható késedelmezések s ebből kifolyólag a nyomozás meghiusulhatásának is elkerülhetésére szükséges intézkedést be vette a bizottság a 38. §-ban a rendőri személyzet vámmentességét is, azonban ezen, az állami vámokra is kiterjedő intézkedés a t. ház utasítása folytán a pénzügyi bizottság által is elbíráltatván, a felmerült nézetkülömbség felett, mely szerint a pénzügyi bizottság a vámmentességet csak az egyenruhában lévő rendőr közegekre terjeszti ki, — határozni az említett §. tárgyalásánál a t. ház feladata leend. A törvényjavaslat eredeti 49., most 48. §-a, más fővárosok rendőri intézményeinek példájára, a rendőrség személyzetének esetleges szolgálati pótlékot, családaikuak nyugdíjt stb. biztosít. A bizottság ezen, a rendőri intézményt ugy ki-, mint befelé szilárdítani hivatott intézkedést, mely e pályára hivatással biró s a közönség igényeinek megfelelni tudó egyéneket arra lépni csak ösztönözni fogja, helyesli; sőt tekintve a fővárosi rendőrség jelen személyzetének különleges helyzetét, mely szerint egy része már az 1872: XXXVI. t. ez. alapján évekkel ezelőtt vétetett át a fővárostól ideiglenes állami szolgálatba s hivatásának azóta is buzgón, lelkiismeretesen megfelel, ezek iránti méltányosságból a 48. §-t még azzal pótolja, miszerint azoknak nyugdíjazásánál, kik a rendőrségnél már régebben szolgálnak s mint hivatásuk betöltétére alkalmasak, ezen törvény életbe lépte után véglegesen kineveztetnek, a szolgálati év azon naptól számíttatik, a melyben az államrendőrség szolgálatába állottak. Hasonló méltányossági s indokolást nem kívánó szempontból vette be a bizottság a 49. §-t, mely az önhibájuk nélkül, vagy nem épen lényeges vétség miatt mellőzendő s véglegesen nem alkalmazandóknak végkielégítése iránt intézkedik, kimondván, miszeriüt azok, kik az első szervezésnél, — bár fegyelmi utón elbocsáthatók nem lennének •— nem alkalmaztatnak, szolgálati éveik számához képest legalább V* évi, legfeljebb V* évi fizetésükkel végkielégítésben részesittetnek. Miután a törvény életbeléptethetése a kormány által eredetileg czélba vett időnél már is tovább haladt s épen azért a költségekre nézve a törvényjavaslatban intézkedés nem is tétethetett, szükségesnek találta a bizottság az új 62. §. beiktatását, mely utasítja a belügyministert, miszerint az életbeléptetés ezéljából szükséges költségeket, utólagos elszámolás mellett megtegye, az első rendszeres költségvetést pedig, az 1882. évi költségvetéssel terjessze be. Úgyszintén szükséges volt a törvény végrehajtásáról szóló, most 63. szakaszban pótlólag kimondani, miszerint jelen törvény kihirdetésekor azonnal életbe lép stb., mivel a személyzet szervezése és szaporítása, az ahhoz megkívántató pályázatok kihirdetése s általában az átmeneti intézkedések, melyek pedig már mind az életbelépés idején belől eszközölhetők, több időt igényelnek s hogy a törvény értelmében a szervezet legkésőbb f. é. Julius 1-jére teljesen keresztül víve s foganatba is vehető legyen, a törvénynek a kihirdetés után azonnali életbelépését kimondani kellett s azt hiszem, hogy a különvéleménynek e pontra vonatkozó indokolása, ez intézkedés helyességét meg nem döntheti. A főváros törvényhatóságának a képviselőházhoz benyújtott kérvénye főképen és első sorban a törvényjavaslat 54. §, a) pontjára vonatkozik s erre a különvélemény is kiterjed. E pont, mint tudni méltóztatik, a rendőrség költségeihez a főváros hozzájárulási arányát szabályozza. E szerint a hozzájárulási összeg jövőre is ugyanannyiban állapirtatik meg, mint mennyit a főváros ez idő szerint rendőri járulék czímén tényleg fizet mindaddig, mig a szervezet a czélbevett fejlesztési elv szerint azt a keretet el nem éri, midőn az állam is a főváros járulékának megfelelő hasonösszeget fizetend, mely után a még megkívántató többletet az állam és főváros egyenlően fizetendik. Ezzel szemben a fővárosi törvényhatóság jelenben is a költségek egyharmad részét kívánná csak fizetni. A törvényjavaslatnak az a) pontra vonatkozó indokolása főképen az 1872-ben átvett s törvény által szentesített tényleges állapotra, a fővárosi törvényhatóság indokolása pedig különösen a főváros nagy megterheltetésére van fektetve, kiemelvén utóbbi, hogy nincs főváros a continensen, hol t. i. a rendőrségi költség a város és állam által közösen fedeztetnék, mely aránylag annyira lenne ez által terhelve, mint Budapest főváros. A bizottság a fővárosnak ezen a többi fővárosokhoz aránylag nagyobb megtér heltetésének indokát abban találja, mivel a főváros, lakosságához, valamint más fővárosokhoz aránylag túlságos nagy kiterjedéssel bir, mely a rendőri administrátiót a főváros rovására természetszerűleg megdrágítja; s miután igaz, hogy a fővárosi rendőrség javítása állami érdek is, de főképen és mindenekelőtt fővárosi érdek s mikor a főváros a végszervezetig nem fog többet fizetni, mint í872-ben az általa is hiányosnak ismert rendőrségért fizetett, teljesen méltányos, hogy ez összeget jövőre is fizesse s hogy az állam szintén a rendőri költséget, melynek fejlesztési s kezelési kötelezettségét az 1872: XXXVI. törvény értelmében átvállalta, annak fejlődési arányához képest fokonkint emelkedve, idővel szintén fele részben fedezze; de mig ennyit kívánni az államtól is méltán lehet, a főváros terheinek könnyítése végett több terhet 36*
