Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-360

270 36íí »rsgágos Ülés márczlos 3- 1881. ságot, az pedig nincs megírva, hogy a goj-on ne kövess el igazságtalanságot." „A goj megrablása — mondja ismételve a talmud — meg van engedve." „A testvéreid közül (vagyis a zsidók közül) Jevő napszámost ne nyomd; a többiek e szabály alól kivéve vannak." Az a parancsolat, hogy „ne orozz", a tal­mud szerint annyit tesz, hogy embert vagyis zsidót, nem szabad meglopni; s másutt ismét kijelenti, hogy „a nem-zsidót szabad meglopni". Természetes is ez azon elvnél fogva, hogy a zsidóké az egész világ; mert a lopás itt már nem lopás többé; mivel a zsidó csak azt veszi el, a mi az övé. A nem-zsidók vagyona a tal­mud értelmében uratlan jószág, mint a tenger homokja; az első foglaló annak igazi tulaj­donosa. Mondja továbbá a talmud : „A gojt szabad megcsalnod és uzsorát ven­ned tőle; ha azonban felebarátod (t. i. zsidók­nak) valamit eladsz, vagy tőle valamit vész, ugy testvéredet nem «zabad megcsalnod. u „Ha valamely zsidónak nem-zsidóval pere van, — mondja a talmud — akkor megayere­ted a pert testvéreddel és azt mondod az ide­gennek : igy akarja ezt a mi törvényünk (itt egy oly országról van szó, melyben a zsidók ural­kodnak) , ha a népek törvénye a zsidónak ked­vező, akkor ismét megnyereted a pert testvéred­del és azt mondod az idegennek: igy akarja ezt a ti saját törvényetek; ha pedig ezen esetek egyike sem forog fenn (vagyis, ha az illető ország­bannem uralkodnak, se a zsidók, se az ország törvé­nye a zsidónak nem kedvező,) akkor az idegent ármányokkal zaklatni kell mindaddig, mig a nyereség a zsidóé nem marad. „Csakhogy (teszi hozzá a talmud) vigyázni kell, hogy a dolog napfényre ne jöjjön, nehogy a zsidóság, a zsidó vallás rósz hirbe jöjjön." „A ki a goj-nak a talált jószágot vissza­adja, annak Isten nem bocsát meg. Meg van tiltva a goj-nak az elvesztett jószágot vissza­adni ; mert a ki azt visszaadja, vétkezik; mivel azzal c-ak istentelenek hatalmát növeli.* „Isten nekünk megparancsolta, hogy a goj­tól uzsorát vegyünk s hogy neki segítséget ne nyújtsunk, hanem kárt tegyünk neki, még olyan dolgokban is, a melyekben ő nekünk hasznos; holott izraelitával ilyesmit tennünk nem szabad." „Meg van tiltva a gojimnak uzsora nélkül kölcsönözni; uzsorára azonban meg van engedve." A zsidó „annyi uzsorát vehet a goj-tól, a mennyit a zsidó életszükséglete megkíván. Élete kezedben van (óh zsidó) — kiált fel a talmud — mennyivel inkább tehát pénze." „A legbecsületesebbnek az istentelenek (nem zsidók) között vedd el életét." „Meg van tiltva az istenteleneken (nem zsi­dókon) megkönyörülnöd. Azért, ha látod őt el­veszni, vagy a folyóba belefúlni, vagy a halálhoz közel lenni : nem szabad őt megmentened." „Ha az istentelen (nem-zsidó) egy gödörbe esik (vagyis bajba, szerencsétlenségbe esik), nem szabad őt onnan kihúznod; ha egy lépcső van a gödörben, kihúzod belőle a lépcsőt és azt mondod: azért teszem ezt, hogy a marhám le ne menjen a gödörbe; ha a gödör nyilasán egy kő volt, visszateszed helyére a követ és azt mondod : azért teszem ezt, hogy a marhám el­mehessen fölötte." „Helyes dolog őket (a nem-zsidókat) ke­zeiddel megölnöd. A ki az istentelenek (nem­zsidók) vérét ontja, Istennek áldozatot hoz." „Az a parancs, hogy „ne ölj", annyit tesz, hogy Izraelből való embert nem szabad meg­ölnöd: a gojim pedig nem izraeliták." „A ki egy lelket Iziaelból megöl, annak annyiba vétetik, mintha az egész világot meg­ölte volna; a ki pedig egy izraelita lelket meg­tart, annak annyiba vétetik, mintha az egész világot megtartotta volna." A talmud szerint „a nem-zsidó nő, a ki nem Izrael leánya, — „marha", a kivel (jobban mondva, a melylyel) a zsidónak minden ocs­mányságot szabad elkövetnie. (Zaj. Felkiáltások: Elég volt!) Megbízható eskünek a talmud keretében nincs helye, mert mi értelme lenne az eskünek állat irányában s miután a talmud a nem-zsidók életét és a vagyonát a zsidók tulajdonának hir­deti, az „enyém s tied" fölött nem-zsidó zsidó­val jogosan nem is perelhet. Azért a hamis eskü és az esküszegés nem zsidó irányában, a talmud számtalan helyei értelmében meg van engedve; a talmud szerint „vigyázni kell, hogy a dolog napfényre ne jöjjön; nehogy a zsidóság, a zsidó vallás rósz hirbe jöjjön." Az általam most felolvasott idézetek csak egyes példák a sok közül és iliustrátiója azon épületes tanoknak, melyekkel a talmud annyira bővelkedik. Ezen tanok tehát megtámadják a tulajdon szentségét, a személy- és vagyonbiztonság alap­elveit; —- ezen tanok a nem-zsidó honpolgárok vagyona, becsülete és élete ellen intézett bűnös merényletekre való buzdítást, sőt egyenes fel­hívást foglalnak magukban; — ezen tanok a nem-zsidó, keresztény honpolgárok ellen féktelen türelmetlenséget s fajgyűlöletet, sőt ellenükben egyenesen társadalmi irtóháborút hirdetnek, elle­nünkben a legocsmányabb büntettek és a lcg­kiáltóbb igazságtalanságok elkövetését a zsidók­nak megengedve, sőt egyenesen kötelességükké téve; — s ezen tanok még a polgári jogegyenlő­ség elvét is nyíltan megtagadva, a zsidókat,

Next

/
Thumbnails
Contents