Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-358
252 35S- országos ülés február 26. 1SS1. Antal Gyula jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány, — sem az interpellatiós könyvben ujabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend első tárgya: Magyarország és Horvát-, Sziavon-, Dalmátországok közötti közjogi kérdések rendezéséről szóló 1868: XXX. törv.-czikk és 1873: XXXIV. törv-ezikk némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslatharmadszori felolvasása. Antal Gyula jegyző {olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében elfogadni? Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége elfogadta. E szerint a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a méltóságos főrendekhez fog átküldetni. Következik a napirend további tárgya: a közforgalom tárgyát képező érték papírok birói megsemmisítéséről és elévüléséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Antal Gyula jegyző {olvassa). Elnök : Elfogadja-e a t. ház a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében igen, vagy nem? {Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott és igy alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a méltóságos főrendiházhoz át fog küldetni. Következik a napirend további tárgya: A pénzügyi bizottság 626. számú jelentése és törvényjiivaslata az ^1881. évi állami költségvetésben levő hiány fedezés??e ''vonatkozólag. Méltóztatik kívánni, hogy a jelentés felolvastassák, vagy méltóztatik azt felolvasottnak venni ? {Felolvasottnak veszszük !) így tehát a tanácskozást "megnyitom; első szó illeti az előadó urat. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! A mini méltóztatnak tudni, a folyó évi költségvetést az 1880: LVII. törv.-czikk állapítja meg és annak 4. §-ábau a hiány 24.600,000 írtban, illetőleg a törlesztésre szükséges összegek levonása után 16.800,000 írtban van megállapítva; azonban időközben a képviselőház, illetőleg a törvényhozás határozása következtében a zágrábi földrengés által károsultak számára 1.050,000 frt szavaztatott meg és igy a kiadások és bevételek köztti hiány 17.900,000 frtra megy. A költségvetési törvény idézett szakasza azt határozza, hogy e hiány fedezésére vonatkozólag külön törvény fog intézkedni. A pénzűgyminister nr a jelen törvényjavaslattal ezen czélnak kivan megfelelni és azt indítványozza a törvényjavaslatban, hogy fedezetül használtassák fel általában a már megszavazott szállítási adó emeléséből várható bevétel, valamint a fogyasztási adóból szintén ez évre vár- | ható bevétel, mely összeg, minthogy nem minden adótörvény lép már az év elején életbe, igy pl. a szállítási adótörvény csak folyó évi ápril 1-ejétől lép életbe, nagyon természetes, hogy ezeknek az indokolásban coutempláít egész összegét nem lehet a deficzit fedezésére fordítani, hanem a két adóczímen összesen csak 2.925,000 frtot lehet előirányozni. Ezen összegnek levonásával pedig még mindig közel 15 milliónyi hiány van, a melynek fedezésére tehát a t. pénzügyminister ur egy 5 %-os papirjíradék kibocsátását czélozza. Hogy pedig ezen fedezési mód a legczólszerübb, az alig képezheti vita tárgyát annál kevésbbé, miután azt a törvényhozás már is megállapította. Maga az összeg, a mely a fenntebb említettek czímén eló'irányoztatik, egész pontossággal természetesen meg nem állapítható, miután egy új törvénynyel áll kapcsolatban, a melynek eredményét biztosan kiszámítani nem lehet. De azt hiszem, hogy nincs túlzás abban, a mit a t. pénzügyminister ur előirányoz. A mi a fedezet másik részét illeti, az a papirjáradéknak kibocsátásában áll. {Halljuk!) Ha tekintetbe veszszük a módozatokat, melyek e tekintetbe rendelkezésünkre állanak, alig fogunk czélszerűbbet találni azon fedezési módnál, mint a milyent a t. pénzügyminister ur javasol. Miután már adósságot kell csinálnunk, igen természetes, hogy ahhoz kell folyamodnunk, mely legkevesebbé terhes, vagyis a mely a legkedvezőbb kamatláb mellett érvényesíthető. A jelenlegi pénz- és hitelviszonyok között az 5 százalékos papirjáradék a legczélszerübb, a mennyiben egyfelől a kamat!ábot előbbi adósságainkhoz képest redukálja, másfelől az effeetlv kamat is a legkedvezőbb ezen értékpapír utján; és harmadszor, mert az agio hullámzásának az igy kötendő adósság kitéve nincsen. Azt pedig méltóztatnak tudni, hogy mily terhessé válhatik az aranyban fizetendő adósság az agio hullámzása folytán, melylyel már is nagy mértékben vagyunk megterhelve ugy, hogy nincsen iridieálva az, hogy e czímen az adósságot szaporítsuk. Azt, hiszem tehát, hogy ugy a teher szempontjából és valutaviszoayaiuk szempontjából és a fedezet elkerülhetlenségéoél fogva a legczélszerübb azon mód, melyet a t. pénzügyminister ur is indítványoz és a pénzügyi bizottság is ajánl. Ezen szempontokból ajánlom a t. háznak a törvényjavaslat elfogadását. {Helyeslés a jobboldalon.) Szontagh Pál {gömöri): T. ház! Tudom, hogy a köitségvetési hiányt fedezni kell és belátom, hogy ez idő szerint arra más mód, mint a hitelművelet útja, nincsen. Sőt elismerem azt is, hogy a módozat, a mely ezen törvényjavaslatban foglaltatik, alapos kifogás alá nem jöhet. De ha ekként számolok a tényekkel, abból még | nem következik, hogy ne számoljak az okokkal,
