Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-325

80 325. országos ülés január 10. 1881. módon megállapittassék azon időpont, melylyel a esődnyitás joghatálya kezdődik. A javaslat szerint a csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható Összes vagyonára, melyet ez a esődnyitás idejekor bír és melyhez a csőd tartama alatt jut; és ezen joghatály azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetek. A csődnyitásnakbizonyos időponttal kezdődő joghatálya átalános és különös, a szerint, a mint az a csődnyitással összefüggő, vagy ebből eredő viszonyokra átalában, vagy az egyes ügyletekből eredő különös viszonyokra vonatkozik. A csődnyitás átalános joghatályának a javaslat szerint közvetlen következménye az: hogy a közadós a csődnyitás hatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett; hogy a közadósra szálló örökség, vagy hagyomány a csődtömegre megy át; hogy a közadós a csődtömeghez tartozó vagyonból tartást nem követelhet; hogy a közadósnak azon jogcselekvényei, melyeket a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében a csődnyitás hatályának kezdete után tesz, a hitelezők irányában semmisek; hogy azon fizetés-teljesítések, melyek a csődnyitás hatályának kezdete után a közadós kezeihez történnek, csak annyiban érvényesek, a mennyiben az utóbbi által a csődtömeghez beszolgáltattak ; hogy a csődnyitás hatályának kezdete atán olyan pereket, melyeknek tárgyát a csődtömeghez tartozó javak, vagy jogok képezik, a közadós ellen se megindítani, se ellene folytatni nem lehet; hogy a csődnyitás hatályának kezdete után a csődtömeghez tartozó dolgokra, vagy jogokra, a közadós tartozása alapján a csődtömeg elleni hatálylyal tulajdon-, zálog- vagy megtartási jogot szerezni, biztosítást, zárlatot, vagy végrehajtást elrendelni, vagy az elrendeltet foganatosítani nem lehet; hogy a csődnyitással a közadós elleni követelések a csődtömeg irányában rendszerint lejártaknak tekintendők; végre: hogy azon követelések tekintetében, melyek a csődtömeg ellen érvény esítendők, az elévülés a csőd tartama alatt meg nem kezdődik és félbeszakad, ha az a csődnyitás előtt már megkezdődött. A csŐdnyitásból eredő és azzal összefüggő azon viszonyok közé, melyre a csődnyitás különös joghatálya kiterjed, tartoznak minden kétségen felül azok, melyeknek alapját a közadós által a csődöt megelőzőleg kötött ügyletek képezik. A csődtömeg állása ezen ügyletekhez az európai törvények szerint lényegesen különbözik ahhoz képest, hogy az érintett ügyletek bona fide, vagy in fraudem creditorum köttettek. E különbséget fenntartja a javaslat is, mely a csődnyitás előtt bona fide kötött ügyleteket érvényeseknek elismerve, azok teljesítését a csődnyitással természetszerűen járó változásoknak megfelelően rendezi, mig ellenben azon ügyleteket, melyek in fraudem creditorum köttettek, a hitelezőkkel szemben hatálytalanoknak nyilvánítja s azokat a hitelezők által akár kereset, akár kifogások alakjában megtámadtatni engedi. A bona fide kötött ügyletek előfordulhatnak: vétel-, szállítás-, bérlet-, haszonbérlet- és munkabériszerződések alakjában. Az ezen szerződésekből eredő viszonyok rendezésénél a javaslat, megfelelően az európai törvényeknek, átalában abból indul ki, hogy azon vagyonhoz, melyre a csődnyitás joghatálya kiterjed, tartoznak azon ügyletek is, melyeket a közadós a cäődnyitás előtt kötött. Ezen ügyletek közül a vételnél és a szállításnál a javaslat mindenekelőtt különbséget tesz a szerint, a mint a szerződést a csődnyitás előtt a közadós, vagy a másik fél teljesítette. Ha az ilyen kétoldalú szerződést a csődnyitás előtt a közadós teljesítette, a tömeggondnok a másik féltől a teljesítést, mely a tömeg kiegészítő részét képezi, követelheti; ellenben a másik fél, ha a szerződést a csődnyitás előtt a maga részéről teljesítette, a tömegtől sem a szerződés teljesítését, sem a teljesítettnek visszaadását nem követelheti; ő reá nézve a teljesítés mindössze személyes igényt állapít meg, melynek kiegyenlítését csakis a csődhitelezőkre nézve megállapított elvek szerint s a csődvagyon arányában követelheti. De különbséget tesz a javaslat a kétoldalú szerződéseknél a szolgáltatás tárgya szerint is; mert ha a vételi, vagy a szállítási szerződés olyan dolgok iránt köttetett, melyek piaczí, vagy tőzsdei árral bírnak és a kikötött teljesítési idő a csődnyitás után jár le, a tömeggondnok ép úgy, mint a másik szerződő fél csak kártérítést követelhet. Az ilyen szerződéseknél, a mig egyrészről a forgalom lehető veszélyeztetése nélkül a teljesítés követelhetését megengedni egyik félnek sem lehetne; másrészről nem lenne elfogadható ok arra, hogy a felek jogi állására különbség tétessék. A bérleti és haszonbérleti szerződéseknél átalában csak lényegtelenek lehetnek azon változások, melyeket a csődnyitás ténye maga után von s ezek közé tartozik kétségen felül az, hogy egyrészről oly esetben, midőn a bérleti, vagy haszonbérleti szerződést, mint bérlő, vagy haszonbérlő, a közadós kötötte meg, a felek mindegyike, mert azok egyénisége a szerződésnél jelentőséggel bir, a csődnyitás folytán történt I változás miatt a szerződést felmondhatja ; hogy