Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-321

(JSÍ 321. orsaágos ülés deezember 16. 1880. tének megfelelőleg kezeltetik-e? Nemkülönben az államszámvevőszék legkisebb részletekig terjedő ellenőrzése alá bocsáttattak az államadósságok s az, hogy az állam számviteli szolgálata rendben tfirtatik-e és hogy abban a kellő egyszerűsítések eszközöltessenek. Természetes, hogy ily fontos kötelességekkel szemben jogokról is gondoskodva volt, (Halljuk! Halljuk!) a melyek az államszámvevőszéket képesítik ezen feladat teljesítésére, a mennyiben az állami számvevőszéknek joga van, úgy a ministeri számvevőségek, számvevőosztályok, mint minden önálló utalványozási joggal biró hatóságok ügykezelését, — az állam pénzeiről és vagyonáról való kimutatásokat, — bármi néven nevezendő kiadási és becslő okiratokat, — az államtartozási könyveket és előjegzeseket megtekinteni, — a hitelügyi osztály kezelése alatt álló pénztárakat megvizsgálni, az értékpapíroknak állagát folytonos ellenőrzés alatt tartani s a tapasztalt eredményekről a képviselőháznak jelentést tenni. Csak a most röviden elösoroltakból is kitűnik azon fontos feladat, melyet az állami számvevőszéknek teljesítenie kell és ezért fontos azon törvény is, a mely hivatva van az állami számvevőszéket képesíteni arra, hogy kötelességét pontosan teljesíthesse és jogait helyesen és hatályosan gyakorolhassa. A zárszámadási bizottság kellően megfontolta és figyelembe vette ezen okokat s azért az eredeti törvényjavaslatnak minden nevezetesebb részére észrevételeket téve, azokat a törvényjavaslat tárgyalása előtt közölte ugy a ministertanácscsal, mint az állami számvevőszék elnökével és csak miután ezekre a nyilatkozatok megtétettek, tárgyalta magát a törvényjavaslatot. Elmondható tehát, hogy ezen törvényjavaslat úgy, a mint az jelenleg a ház előtt van, a képviselőház bizottságának, a ministertanács és az állami számvevőszék elnöke közös egyetértésén alapuló megállapodását képezi, a miért is azt, mint czélszerú't és szükségest, van szerencsém a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e „az állami számvevőszék szervezetéről, ügykezeléséről és az állami adósságok ellenőrzésére vonatkozó hatásköréről" szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az 1. %-t.) Mocsáry Lajos: T. ház! A szőnyegen forgó törvényjavaslat 1-ső és 3-ik §-ára több észrevételem lévén, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy azokat röviden előadhassam. Legelőször is észrevételem van az e §-ban foglalt „ranggal és jelleggel" kifejezés ellen. Az mondatik ugyanis e §-ban, hogy az államszámvevőszék áll: „egy számvezőszéki alelnökből, ki az elnököt akadályoztatása esetében rendszerint helyettesíti, államtitkári ranggal és jelleggel; három számvevőszéki tanácsosból, ministeri tanácsosi ranggal és jelleggel stb." Ez a rang és jelleg, „Rang und Character" fogalom az, a mit én most, midőn az államszámvevőszék belszervezete törvénybe lesz iktatva, a törvénybe felvenni nem óhajtok. Ugy látszik, a t. kormány egészen az osztrák, még pedig a régi osztrák bureaukratia ehablonja szerint s annak szellemében rendezte be a maga belső házi rendjét. Az eredeti ministeri javaslatban még az is foglaltatik, hogy: „második, 3-ik, 4-ik stb. egész 9 ik rangfokozathoz tartozik." Én a magam részéről legalább azt hiszem, hogy ezen bureaukratikus aristokratia, a mely itt a törvénybe beiktattatnék, egyátalában nincs összhangban a korszellemmel s ez új aristokratia felállítása, törvény általi szentesítése ellenkezik valósággal a korszellemmel. Én tehát azt a törvényjavaslatba felvétetni nem óhajtom. További észrevételeim vannak a fizetésre vonatkozólag. A mi a tanácsosok fizetését illeti, azt én túlságosan nagynak nem tartom. Elismerem, hogy mindenesetre a képzettség és képesség tetemes fokát kívánja meg, hogy az illető hivatásának megfeleljen, azonkívül, a foglalkozás épen nem valami vonzó, száraz tárgyból áll. Ennélfogva én a tanácsosi fizetést egyátalán nem sokallom. Van azonban észrevételem, t. ház, magának az elnöknek fizetésére. (Tisza Kálmán ministerelnök a terembe lép. Zajos éljenzés a jobboldalon.) Az egyenlő a ministerek fizetésével és hogy ekként állapíttatott meg, annak ratiója az volt, hogy a számvevőszék elnöke rangban, állásban egyenlőnek tekintessék a ministerrel. Azonban,, t. ház, nézetem szerint a számvevőszéki elnök fizetése, vagyis javadalmazása nem egyenlő a ministerekével, hanem annál sokkal nagyobb. Én szívesen beleegyezem abba, hogy a számvevőszék elnöke akként legyen javadalmazva, mint a ministerek, de ez egyáltalán nem teszi szükségessé azt, hogy az ő fizetése is 14,000 frt legyen, mint a ministereké. Mert roppant különbség van nézetem szerint abban, hogy a szávevőszék elnöke ezen fizetését holtig húzhatja, holott a ministerek fizetése ephemer, rövid ideig tart. A minister jön és megy, igaz, hogy néha előbb jön, mint kellene és nagyon sok esetben sokkal tovább marad, mint óhajtandó volna; (Derültség a szélső bal-