Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-319

36 319. országos ülés deczember 14 1880. letesen tiszta kaszárnya elem, a mely katona­családból születve, katona-intézetben neveltetve, a hadseregbe beosztva, a polgárságban semmi mást, csak a megvetni való civilt tartja, kinek absolute nincs fogalma, milyen összeköttetésbea áll a parlament az adózó polgár és a hadsereg; ezek nem kivételek s én merem állítani, hogy az osztrák-magyar közös hadsereg tábornoki ka­rában vannak emberek, a kik nincsenek tisztá­ban az iránt, hogy hogyan történhetik az, mi­szerint egy civilistákbál álló gyűlés előtt a Eeichskriegsminister kénytelen megjelenni és ott kell, hogy kérje a pénzt, mikor itt van a magas aerarium; mert a magas aerarium, a kaszárnya­nevelt, a granicsárság, a kinek a polgári jogokról fogalma nincs, az összes társadalom felett álló valami, a mely csak csináltatja a pénzt és osz­togatja kénye-kedve szerint. Én ebben, hogy a tisztikar és kiváltképen a gyalogsági tisztikar még ma is saturálva van elemekkel, a melyeknek inqualificabilis voltát maga a hadsereg elismerte az által, hogy szük­ségesnek találtatott, miszerint ezentúl a tisztirang elnyerése csupán csak vizsgához van kötve, t. i. ahhoz van kötve, hogy az illető bizonyos mű­veltséget bizonyítson; támogatva még az által is, hogy azon fegyvernemek, a melyeknek tiszti­kara a jobb osztályokból m egyen át a hadseregbe, vagy azon szakcsapatok, a melyek tisztikarának már a szakcsapat rendeltetésénél és hivatásánál fogva magasabb qualificatiójának kell leuui — mint a géni, az utász, a tüzér, a ki mathemati­kai és technikai tanulmányokra van rá szorítva és ezen az utón nyeri meg a magasabb művelt­séget; —- ösztönözve az által, hogy ezen művel­tebb elemeknél sokkalta jobb bánásmód, sok­kalta nagyobb tisztelet nyilatkozik a polgári elem iránt; azt találom, hogy első teendő az, (Halljuk!) miszerint a hadseregben jövőre olyan összezörrenések, a melyek az alkotmányosságnak ismeretének hiányából származnak, elkerültesse­nek, elő ne fordulhassanak. Igaz, t. ház, hogy ez nem radikális gyógyszer; ilyen gyógyszer csak egy nemzeti hadsereg felállítá­sa volna, mert csupán itt találjuk meggaraiitiáját annak, hogy a hadsereg, mint egységes testület, a nemzettel összeforrjon, a mi a mostani hadseregnél absolút lehetetlenség. De a tényleges állapot elől nem zárkózha­tom el és már általános emberi szempontból is kivánom azt, hogy egy oly nagy és nevezetes testület tisztikara az alkotmányosság érzete által is áthatva legyen; mert ha bekövetkezik is egy­kor az az idő, midőn Magyarországnak is külön hadserege lesz: én akkor is kiváuom, hogy az Ausztriába visszaszármazott elemek szereztek legyen maguknak az alkotmányosságról fogal­mat ! mert én tiltakozom és küzdök az ellen, hogy a tudatlanság és a peczkeló'dés a magyar polgárságot szabdalja, épp úgy nem kívánhatom. hogy szabdalja az osztrák polgárságot. Én mindezeknél fogva bátor vagyok a t háznak legelőször egy határozati javaslatot elfogadás végett ajánlani, mely ezen abnormitás ellen irányul; másod sorban pedig kifejezem, hogy szavazni fogok első sorban Komjáthy Béla t. képviselőtársam elhalasztó indítványára, az esetben pedig, ha ez nem fogadtatnék el, Szeder­kényi Nándor határozati javaslatát pártolom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Határozati javaslatom a következő (olvassa): „A ministerelnök utasittatik. hogy felhasználva azt a befolyást, a mely a magyar kormánynak a közösügyekre nézve törvényszerűen biztosítva van, eszközölje ki a közös hadügyministerium utján először: hogy a katonai nevelőintézetekben ezentúl az alkotmánytan, különös tekintettel a törvényhozó testület, adózó polgár és hadsereg közötti viszonyra, tanittassék, másodszor: hogy a közös hadsereg tisztikara egy alkotmányos­ságot tárgyaló póttanfolyamban részesüljön." (De­rültség.) Elnök: Méltóztassék meghallgatni a hatá­rozati javaslatot. Baross Gábor jegyző (olvassa): Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját és Szederkényi Nándor kép­viselő urat, mint az elíenindítvány beadóját, a mennyiben az ő indítványát 10 képviselő alá­irta. (Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök és belügy­minister: T. képviselőház! Ha azok után, a miket a tegnapi napon elmondottam, (Haüjukl) most ez ügyben még egyszer szót kérek, ennek indoka egyfelől az, hogy némely ma hallottakra egy pár igen rövid reflexiót tegyek; másfelől, hogy a dolgot természetes álláspontjára vissza­helyezzem, (halljuk !) Minthogy többször felhozatott s most leg­közelebb egy képviselő ur által emeltetett azon vád, (Halljuk!) azon gyanúsítás, hogy én bizo­nyosan nem is értesíttettem volna Eger városát a vizsgálat eredményéről, ha a főhadparancsnok­nak ismeretes nyilatkozata meg nem jelenik: szabad legyen mindenekelőtt erre nézve az igaz­ságnak megfelelőleg nyilvánítanom: először is, hogy azon értesítés, melyre hivatkozás történik, nem hónapokkal előbb volt kezemnél, hanem csak hetekkel előbb; másodszor, hogy ha rögtön nem közöltem, ennek indoka az volt, hogy némely pontokra nézve még felvilágosításokat kíván­tam — mint ezt meg is irtam Eger városának — és azoknak megérkezte után tehettem csak meg az értesítést; és harmadszor, hogy midőn az érintett hirlapi közlemény megjelent — miként

Next

/
Thumbnails
Contents