Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-319

36 319. országos ülés deczember 14 1880. letesen tiszta kaszárnya elem, a mely katonacsaládból születve, katona-intézetben neveltetve, a hadseregbe beosztva, a polgárságban semmi mást, csak a megvetni való civilt tartja, kinek absolute nincs fogalma, milyen összeköttetésbea áll a parlament az adózó polgár és a hadsereg; ezek nem kivételek s én merem állítani, hogy az osztrák-magyar közös hadsereg tábornoki karában vannak emberek, a kik nincsenek tisztában az iránt, hogy hogyan történhetik az, miszerint egy civilistákbál álló gyűlés előtt a Eeichskriegsminister kénytelen megjelenni és ott kell, hogy kérje a pénzt, mikor itt van a magas aerarium; mert a magas aerarium, a kaszárnyanevelt, a granicsárság, a kinek a polgári jogokról fogalma nincs, az összes társadalom felett álló valami, a mely csak csináltatja a pénzt és osztogatja kénye-kedve szerint. Én ebben, hogy a tisztikar és kiváltképen a gyalogsági tisztikar még ma is saturálva van elemekkel, a melyeknek inqualificabilis voltát maga a hadsereg elismerte az által, hogy szükségesnek találtatott, miszerint ezentúl a tisztirang elnyerése csupán csak vizsgához van kötve, t. i. ahhoz van kötve, hogy az illető bizonyos műveltséget bizonyítson; támogatva még az által is, hogy azon fegyvernemek, a melyeknek tisztikara a jobb osztályokból m egyen át a hadseregbe, vagy azon szakcsapatok, a melyek tisztikarának már a szakcsapat rendeltetésénél és hivatásánál fogva magasabb qualificatiójának kell leuui — mint a géni, az utász, a tüzér, a ki mathematikai és technikai tanulmányokra van rá szorítva és ezen az utón nyeri meg a magasabb műveltséget; —- ösztönözve az által, hogy ezen műveltebb elemeknél sokkalta jobb bánásmód, sokkalta nagyobb tisztelet nyilatkozik a polgári elem iránt; azt találom, hogy első teendő az, (Halljuk!) miszerint a hadseregben jövőre olyan összezörrenések, a melyek az alkotmányosságnak ismeretének hiányából származnak, elkerültessenek, elő ne fordulhassanak. Igaz, t. ház, hogy ez nem radikális gyógyszer; ilyen gyógyszer csak egy nemzeti hadsereg felállítása volna, mert csupán itt találjuk meggaraiitiáját annak, hogy a hadsereg, mint egységes testület, a nemzettel összeforrjon, a mi a mostani hadseregnél absolút lehetetlenség. De a tényleges állapot elől nem zárkózhatom el és már általános emberi szempontból is kivánom azt, hogy egy oly nagy és nevezetes testület tisztikara az alkotmányosság érzete által is áthatva legyen; mert ha bekövetkezik is egykor az az idő, midőn Magyarországnak is külön hadserege lesz: én akkor is kiváuom, hogy az Ausztriába visszaszármazott elemek szereztek legyen maguknak az alkotmányosságról fogalmat ! mert én tiltakozom és küzdök az ellen, hogy a tudatlanság és a peczkeló'dés a magyar polgárságot szabdalja, épp úgy nem kívánhatom. hogy szabdalja az osztrák polgárságot. Én mindezeknél fogva bátor vagyok a t háznak legelőször egy határozati javaslatot elfogadás végett ajánlani, mely ezen abnormitás ellen irányul; másod sorban pedig kifejezem, hogy szavazni fogok első sorban Komjáthy Béla t. képviselőtársam elhalasztó indítványára, az esetben pedig, ha ez nem fogadtatnék el, Szederkényi Nándor határozati javaslatát pártolom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Határozati javaslatom a következő (olvassa): „A ministerelnök utasittatik. hogy felhasználva azt a befolyást, a mely a magyar kormánynak a közösügyekre nézve törvényszerűen biztosítva van, eszközölje ki a közös hadügyministerium utján először: hogy a katonai nevelőintézetekben ezentúl az alkotmánytan, különös tekintettel a törvényhozó testület, adózó polgár és hadsereg közötti viszonyra, tanittassék, másodszor: hogy a közös hadsereg tisztikara egy alkotmányosságot tárgyaló póttanfolyamban részesüljön." (Derültség.) Elnök: Méltóztassék meghallgatni a határozati javaslatot. Baross Gábor jegyző (olvassa): Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját és Szederkényi Nándor képviselő urat, mint az elíenindítvány beadóját, a mennyiben az ő indítványát 10 képviselő aláirta. (Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: T. képviselőház! Ha azok után, a miket a tegnapi napon elmondottam, (Haüjukl) most ez ügyben még egyszer szót kérek, ennek indoka egyfelől az, hogy némely ma hallottakra egy pár igen rövid reflexiót tegyek; másfelől, hogy a dolgot természetes álláspontjára visszahelyezzem, (halljuk !) Minthogy többször felhozatott s most legközelebb egy képviselő ur által emeltetett azon vád, (Halljuk!) azon gyanúsítás, hogy én bizonyosan nem is értesíttettem volna Eger városát a vizsgálat eredményéről, ha a főhadparancsnoknak ismeretes nyilatkozata meg nem jelenik: szabad legyen mindenekelőtt erre nézve az igazságnak megfelelőleg nyilvánítanom: először is, hogy azon értesítés, melyre hivatkozás történik, nem hónapokkal előbb volt kezemnél, hanem csak hetekkel előbb; másodszor, hogy ha rögtön nem közöltem, ennek indoka az volt, hogy némely pontokra nézve még felvilágosításokat kívántam — mint ezt meg is irtam Eger városának — és azoknak megérkezte után tehettem csak meg az értesítést; és harmadszor, hogy midőn az érintett hirlapi közlemény megjelent — miként