Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-334
236 334. ersBágoa élés január 21. 1SS1. például Francziaországban, mert ott ezen adónem már több évtized óta lévén alkalmazva, arról tapasztalattal birnak. Azonban t. ház, abból, hogy tapasztalattal nem bírunk, nem következik, hogy ezen adónemet nem kellene és nem lehetue behozni. Megengedem, hogy az első évb c m a kezelés nehézségekkel fog járni, de épen a több évi gyakorlat után ezen czikkekre a szükséges tapasztalást megfogjuk szerezni és azoknak hasznát fogjuk venni. Azt mondják továbbá, hogy a zárt városokban oly rendkívül megfogja nehezíteni a forgalmai, a kereskedést, hogy az mostani megszokott helyéről máshová fog áttereltetek Engedelmet kérek, ha méltóztatnak átnézni azon czikkeket, a melyek egyes Kárt városokban, akár Ausztriában, Bécsben, akár Francziaországban már fogyasztási adó alá vannak verve, ezen czikkek egész sorozata foglaltatik azok köztt, a melyek ott a legélénkebb kereskedés tárgyát képezik. Hogy miért legyen épen ez a három czikk, a melynek forgalmát a fogyasztási adó csökkentené, azt átlátni nem tudom. És ha méltóztatnak nézni azon könnyebbítéseket, melyeket e törvényjavaslat magában foglal, épen a zárt városok bevitelére oly kedvezmények vannak, a melyeket semmiféle ilyen nemű törvény sem foglal magában, a hol zárvonal vau behozva. Itt van az adómentes átszállítás ; itt van, hogy adómentesen behozhatok és ismét kivihetők e czikkek, itt van az átviteli raktárak intézménye, itt van a kivitt czikkek után a visszatérítésben való részesülés; mind oly kedvezmények, a melyeknek czélja, a kereskedést és forgalmat könnyíteni. Igaz, t. ház, azt mondják, hogy nem felel meg a kívánalomnak ezen épen a restitntióra kiszabott minimális mennyiség. De méltóztassék megengedni, előbb azt mondták, hogy igen nagy az a mennyiség, a mely as eredeti törvényjavaslatba föl volt véve, most, a mikor épen a kereskedők érdekében leszállittatott, ismét fölállauak más kereskedők és azt mondják, hogy ez megint az ő kárukra vao. Már, í. képviselőház, oly törvényt alkotni, különösen adótörvényt, a mely senkire nézve teherrel ne járjon, a mely mindenkit kielégítsen, majdnem lehetetlen. (Ogy van! Helyes! jobboldalon.) A törvényhozás feladata, hogy a kellő határt megtalálja és a méltányosság igényeinek megfeleljen. (Helyeslés a jobboldalon?) Áttérek már most, t. képviselőház, Lukács Béla képviselő urnak tegnapi felszólalására. O felhozta azon körülményt, hogy a mikor Magyarországon a czmkorgyárak úgyis oly kedvezőtlen viszonyok között vannak és számuk naprólnapra fogy, mikor a czukorgyárosok azzal fenyegetnek, hogy megszüntetik üzletüket: hogy lehet akkor Magyarországon a czukorgyártást megint új adóval terhelni? Hát. a mi ezt illeti, én bátor vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy tudomásul veszem azon nyilatkozatát, miszerint a ezukorgyárak Magyarországon hanyatlásban vannak, hogy azoknak nagy része rósz helyzetben van, — tudomásul veszem azért, nehogy majd esztendőre, a mikor hivatkozni fog ezen törvény hatására, azt mondhassa, hogy ez a törvény okozta a czukorgyárak hanyatlását és számuk fogyását. (Derültség a jobboldalon.) De lássuk csak, t. képviselőház, hogy a czukorgyártást ezen törvényjavaslat mennyiben sújtja. A gyártásból való nagyban elárúsítást ezen törvény semmiképen sem nehezíti, mert egy igen csekély minimumnál a gyártás elárúsítása igen köanyen, minden nehézség nélkül teljesíthető: a czukoroál 50 klgrm., a kávénál 5 klgrm., a sörnél 25 liter ezen minimalis tétel, a melyen alul a nagyban elárúsításnak leszállani csakugyan nem lehet. Kérdem továbbá a képviselő úrtól: micsoda új intézkedést tartalmaz ezen törvényjavaslat, mely akár a czukorgyártást, akár a sörgyártást, megnehezítené? És foglaltatik-e benne oly intézkedés, a mely minálunk fog életbe léptettetni és az ausztriai gyárakban nem? Ilyen intézkedés ebben a törvényjavaslatban | nem foglaltatik és igy csak egyetlen egy körül1 méay lehetne kedvezőtlen ugy a gyártásra, mint a gyártás eredményére nézve, t. i. ha ezen most behozandó adó által a czukor, vagy a sör fogyasztása akadályoztatnék, a mit szerintem a czukornál föltenni nem lehet, mert ez adó által a I fogyasztás csakugyan nem fog megszorittatni. De azt mondja még Lukács képviselő ur, í hogy a sörfogyasztás további emelést már meg I nem bír, mert a községektől reávetett pótlékok által elérte azon határt, melyen túl semmi adót már el nem bír. Először azon kérdést intézem a | t. képviselő úrhoz, hogy vájjon melyik községnek adótételét tartja ő olyannak, a melyen túl a sör több adót el nem bir? Mert hisz épen I hazánkban hectoiiterenkint 50 krtól 4 forintig különbözik ezen adópótlék; s ennélfogva nem lehet általánosan kimondani, hogy ez már tovább nem emelhető. Pozsonyt és Budapestet véve, a melyek a sörfogyasztásra nézve a legnagyobb tényezőknek í tekintendők, Pozsonyban D70 kr., Budapesten | L90 kr. az adó; ha ehhez hozzáadatik az állam j által ezentúl szedendő 1 frt, még akkor sem éri el azon határt, a mely több helyen — mint pl. Verseczen, a hol 4 frt a községi adótétel — fizettetik. De, t ház, megengedem én és ez az egyetlen gyártási czikk, a melyre megengedem, hogy I a rá vetett fogyasztási adónál fogva egy másik
