Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-332

208 832. srsságos fléa január 19, Í881, elutasította őket azon indokolással, hogy ezea ügy első sorban közigazgatási ügy. No, t. ház! Bármiként legyen e dolog, bármily irányban dűljön el e kérdés, addig is, mig — mint én is kívánom — törvény utján fog ezen ügy rendeztetni, szükséges az orvoslás. Szükséges azért, mert nézetem szerint, rendezett államban nem szabad létezni oly vitás kérdésnek, melyre nézve sem a közigazgatási, sem az igazságszolgáltatási hatóság nem tartja magát illetékesnek. Méltóztatnak tudni, hogy a eatholikus plébánosok illetőségeit az úgynevezett canonica visitatió határozta meg. Hogy miképen tartják most a canonica visitatiót? mikép alakul az jelenleg, hogy törvényes czerződés erejével birjon, azt valóban nsm tudom, de tudom miként volt ez 1848 előtt. Akkor t. i. az egyházmegye főnöke, a püspök vagy vicariusa n egjelent az egyház községben, mely plébániát kívánt állítani, vagy a létező plébániát dotálni kívánta. Áz egyház részéről tehát a püspök vagy vicariusa, a világi hatóság részéről pedig a szolgabíró, esküdt tehát legale testimonium, a mely akkor magában egyesítette a közigazgatást és az igazságszolgáltatási hatósságot, működött közre és bármely kérdés fordult elő, miután a szolgabíró személyében egyesítve volt ugy a közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás, természetesen a kérdés minden kifogás nélkül mindig el is intéztetett. Ma a közigazgatási és az igazságszolgáltatási functió külön lévén egymástól választva, talán ez is oka annak, hogy az egyik hatóság a másikhoz utalja e kérdést. Czéloro ezen interpellátió megtételénél, amint már volt szerencsém mondani, az, hogy ezen anomália mennél előbb orvoslást nyerjen. Czélom ez annál inkább, mert azon kérvény, melyet jeleztem, magában foglal oly dolgot is, mely reánk képviselőkre is vonatkozik. [Halljuk!) Azt mondja ugyanis e kérvény, hogy a képviselő választások alkalmával, némely képviselőjelölt — a kérvény szavaival élve — az érdemetlenek, a párbér eltörlésével oly izgatást keltett, melynek következtében a nép azt kezdi hinni, hogy a párbért megtagadhatja. Mennyiben igaz ez, nem tudom, de a kérdés tisztába hozatala okvetlenül szükséges; szükséges azért is, mert többször hallottam, hogy panaszkodnak itt is ott is, hogy talán ez a párt, melyhez tartozni szerencsém van, nem kíván e kérdésbe belenyúlni, vagy talán a kormány, melyet ez a párt támogat, nem kívánja e kérdést rendezni. Bátor vagyok arra kérni a t. házat, méltóztassék interpellátiómat felolvastatni és azt a belügyminister urnak kiadatni. Baross Gábor jegyző': (olvassa). „Interpellátió a belügyminister úrhoz. Yan-e tudomása a miníster urnak arról, hogy az egri érseki megyének községeiben lelkészkedő katholikus papoknak — plébánosok — párbér és egyéb czínien járó illetményeik beszedésében leküzdhetlen akadályokkal kell küzdeniök, miutáu azok ellenében, kik a megállapított illetményeket hanyagul, rossz minőségben vagy épen nem szolgáltatják be, — sem a közigazgatási, sem az igazságszolgáltatási közegek által nem táoiogattatnak, sőt egyiktől a másikhoz utasíttatnak. Van-e tudomása a minister urnak azon kérvényről, melyet az érdeklett egri érseki megye mintegy Í70 plébánosa közül 160 aláirt s orvoslás végett az egri érsekhez benyújtott? Ezen kérelemben — Ítéletekre való hivatkozással — állíttatik, hogy a papi, kántor és harangozói illetékek behajtásának kérelmével a közigazgatástól az igazságszolgáltatáshoz, innét a közigazgatáshoz lettek — első és másodfokú — végzés, illetve ítélet aíta] utasítva. Tett-e és mily lépést az illető érsek a kormánynál ezen kérvény folytán — a most említett baj orvoslására? Végre — ha nem tett volna — szándékozik-e a minister e tárgyban oly intézkedést létesíteni, mely országszerte megszüntesse azon anomális helyzetet, mely szerint lehessenek oly vitás ügyek és kérdések, melyekbe sem a közigazgatás, sem az igazságszolgáltatás ne kívánjon avatkozni s az igy elutasított panaszos ne találjon birót az ország hatóságainál?" Elnök: Az interpellátió közöltetni fog a ministerelnök úrral. T. ház! A jegyző urak a beadott szavazatok összeszámításával még nem készültek el. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy az ülést rövid időre, mintegy negyedórára felfüggeszszem. (Helyeslés.) > (Szünet után.) Elnök: Újból megnyitom az ülést. Antal' Gyula jegyző': (olvassa). A magyar horvát-szlavón országos bizottság tagjaira beadatott összesen 162 szavazat, üres volt három. A legtöbb szavazatot kapták: B. Bánhidy Béla 155, Éber Nándor 155, Falk Miksa 155. gr. Péchy Manó 155, Plachy Tamás 155, Zsilinszky Mihály Í55, gr. Csáky László 152, Prileszky Tádé 145 szavazatot. Az igazságügyi bizottság egy tagjára beadatott összesen 173 szavazat, üres volt 1. A legtöbb szavazatot kapta: Matuska Péter 1Í7, Veszter Imre 55 szavazatot. A közgazdasági bizottság egy tagjára jbeadatott 171 szavazat, üres volt 1. A legtöbb szavazatot kapta: Péeskai Graál Jenő 168 szavazatot.