Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-331

186 331. orszáa-es ilés január IS. 1881. Í előkészület egyátalán valamely más szolgálatra. A csendőrök hivatásukat épen a folytonos szolgálat által teljesítik és merítik ki. A katona hivatalos eljárásában nem érintkezik a polgári élettel, sőt lehetőleg azon kivül marad. A csendőr pedig minden lépten nyomon a polgárral érintkezik, szolgálata szükségkép belenyúl a polgári viszonyokba. A katona egészen külön életet folytat azon ideig, a mig katona A csendőr tevékenysége a polgári szabadság kérdésével hozza minduntalan kapcsolatba. (Helyeslés a baloldalon.) Már most, t. ház, ha a katona kihágásai, bíínténvei ellen meg is védenek a katonai törvényszékek, — a rendőr bűntényei és kihágásaira vonatkozólag a katonai törvényszék soha kellő garantiát nem nyújt; soha a polgár kellő megnyugvással a csendőr által szolgálatban rajta ejtett sérelem miatt a katonai törvényszék elé nem fordulhat s bármit tartsunk a honvéd bíróságról, azt nem mondhatjuk, hogy a szabadságjogok védelmére és felfogására vonatkozólag, a polgári alkotmány tiszteletére vonatkozólag ugyanazon érzelmeket találjuk fel azokban, melyeket a polgári bíróságoknál keresünk és hogy e tekintetben kellő garantiákkal bírjunk, ez ellenkezik a katonai szervezet természetével. Szomorú nap lenne Magyarország és bármely ország szabadságára nézve, ha a katonai törvényszékekben kellene szabadságunk kellő biztosítékát keresnünk, (Helyeslés a baloldalon) mert a tapasztalás bizonyítja, hogy azoknál e szabadság biztosítéka komolyan nem vétetik és akkor maga azon szabadság mindig veszélyeztetve lenne azon eljárás, azon törvények mellett, melyek szerint a katona? törvényszékek ítélnek, a melyek minden katonai törvényszékkel többé-kevésbé elválliathatlan kapcsolatban vannak. Hogyan követelhetjük, hogy a polgárok azon igen sokszor előfordulható esetben, melyekben a csendőrök visszaéléseket követhetnek el, katonai törvényszékekhez forduljanak, a katonai törvényszék előtt piai lirozzanak a nyilvánosságnak azon kisebb-nagyobb kizárásával, mely a katonai törvényszékek előtt mindig szükségképen beáll, nem szakértő birák előtt, mint a minők katonai törvényszékeknél mindig vannak és kell hogy legyenek a jus parium elve szerint; és hogyan fog eszközöltetni a kellő védelem, mi fog történni a connexitás eseteiben? Ha jól értettem, a ministerelnök ur azt felelte Szederkényi képviselő urnak, a ki gondolom, épen ezen kérdésre refiectált, hogy ily eset tudomása szerint nem fordult elő talán 12 év óta és oly körülményekből és kérdésekből, melyek évek óta nem fordultak elő, nem kell érvet kovácsolni. Megvallom, hogy a ministereliíök urnak ezen kijelentése egykissé gyanús, nem őszintesége szempontjából, hanem ha azt látjuk, hogy egy nagy testület hosszú idő óta fennáll és hogy ezen testület tagjai tekintetében semmi ily eset fel nem merült, akkor szükségképen azon gyanú merül fel bennünk, hogy itt talán nem annyira esetek hiányoztak, mint inkább talán elsimítások történtek e tekintetben, mert a ministerelnök ur sem fogja állíthatni, hogy bármily tökéletes legyen a csendőrség szervezete, lehetséges legyen az, hogy évek hosszú során át egy ily nagy testületben bűntény elő nem fordult legyen, elő nem fordult oly eset, melyben a csendőrök esetleg polgári egyénekkel összejátszottak, melybea esetleg orgazdaságra adták magukat. (Igaz! Ügy van! balfelöl.) Minden államban és minden csendőrségnél előfordulnak ilyen esetek és ily nagy testületben mindig elő is fognak fordulni. Mindezeket tekintetbe véve, miután sem az indokokat, melyek a honvéd bíróságoknak alkalmazását a csendőrökre vonatkozólag kívánatossá teszik, elég erőseknek nem tartom, sem azon garantiákat nem találom fel, melyek épen a csendőri szolgálat természeténél fogva a csendőrök által elkövetett bűnökkel szemközti a polgári szabadságra vonatkozólag feltétlenül követelendők : e szakasznak erre vonatkozó intézkedését el nem fogadhatom és barátaimmal együtt, kik indítványomat aláírni szívesek voltak, következő indítványt vagyok bátor beterjeszteni: „A 8. §. 3. sorában ezen szók „és bűn" kihagyandók s a 4. sorban ezen szók „a közigazgatási" elé iktatandók „bűnügyekben a polgári bíróságok illetékesek". Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Antal Gyula jegyző (újból felolvassa Pulszky Ágost módosítvdnyát és indítványát). Módosítvány: A 8. §. 3. sorában e szók helyett „elkövetett fegyelmi ügyekben a m. kir. honvéd bíróságok illetékesek", a következők iktatandók „elkövetett fegyelmi vétségekre nézve külön tervezendő fegyelmi hatóságok illetékesek." Indítvány: A 8. §. 3. sorában e szók helyett „elkövetett fegyelmi ügyekben kizárólag a m. kir. honvéd bíróságok illetékesek", a következők iktatandók „elkövetett fegyelmi vétségekre nézve külön szervezendő fegyelmi hatóságok illetékesek". Benyújtják: Pulszky Ágost, Scitovszky János, gr. Apponyi Albert, Ernuszt Kelemen, Zay Adolf, Bessenyey Ernő, Szontagh Pál (gömöri), G-aál Jenő (pécskai), Ernuszt Sándor, Kaestner Henrik, Veszfer Imre, Chorin Ferencz, Farkas Elek, Szilágyi Dezső. Elnök: Méltóztassék megengedni t. ház, hogy most féíbeszakíttassék a további tárgyalás és a fó'rendiház izenete vétessék át. Báró Nyáry Jenő a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök, t. ház! A főrendek megbízásából bátor vagyok jelenteid, hogy a boszna-