Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-330

380 orsEáges ülé» januär 17. 18S1 17Í viselő ur felhozott, oda utalnak bennünket, hogy egy a régi rendszertől elütő rendszert, egy olyat, mely itt ajánltatik, léptessünk életbe, nem ártván ez által semminek, nem vévén el valóságos jogot senkitől, de gondoskodván arról, hogy teljesíttessék mindenkinek a jogos követelménye a személy- és vagyonbiztonság előmozdítása iránt. Szilágyi Dezső képviselő ur (Halljuk!) mindenek előtt nem érti, hogy én mit akartam megkísérelni. Én nem mondtam, hogy valami új rendszert akartam megkísérelni, csak azt mondtam, hogy egyfelől a pénzügyi tekintetek, másfelől az állott útjában a rögtöni beterjesztésnek, a minek azon képviselő ur szavai szerint bizonyos sikere volt is, hogy megakartam próbálni a fennálló javítása utján hatni a helyzet javulására; de különben azt — bár ezen rendszert ajánlom — mégis bátor vagyok elmondani, hogy még eaen kivül lehet más rendszert szervezni, amint van is állam, melyben polgári rendőrség és nem katonai csendőrség van, pl, ha jól tudom, Angliában ; tehát nem lett volna oly nevetséges, hogyha egy más rendszerrel akartam volna először a próbát megtenni. Egyébiránt, t. ház, azt sohasem igényeltem, nem is igénylem magamnak, hogy én egy igen fontos, bonyolult ügyben mindjárt egy napról a másik napra elfogom mondani, hogy mi a legjobb. Sajnos, gyengeségemnek a jele. de én azt tartom kötelességemnek, hogy a különböző létezőknek tanulmányozása után határozzam el magamat, tehát igenis foglalkoztam azon másik eszmével is, hogy nem lehetne-e a csendőrséget nem katonailag, hanem polgárilag is kellő kapcsolatba hozn*; s mert meggyőződtem, hogy ez nálunk alig lenne kivihető, határoztam el magamat a javaslat ezen alapon való beterjesztésére. A t. képviselő ur három pontra tesz főleg kifogást. Kettőről azt mondja, hogy az hiány, a harmadikról pedig, hogy az positiv hiba. Ez utóbbiról nem szükséges most, legalább részlettsebben nyilatkoznom, mert hisz a t. képviselő ur maga is kilátásba helyezte, hogy a részleteknél ez iránt javaslatot fog beterjeszteni ; akkor lehet majd a dolgot megítélni; azt azonban nem tagadhatom, hogy ba egyszer helyeseljük a katonai szervezetű csendőrséget, akkor azt bizonyos ügyekben a rendes polgári bíróság alá helyezni és a katonaitól elvonni nem lehet mindaddig, mig el nem érjük azt, a mi tudtommal egészen keresztülvive még sehol sincs, hogy átalában minden katonai fegyelem alatt állóknak fegyelmi és ilynemű ügyei is a rendes biró elé vitessenek. Ezt mellesleg jegyezve meg, fenntartom magamnak a végleges nyilatkozást akkorra, ha a t. képviselő ur indítványát ki fogja fejteni. A t. képviselő ur, mint hiányt említi meg, hogy nincs meghatározva a csendőrségi jogkör. T. ház ! Én azt hiszem, hogy ezen irányban épen a vidéki rendőrségnél bajok, panaszok alig merültek fel Az élet ezen viszonyt meglehetősen megoldotta, meg kell, hogy oldassék törvény által is majd a bűnvádi eljárás és hasonló törvényeknél, mert hisz igazában azok feladata meghatározni, hogy ugy a személyes szabadság, mint a lakás- vagy házvédelem szempontja ellen mikor lehet közérdekből véteni. Hogy ily későn terjesztem be a törvényjavaslatot, talán egyik oka épen az, hogy azon törvények elkészültét vártam. Most már azonban azt hittem, hogy ha az egészen nem lehet segíteni, jobb legalább a czélszertí szervezés által megkezdeni a bajon a segítést, minthogy ezt is rögtönözve pár hét, vagy hónap alatt életbe léptetni nem lehet. Hogy a fővárosi rendőrségről szóló törvényben némely ily kérdést felvettem, ezt azért tettem, mert a fővárosi rendőrségnek érintkezése annyival sokneműbb, annyival mindennapibb, annyival — azt lehet mondani —• minden perczben előforduló, hogy nézetem szerint, ezen kérdésnek némely részleteit, habár ideiglenesen, addig mig a tüzetes törvény elkészül, mégis szükséges megoldani. Nagyobbnak láttam, sürgetősebbnek véltem itt és bár elismerem szükségét általában, csakhogy általában a tüzetes törvény létrehozását megvárhatónak tartottam, mig a fővárosban, ismétlem, a tett tapasztalatok után és a dolog természetéből kifolyólag már most a főbb pontokra nézve legalább megalkotandónak kellett tekintenem. Hasonlólag hiánynak mondja a t. képviselő ur, hogy a viszony nincs meghatározva, a melyben a csedőrség a polgári hatóságokkal áll. Megvallom, nem egészen tudom, milyen részletezést kívánt volna itt a képviselő ur. Az, hogy szolgálatukban a közbiztonság szempontjából velük a közigazgatási közegek ép ugy rendelkeznek ezentúl, mint rendelkeztek eddig a közbiztonsági közegekkel, ez, azt hiszem, a törvénynek egyenes kifolyása. Részletezni, hogy mely esetben, kihez fordulhat a szolgabíró, vagy mely esetben a közcsendőr kihez fordulhat: forduihat-e egyenesen a szolgabíróhoz, vagy az őrmester utján fordulhat csak a s/.olgabiróhoz, — ezeket az eseteket a magam részéről — megvallom —• nem tartottam a törvénybe valóknak, mert ezek már oly aprólékos szolgálati kérdések, a melyeket czélszerűen csak rendelet utján lehet meghatározni. Különben csak egy pontot akarok még érinteni, a mely több felől felhozatott. Ez az egy pont az, hogy mennyiben feleljen meg a szervezet, a mint kifejeztetik, a vidéki érdekeltségnek is. A t. képviselő ur, a ki előttem szólt, akké22*