Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-330
330. országos ülés január 17. 1881. |5| egy pár hétig nem adhatják meg. (Mozgás a szélsőbalon.) Igenis, én nem vagyok orvos, de azt tudom, hogy mindig a nyert seb feletti szakvélemény az egyik faktor, a melyre az ítélet alapíttatni szokott és ha az orvosok — és nem katonai orvosok — azt mondják, hogy véleményüket jó lélekkel ma még nem adhatják meg, de megadhatják egy pár hét múlva, azt hiszem, hogy ezen vélemény megadására őket erőltetni nem lehet. Ebben áll a késedelem oka, mert mondhatom, hogy nemcsak én, hanem a hadügyminister ur is óhajtja ezen ügynek mielőbbi befejezését. Elnök: E részben határozathozatal szüksége fenn nem forogván, következik a napirend: a közigazgatási bizottságnak 569. sz. jelentése, a k15®bÍ£ton_sági szolgálat jäzervezéséről szóló törvényjavaslaTTäfgyában. Mielőtt azonban az általános vitát megnyitnám, kérem a t. házat: méltóztassék meghallgatni a főrendiháznak üzenetét. (Helyeslés.) Br. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur! T. ház! Van szerencsém jelenteni, hogy a méltóságos főrendek a t. képviselőház abbeli határozatához, miszerint a polgárosítandó határőrvidéknek a Horvát-Szlavon-Dalmátországokba való bekebelezése körüli kérdések elintézésére egy 12 tagú országos bizottság küldessék ki, hozzájárultak Enuélfogva a képviselőház határozatát országos határozattá emelték. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot ezennel tiszteletteljesen átnyújtani. Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát. Baross Gábor jegyző (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök: A mint hallani méltóztattak, a méltóságos főrendek is elfogadván a határozati javaslatot, az most már országos határozattá vált és a főrendiház a választást a holnapi ülésre tűzte ki. Én azt hiszem, hogy nem méltóztatnak ellenezni, hogy szerdán itt is megejtessenek a választások. (Helyeslés) Elnök: E szerint a polgárosított határőrvidéknek Horvát-Szlavon-Dalmátországokba való bekebelezése iránt hozott határozat országos határozattá válván, azt hiszem, méltóztatnak beleegyezni, hogy a választás a szerdai ülés napirendjére kitűzessék. (Helyeslés.) Ennélfogva a választás megejtése a szerdai ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend, vagyis,_jL.kÖAbÍztonsági szolg álat szervezéséről szóló törvényjavaslat ^tárgyalása. Azt hiszem, t. ház, a bizottsági jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni, (helyeslés.) A jelentés felolvasottnak tekintetvén, az első szó az előadó urat illeti. Péchy Jenő előadó: T. ház! Midőn a közbiztonsági szolgálat szervezéséről szóló törvényjavaslatot, a közigazgatási bizottság nevében s szövegezése szerint elfogadás végett ajánlani szerencsém van, mint a bizottság előadója kötelességemnek tartom röviden előadni azon indokokat, melyek a bizottságot a törvényjavaslat elfogadásánál s az azon tett módostásoknál vezérelték. Hogy jelen közbiztonsági állapotunk hiányos, ez tagadhatatlan s mindenki által beismert tény s azt a számos esetek s panaszok, melyek a belügyministeriumhoz reform sürgetése végett időnként felterjesztettek, kellőleg megvilágítják; s midőn e felterjesztések folytán a kormány, a veszélyeztetve lérő személy s vagyonbátorság biztosítását czélzó e törvényjavaslatot beterjesztette, csak egy oly köz óhajnak tett eleget, mely minden adózó polgárnak keblét jogosan tölti el s melynek teljesülte nélkül állami életünk fejlődése folyton hiányos lenne. A kormány az Erdélyben 18 év óta gyakorlatban lévő állami csendőrségi intézmény czélszerűségéről s épen a nálunk tapasztalt hiányok pótlásának megfelelőségéről nem csak köztudomásból, hanem közvetlen tapasztalatból is meggyőződve lévén, teljes okadatalással óhajtja ez intézményt az egész országra kiterjeszteni s a közigazgatási bizottság meggyőződésből hozzájárul ez óhaj teljesülhetéséhez, midőn a szőnyegen lévő törvényjavaslatot elfogadás végett a t. háznak ajánlja. Ha elemezni akarjuk jelen hiányos közbiztonsági állapotunknak okait s azzal szembe állítjuk az erdélyi csendőrség előnyeit, lehetetlen első tekintetre rá nem jönnünk a legfőbb okra, mely jelen szervezetünk fegyelmetlenségében keresendő; de ez meglepő sem lehet, ha az erdélyi katonai fegyelem alatt lévő csendőrséggel szembe állítjuk a mi egyesek, alispán, szolgabíró által időközönként felfogadott s mondhatnám szolgaszámba eső közbiztonsági közegeinket, kiknél épen ezért sem a kellő képességet, sem a kellő ügybuzgóságot fel nem találjuk, de kiktől viszont, épen említett szolgai jellegöknél fogva, a kellő képességet s a gyakran önfeláldozást kívánó ügybuzgalmat meg sem kivánhatjuk. Ezen segítendő, a törvényjavaslat szerint szervezendő állami csendőrség személyes ügyeit illetőleg a honvédelmi ministerium s igy katonai fegyelem alatt álland, mig a közbiztonsági teendőkre nézve továbbra is a belügyministerium, illetőleg a közigazgatási hatóságok alá helyeztetik. A kormány által beterjesztett eredeti törvényjavaslat hatálya nem terjedt ki a szab. kir. s kulim törvényhatósággal bíró városokra; a bizottság azonban, az egyöntetűség végett A az
