Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-328

136 328. országos ülés január 14. i8bl. az arra vonatkozó törvényjavaslat elegei: és azért ismételve ajánlom annak elfogadását. (Helyeslés jobbfeläl.) Mocsáry Lajos : T. ház! A törvényjavas­lathoz csatolt miidsteri indokolás és a bizott­ságoknak jelentései egészen mellőzik ezen kér­désnek, nézetein szerint legfontosabb oldalát: a politikait. LipthayBéla t. képviselőtársam érintette ugyan ezen momentumot, azonban sajnálom, hogy nem vonta le belőle a szükségkép levonandó következményeket. Én azt hiszem, hogy a dolog politikai oldala olyan, hogy azt mellőzni, igno­rálni ezen kérdésnél nem lehet. Ezen törvény­javaslat elfogadása ugyanis lényegesen fogja alterálni magát azon álláspontot, a melyet eddig a magyar törvényhozás szemben a boszniai occupátióval és az azzal válhatlan kapcsolatban levő külügyi politika kérdésében elfoglalt. A tisztelt ház mindjárt válaszfeliratában kijelentette minden kétséget kizárólag, hogy az occupátió politikáját nem helyesli. Eltűrte ugyan ezt a politikát, de egváltalán nem tett oly lépést, mely ahhoz való hozzájárulást, szentesítést ma­gában foglal. Lehetne talán azt mondani, hogy szentesítette a törvényhozás ezen politikát akkor, midőn a boszniai vámok iránt, midőn a boszniai közigazgatás iránt intézkedett, de én azt hiszem, szorosan véve a dolgot, még ezekre ia ki lehet mutatni, hogy ezen intézkedéseknél is bizonyos ideiglenesség volt szem előtt tartva, végleges szentesítésére semmi positiv lépést a törvény­hozás ekkoráig mem tett. Egészen máskép fog állani a dolog, t. ház, ezen törvényjavaslat el­fogadásával. Ezen törvényjavaslat elfogadásával ugyanis a törvényhozás véglegcsen fog hozzá­járulni ahhoz, hogy Bosznia Ausztria-Magyar­ország által még pedig nemcsak ideiglenesen, de állandóan elfoglaltassák és e szerint a ma­gyar törvényhozás végleges hozzájárulását fogja nyilvánítani azon külügyi politikához, mely Bosznia occupátiójában bennfoglaltatik. Eddig ugy állott a dolog, hogy a tartomá­nyok jogilag még mindig Törökország kiegé­szítő részét képezték. Az elfoglalás ugy lett odaállítva, mint egy stratégiai sakkvonás, mini egy erős positió, némelyek szerint uralkodó positió elfoglalása, melyre a keleti kérdéssel szemben szükségünk van. De ha mi most ezen tartományban vasutat építünk, befektetést teszünk és ha arról beszélünk, hogy ezen keskeny vágá­nya vasút alépítményét előre ugy kell elkészí­teni, hogy később szélesvágányúvá legyen át­alakítható ; ha mi arról beszélünk, hogy a be­fektetési tőke majd vissza fog térülni azon tar­tományoknak megszaporodandó jövedelméből: akkor világosan elismeri a törvényhozás azt, hogy itt nem többé ideiglenes, hanem végleges oecupátióról van szó és ennek kijelentésével, törvénybe iktatásával, a törvényhozás most már véglegesen elfogadja az occupátiót s az abban rejlő külügyi politikát. Ezért tartom én nagy fontosságúnak ezen törvényjavaslatot, ezért óhajtanám, hogy annak politikai oldala minden oldalról tekintetbe vé­tetnék. Én ezen szempontból, ahhoz, hogy a törvény­hozás most ezt a további lépést tegye meg ezen politikához, magam részéről nem járulhatok. Sőt kijelentem, hog> most is határozottan azon állást foglalom el az occupátióval szemben, me­lyet elfoglaltam ezelőtt három évvel. Kijelen­tem most is, hogy óhajtásom szerint inkább ma, mint holnap kellene seregeinket onnét vissza­vonni, kellene ez által tényleg szakítani azon végzetes politikával. Szakítani kellene azon poli­tikával és tenni kellene ezt még azon szem­pontból is minél előbb, mert a mint itt már a házban több alkalommal ki volt jelentve, ezen foglalás és ennek következményei egyáltalában megzavarják alkotmányos állapotainkat, esorbát ejtenek rajtuk, sőt előbb-utóbb sarkából ki fog­ják forgatni még azon alkotmányosságot is, mit a 67dki kiegyezés meghagyott. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az igen t. közlekedési és pénzügyi bizott­ságok, mint mondám, egyáltalában nem foglal­koztak a kérdés ezen oldalával, ők a maguk bölcsességével csak keskeny vágányban mozog­tak. (Derültség a szélső baloldalon.) Nem foglal­koztak egyébbel, mint a törvényjavaslatnak részleteivel ; miután én egészen más szempontból fogom fel a kérdést, nekem a végett, hogy sza­vazatommal tisztába jöjjek, arra, hogy ezen rész­letekbe belebocsátkozzam, egyáltalában nincs szükségem. Van azonban, t. ház, a részletekben oly valami, melyet én sem mellőzhetek; nem mellőz­hetek különösen azért, hogy igazoljam azon állításomat, hogy új adalékokat hozzak fel arra nézve, hogy Bosznia occupátiójából, mellőzve a gyászos és vészteljes külügyi politikát, még magának a mostani alkotmányos állapotnak is folytonos depravátiója mulhatlanul következik. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A törvényjavaslat szerint a boszna-völgyi vasút a közös activákból fog kiépíttetni. 3 millió 800,000 frt van praeliminálva, mely összeg a közös activákból ezen építkezés alkalmából köl­csön adatik. De miután, a mint magában az indokolásban is bennfoglaltatik — legalább ki látszik belőle — szükség lesz arra, hogy magát a bróod-szerajevói keskenyvágányú vonalat bi­zonyos tekintetben átalakítsuk az új nagyobb­szerü forgalom igényeihez képest, mire ismét fél millió forint szükséges, azt hiszem csak nem áll az, hogy azon három millió fc00,000 nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents