Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-318

• 318. országes ülés deczember 13. 1880 tisztikar sem tudta biztosan, csak némelyek találgatták s tulajdonították annak, hogy Seemann alezredes tiltá el a háromszinü zászló feltűzését, egész megvetéssel és sértőleg rongynak nevezvén zászlónkat. Seemannról a város közönsége ezen merényletet nem tartá kétségtelennek s a hatóság ezt mondja kérvényében: „Ha a történet valóságon nem alapul, a mint egy megejtendő vizsgálat nyomban kideríti, a félreértett alezredes urnak kell megadni az elégtételt, ha való; szigorú elégtételt követel a törvény. Egyébiránt a város közönsége a legnagyobb örömmel fogadná, ha az egész hir a megejtendő vizsgálat alapján meg ezáfoltatnék, kiválóan fájlalva azt, hogy a derék tisztikar összes tagjai ártatlanul keverődnek a nem érdemelt kellemetlenségek bajaiba." A kért vizsgálat a belügyminister intézkedése folytán szabályszerűen megtartatott. Ebből az derült ki, hogy 1879. október 4-én, ő Felsége nevenapján az egri tisztikért különféle zászlókkal — ezek köztt, régi szokás szerint, magyar nemzeti zászlókkal is — feldíszittetett, melyek az ünnepély napján ott lobogtak, senki által meg nem sértettek, sem el nem távolittattak s általában az ünnepély minden legkisebb zavaró esemény közbejötte nélkül folyt le. A vizsgálat •szerint, másnap, midőn az ünnepélynek vége volt, Seemann az egyik lazán lobogó zászlót, vallomása szerint nem azért, mert magyar, hanem mert a szövet rongyos és piszkos volt, magánkörben levétette és ez alkalommal használta a ,.rongy" szót, de másik zászlónkat érintetlenül hagyta. Igénytelen nézetem szerint a magyar nemzet ..lazán lobogó" zászlóját is ott hagyhatta volna Seemann ur, hiszen a zászló, főleg ha ez alá 200,000 honvéd van felesketve, nem veszti becsét, ha meg van viselve! Én azonban neki, mint katonatisztnek, azon ünnepélyes nyilatkozatát, hogy „legtávolabbról sem volt szándékában a nemzeti zászlót becsmérelni", köteles vagyok elhinni, mert levételi rendelete csak az egyik zászlónkra vonatkozott, a másik zászlót pedig továbbra is helyén hagyta; továbbá, mert Seemann magyarázatát a lovagias elégtételt követelők is megnyugtatónak találták s a lovagias elégtételt, a párbajt elejtették, végül a kiderített eredmény igazolta azon praesumtiót, a melynek Eger városa feliratában kifejezést adott. A kormány hivatalosan jelenté a bizottság előtt, hogy a júniusi mulasztás, a melyet senki ne helyesel és a mely izoláltan maradt, jóvá tétetett, mely tekintetben Eger városának novemberi felirata sem tesz panaszt. Hivatalos jelentésből tudjuk továbbá, hogy a nemzeti zászló azóta is az egész országban, névszerint Egerben is, még tisztán katonai jellegű ünnepélyességeknél is ki szokott tűzetni s általában a közös hadsereg által azon tiszteletben részesittetik, a mely a nemzet lobogóját törvényesen megilleti. Ezen körülményt én, mint magyar ember, megnyugtató tudomásul veszem. Az Eger város által kérelmezett hivatalos vizsgálat, melynek eredményét fentebb kiemeltem, összevág azon verdicttel, a melyet a zászló ügyben a becsületbíróság hozott és összevág azon praeesumtióval, a mely a tisztikar felől a város felirataiban nyilatkozik. Mindezek daczára , Eger város második felterjesztésében kinyilvánítja, hogy „a vizsgálat eredményét megnyugtató tudomásul nem veheti", hanem új vegyes vizsgálatot kér, holott első feliratában és kérvényében vegyes bizottság kiküldését szóba se hozza. Ezen új petitumát a város közönsége semmivel nem motiválja. En, t. ház, mint honpolgár: testvéreimet, mint tanár: tanítványaimat, mint apa: fiaimat szemlélem a közös hadsereg soraiban, nem óhajthatom tehát, hogy azon jó viszony, a mely Egerváros első feliratában kifejezést talál, (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk!) megkeserittessék azon indokolás nélkül hagyott bizalmatlanság által, a mely az „új vegyes vizsgálat" kiküldését sugalmazta s a szabályszerűen már megtartott hivatalos vizsgálatot a nélkül, hogy hiányait kimutatná, egyszerűen félretétetni akarja. A bizottság, mérlegelve Eger város feliratát, a vizsgálat eredményét s azt, hogy a nemzeti zászló mellőzése miatt, egyetlen eset kivételével, sehonnan nem jött panasz: nem érzi magát indíttatva, hogy a tisztelt háznak új, akár vegyes, akár nem vegyes vizsgálat elrendelését a jelen concret esetben javaslatba hozza. Somogy és az azt pártoló megyék a jövőre óhajtanak garantiákat alkotni a magyar állam jelvényeinek tiszteletben tartása iránt. E tekintetben a polgári osztályra nézve van törvény (1878. XL. §. 37.); a katonákra nézve fennálló törvény ez irányban nem rendelkezik. Ha már szükséges, hogy a hadseregre külön büntetőjog álljon fel, elengedhetlen, hogy a katonai büntetőtörvény összhangzásban legyen a civil büntető-joggal. Az összhangzásba hozatal nálunk főleg folyó évi szeptember 1-je óta vált égetővé, midőn életbelépett ránk nézve a modern büntetőjog, holott tényleges szolgálatunk ideje alatt az 1803-íki osztrák büntető törvénykönyvnek 1855-iki revideált kiadása rendelkezik felettünk, a mely a magyar állami jelvények védelméről, már csak eredeténél fogva se rendelkezik. Korszerű katonai büntetőtörvény, miután mindnyájan védkötelesek vagyunk életünk leg-. szebb 12 éve alatt, jogosult kivánság. Mindezeknek tekintetbevételével kérem a bizottsági javaslat elfogadását. (Halljuk!)