Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.
Ülésnapok - 1878-326
112 326. országos ülés január 11. 1881. tételezne föl és ha az ügyvédek is mind teljesen egyformák volnának, akkor igenis lehetne a dolgot a sorsra bizni. De mindaddig, mig a csődök különbözők és különböző tehetségei igényelnek az illető ügyvédnél, mindaddig nem fogadhatom el az ajánlott módozatot és kérem annak mellőzésével a javaslat szerkezetének megtartását. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa Csatár Zsigmond módositványát) : A 95. §-ban ez tétessék : „ügyvédek sorából sorshúzás utján nevezi ki". Elnök: A 95. §-ban az előadó ur tigy nyomtatási hiba kiigazítását kéri, tudnillik, hogy a második sorban ezen szó után „területén" kimaradt „lakó" szó tétessék. (Elfogadjuk!) Azonkívül Csatár képviselő ur módosítványa szerint ezen szó után „sorából" tétetnék „sorshúzás utján". Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a 95. §-t az előadó ur által ajánlott kiigazítással a bizottság szövegezése szerint; a második kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház, hogy a Csatár képviselő ur által ajánlott szavak beiktattassanak. Kérdem a t. házat, méitóztatik-e elfogadni a 95. §-t az előadó ur által tett módosítással? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Csatár képviselő ur módosítványát? (Nem fogadjuk el!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatott el. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 96. §-*). Madarász József: A 96. §-on is nézetem szerint némi javítás volna elérhető. Elismerem, hogy a 95-ik §. tekintetében is óhajtott volna az ország közvéleménye bizonyos javítást. De sajnálom, a sorshúzást magam sem fogadhattam el. Talán az ügyvédi kamarák által előterjesztett tagok közül lehetett volna választani. Ilyesmit szívesen elfogadtam volna. De elesvén a javítás, most kérem a t. házat, méltóztassék emlékezni bizonyos esődügyekre, hol a tömeggonduok és a választmány oly nevezetes javadalmazásokat szavaztak meg egymásnak, hogy a tömeg igcu nevezetes réssé, ezek által emésztetett fel. E tekintetben tehát okvetlenül szükséges a javítás. Én óhajtanám, hogy ezen §. azon rendelkezése, hogy az ideiglenes választmány a helybeli hitelezőkből alakittassék meg, módosulást nyerjen. Mert hiszen megtörténhetik, hogy helybeli hitelezők nincsenek is, vagy nincsenek oly számmal, hogy a választmányt meg lehetne alakítani. A §. szerint azon esetben, ha helybeli hitelezők nincsenek, sőt a §. szerint akkor is, ha vannak, a bíróság más egyéneket is kinevezhet. Én tehát azt szeretném, hogy minden esetre hitelezőkből és semmi esetre másokból, mint csak hitelezőkből alakittassék a választmány. Tán még ez által sem lesznek a hitelezők megnyugtatva az iránt, — hogy a választmány tagjai a íömeggondnoknak, a tömeggonduok a választmány tagjainak díjjakat szavazzon meg, melyek a tömeget nagy mérvben kisebbítik. Jól tudom, hogy a bíróság határozata hozzá járul. De mégis kell a dolgot szeiidíteni. Én tehát azon czélból, hogy a hitelezőkre minél több jusson, a §. első két sorát következőleg vélem módosítandónak: „A bíróság akár hivatalból, akár a hitelezők kérelmére, a tömeggondnok mellé, a hitelezők közül ideiglenes választmányt nevezhet ki. Beöthy Algernon jegyző {olvassa a módositványt). Apáthy István előadó: Madarász képviselő urat ezen indítvány beadására azon aggodalom indította, hogy esetleg a választmány a tömeggondnoknak és a tömegjrondnok a választ mányn ak nevezetes díjakat fog megszavazni. Részben ezen aggodalom* tévedésen alapszik, a mennyiben a választmánynak soha és semmi körülmények köztt díjazás nem jár; tehát azon veszély, hogy afválasztmány díjazása a hitelezők rovására történjék, fenn nemforog. Továbbá a tömeggondnok díjazását megállapítja ugyan a választmány; de csak akkor, ha egyetért a tömeggondnokkal és akkor is a bíróság jóváhagyása fenn van tartva s a törvényjavaslat azt rendeli, hogy a bíróság a létrejött egyességet helybenhagyja, vagy a mennyiben a munkadíj megállapítását túlságosnak találná, akkor fáradsághoz képest fogja azt mérsékelni. A választmánynak tehát vajmi kevés befolyása van arra, hogy a tömeggondnoknak tetszése szerint állapítsa meg a díjakat. A t. képviselő ur módosítványa elfogadható volna, ba nem rejlenek benne bizonyos tekintetben az a veszély, hogy a hitelezők érdekeinek lehető megóvása fogna ez által majd csorbát szenvedni. Hisz a csődtörvényjavaslat e §-ának z íntentiója, hogy lehetőleg kevés költség okoztassék ez ideiglenes választmány által, azért kívánja azt a helybeli hitelezőkből kineveztetni. De különben is a bíróság kine% 7 ezheti e választmányt hivatalból. Ha a bíróság ezt szükségesnek látja és nincs még azon helyzetben, hogy a hitelezőket ismerje, akkor a bíróságnak, ha ez elejtetnék, nem volna módjában ép a hitelezők érdekeiről gondoskodni. Miután tehát azon veszélyek, melyektől a t. képviselő ur tart, a javaslat mellett egyáltalában fenn nem forognak, én sajnálattal bár, de a módosítványt el nem fogadhatom és kérem az eredeti szerkezet, megtartását. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! A 96. §-hoz Madarász
