Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-326

826. arazágos ülés január 11. I8S1 JQf lat e bajon most akként akar segítem, hogy a 76. §. első bekezdésében azt mondja: „A felek értesítése a csődeljárásban, a menynyiben a jelen törvény egyes esetekre nézve máskép nem intézkedik, a határozat kifüggesztése által történik." Más esetekben pedig ugyancsak a csó'dtörvényjavaslat szerint a határozat kihirdetése a hivatalos lapban leendő közzététel által eszközöltetik. Véleményem szerint miudkét mód inpraetikus, mert hogy a hivatalos lapot különösen földmívelők és kereskedők, vagy épen külföldön olvassák, ezt, azt hiszem, kívánni nem lehet; még inpraetikusabb a fekete táblára való kifüggesztés, mert a ki valaha ily táblát látott, látta azt, hogy azon 6—700 hirdetés vau, azonkívül alig követelhető, hogy valaki a kapu alatt a kifüggesztést lessé, pedig e nélkül nagyon nehéz valamely hirdetményt idejében megtalálni. A felek értesítésének ezen módja kényelmes lehet ugyan a bíróságokra nézve, de azt hiszem, a felekre nézve nemcsak nem kívánatos, hanem káros, mert hogy melyik határozat fontos vagy nem fontos, az előre meg nem határozható és felette fontos lehet az egyszerűen kifüggesztett határozat is. A dolog, ugy hiszem, annyival is kritikusabb, mert az utánna következő §-ban meg van mondva, hogy valamely jogorvoslat elmulasztása ellenében sem igazolásnak, sem halasztásnak nincsen helye. Én tehát, t. ház, azt gondolom, hogy e nehézségen ugy volna leginkább segítve, ha a t. ház kimondani méltóztatnék, hogy a csődbíróság területén nem lakó felek tartoznak a bíróság székhelyén lakó megbízottat rendelni, különben veszélyükre és költségükre gondnok rendeltetik ki. Beadok ezennel ily értelmű módosítványt s ezt ajánlom a t. háznak szíves elfogadásra. Baross Gábor jegyző (olvassa): „A 76. §. 2-ik bekezdése után tétessék a következő új bekezdés: A csődbíróság területén nem lakó felek tartoznak a bíróság székhelyén lakó megbízottat rendelni, különben veszélyükre és költségükre gondnok rendeltetik ki.

a Teleszky István : T. ház! A csődtörvény vezér elve az, hogy minden peres igény a csődeljárásból ki van zárva. Akár a követelés valódisága, akár az igényelt osztály képezi a vita tárgyát, az nem a csődeljárás keretében fog megoldatni, hanem a liquidationális tárgyalásnál; ilyen bármi tekintetben peres igény a rendes per útjára utastitatik és a rendes perben való végzés kézbesítésére nézve azután a törvénykezési rendtartás átalános szabályai állanak. Ezt előre bocsátom azért, hogy lássuk tulaj donképen, a 76. §-ban miről van szó. A 76. §-ban nem peres csődeljárásról van szó s az mondatik, hogy a csődeljárásban a felek értesítése, a mennyiben a jelen törvény egyes esetekre nézve máskép nem intézkedik, a határozat kifüggesztése által történik. Már most méltóztassanak a t. ház tagjai és Veszter Imre t. barátom átnézni ezen javaslatot és látni fogják, hogy minden, a nem peres csődeljárásban előforduló tényleges határozatra nézve ki van mondva, hogy arról a felek, ha helyben laknak, vagy helyben lakó ügyvéd által vannak képviselve, külön is értesíttetnek. Tehát miután a csődeljárásban minden egyes hitelezőnek okvetlen beleszólása nem szükséges, nem szükséges különösen akkor, ha egyszer már a követelés valódinak ismertetett el, ha az igényelt osztály nem kifogásoltatott, annálfogva a gondnok általi képviseletre szükség nincs. Azt hiszem, hogy eleget tesz a törvényjavaslat azzal, hogy ha minden egyes fontosabb határozatra nézve kimondja, hogy igenis, ha a felek jogaikat meg akarják védeni, a mennyiben helyben nem laknak, helyben lakó képviselőt jelöljenek, mert ha kijelölték, akkor a képviselő külön végzéssel is fog értesíttetni. De ha ők nem akarják jogaikat érvényesíteni, hogy gondnok rendeltessék részükre a nélkül, hogy az is ki lenne mondva — mert az indítványban nincs megmondva — hogy ki által fog ez a gondnok díjaztatni, én ezt elfogadhatónak nem tartom. De t. barátom indítványát nem is tartom szerencsésen gzövegezettnek, mert azt mondja, hogy a 76. §. második bekezdése után tétessék indítványa; a második bekezdés pedig így hangzik: „A hivatalos közzététel, a 86. §. esetét kivéve, akkor is érvényes kézbesítésnek tekintetik, midőn a törvény e kézbesítést külön megrendeli." Már most jönne azután az ö szövege: „A 76. §. 2-ik bekezdése után tétessék a következő új bekezdés: A csődbíróság területén nem lakó felek tartoznak a bíróság székhelyén lakó megbízottat rendelni, különben veszélyükre és költségükre gondnok rendeltetik ki." S azután jönne a jelenlegi harmadik bekezdés: „Ily esetben a kézbesítés a hirdetmény első megjelenését követő harmadik köznapon tekintetik megtörténtnek." Kétségtelen tehát, hogy nem szerencsésen történt a codificatió. De ezt csak mellékesen és azért jegyzem meg, hogy ha netalán a t. ház többsége lényegében el akarná is fogadni az indítványt, a mit én nem fogadhatok el, akkor azt ne a Veszter t. baráfom által javasolt helyen méltóztassék elfogadni. Összegezem tehát nézetemet. Miután a csődeljárásban peres igények nem tárgy altatnak, hanem külön peres eljárásra utaltatnak, a hol azrí tán a feleknek való kézbesítés a törvénykezési