Képviselőházi napló, 1878. XVI. kötet • 1880. deczember 13–1881. január 28.

Ülésnapok - 1878-318

£ 318. országos ülés deczember 13. 1880 Méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, a ház tagjai köztt szétosztatni és az osztályok mellőzésével a legközelebbi ülések valamelyikén napirendre tűzetni. Szalay Imre: T. ház! A napirend előtt kívánok szólni. A múlt ülésszak alkalmával a ház egy határozatot hozott, a melynek értelmében a pénzügyminister utasittatott arra, hogy a vadászati- és fegyveradó leszállítása tárgyában egy törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé oly időben, hogy az még f. év végéig törvényerőre emelkedhessek s január 1-én már érvénynyel birjou. A t. pénzügyminister ur azonban a ház ezen határozatának mindeddig eleget nem tett, noha, a mint a szabadelvű párt értekezletéből tudom, ott ő úgy nyilatkozott, hogy e törvényjavaslat már készen is van. En a t. pénzügyminister urnak ezen eljárását a ház határozata iránti tiszteletlenségnek tartom s ép ezért felkérem a t. elnök urat: méltóztassék a pénzügyminister urat figyelmeztetni, hogy a t. ház határozatát effectuálni kötelességének tartsa. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Miután a t. képviselő ur engem méltóztatott felhívni, e tekintetben érintkezésbe fogom tenni magamat a t. pénzügyminister úrral. (Helyeslés.) Következik a napirend. A vasúti- és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló 1875: XX. t. ez. némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely változatlanul elfogadtatik és az 1. %-t). Elnök: Nem lévén észrevétel, az első szakasz elfogadtatik. Ráth Károly: T. ház! (felkiáltások jobbjelől: Ki van már mondva a határozat l Mozgás balfelöl.) Elnök: A kérdés az: fel volt-e valaki szólásra jegyezve, vagy nem? Baross Gábor és Molnár Aladár jegyzők: Nem! Elnök: En, mielőtt a határozatot kimondtam volna, vártam egy kissé, hogy nem akar-e valaki felszólalni és miután ez nem történt, kimondtam a határozatot. {Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! Én azon kérdést vagyok bátor a t. elnök úrhoz intézni: vájjon a házszabályokban bennfoglaltatik-e az, hogy a ki valamely paragraphus tárgyalásánál fel akar szólalni, tartozik magát előzetesen valamely jegyzőnél feljegyeztetni? (Felkiáltások: Nincs benne!) Ha ez nincs a házszabályokban, akkor azt hiszem, Ráth Károly t. képviselőtársamnak teljes joga van felszólalni, mert ő mindjárt a szakasz felolvasása után felállott és szólásra jelentkezett; hogy véletlenül a jegyzők egyike sem vette észre, az nem változtat a dolgon. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az eljárás az, hogy a házszabályok értelmében az ülés elején mindig kijelenti az elnök, hogy a javaslatok mellett szólni kívánókat az egyik jegyző, a javaslatok ellen szólni kívánókat egy másik jegyző jegyzendi fel. En ma is kijelentettem ezt és azt gondolom, hogy midőn egyes szakaszok felett történik tanácskozás, az a szabály nem követendő, a mely az általános vitánál követtetni szokott, mely szerint az elnök kimondja, hogy „szólásra többé senki feljegyezve nem lévén, a vitát bezárom, szólhat még az előadó ur"; nem repetáltatik, mert különben egy oly törvényjavaslat részletes tárgyalásánál, amely 250 vagy 300 szakaszból áll, ezen kijelentésnek oly gyakori ismétlése a ház tanácskozási idejének nagyrészét venné igénybe. Elődeim mindig azt a szokást követték, én is azt követem, hogy minden §-nál megszoktam kérdezni: van-e valaki feljegyezve, ha nincs, kimondom a határozatot. így jártam el most is, mert nem vettem észre, hogy a t. képviselő ur felállott és azért mondtam ki a határozatot. (Felkiáltások jobbfelöl: Már ki volt mondva a határozat!) Megtörtént azonban, t. ház, az az eset, hogy akkor, midőn az elnök azon feltevésben, hogy nincs ellenmondás, kimondotta a határozatot, ha még valaki felszólalni akart, a felszólalást a ház megengedte. Most is ez az eset fordult elő. Azt hiszem, a törvényhozásnak czélszerű'sége szempontjából, a ház nem is vonhatja meg a t. képviselő urtólaszólási jogot, mert hiszen nem az aczélja a tárgyalásnak, hogy megesináltassék a törvény akárhogy, hanem, hogy a lehető legjobban alkottassék meg (Helyeslés) s igy azt hiszem, hogy nincs ok reá, hogy a t. képviselő úrtól ezen formai dolog miatt a szó megvonassék. (Helyeslés.) Ha tehát a t. ház beleegyezik, Ráth Károly képviselő ur felszólalhat. (Helyeslés.) Ráth Károly: T. ház! Csak azt vagyok bátor felhozni, hogy én az általános vita alkalmával csakugyan feljegyeztettem magamat, de tévedésből a jegyző urak nem szólítottak fel. Egyébiránt egész röviden fogok az első szakaszhoz hozzászólani s ahhoz egy módosítványt leszek bátor benyújtani. Az első szakasz hat különböző szállítási ágra vonatkozólag állapítja meg az adókulcsot. Az általános vita folytán ezen oldalról leginkább a teherszállítási adó felemelése ellen szólaltunk fel s iparkodtunk kimutatni, hogyha nem is teljesen, de mindenesetre jelentékeny mérvben fogja az a tarifa leszállítására s a közforgalom