Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-301

301. országos ülés november 19. 1880. 71 hogy ugy is szervezkednénk, mint azt b. Sennyey Pál igen t. képvselőtársam jelezte, hogy t. i. szervezkedésünk geographiai fekvésünknek megfelelő, állásunkhoz mért legyen, még akkor is a következőkre figyelmeztetem őt. Mi köiülbelől 5—6 millió frtot költünk a mi honvédségünkre. Én ugy hiszem, hogy általában el van ismerve a fejedelem által is, hogy honvédségünk nagyon harczképes; kimondta a fejedelem, hogy időjártával, ha háborúra kerülne a sor, az képes volna a legdisciplináltabb hadseregekkel is kiállni a versenyt. Ha tehát azt a hat milliót, a mibe honvédségünk most kerül, megháromszorozzuk, megnégyszerezzük, vagy megötszörözzük, még akkor sem közelíti meg a kiadás azon összeget, a mibe a közös hadsereg kerül. Még akkor is, ha csak hat-nyolcz milliónyi megtakarítást érnénk el — pedig meggyőződésem szerint sokkal többet lehetne megtakarítani — még az is igen szép összeg volna az olyan államháztartásban, mint a miénk. Miután a vita folyamán annyiszor megemlittetett a hadsereg kérdése, szükségesnek tartottam arra reflectálni. De a megtakarítás, melyet Magyarország önállósága mellett el lehetne érni, nemcsak abban állna, a mit számokkal lehet kifejezni, hanem sokkal nagyobb volna azokban, a miket számokban kifejezni nem lehet. A jelenlegi véderő - szervezetnek van egy másik igen szerencsétlen oldala, mely ugy pénzügyileg, mint társadalmilag reánk károsan hat. Sokszor említtetett e házban is, hogy a czivilizátió fejlődésével együtt jár annak egy sötét oldala és látjuk országszerte, hogy emelkedik a szellemi proletariátus. És ez igaz s ezen szellemi proletariátus emelkedése magyarázza meg az annyit említett corruptiót. Hiába, mikor egy ember ugy van nevelve, hogy igényei vannak a magasabb társadalmi életre, de eszközei nincsenek hozzá, az rendszerint sülyedni, rósz útra térni fog. Más országokban is halad a czivilizátió, még sokkal inkább, mint nálunk s ha ott a szellemi proletariátus még sem ölt oly fenyegető alakot, az onnan van, hogy minden ember megtalálja a maga tevékenységi körét és ezen körnek egyik legfontosabbjä a hadsereg, ügy van ! a szélső baloldalon.) A legelőkelőbb családok gyermekei büszkeségüknek tartják, hogy a nemzeti hadseregbe lépjenek és ott előkelő rangra tegyenek szert. Ott az élőpélda: Olaszország. Ismeretes volt ezelőtt, hogy alig volt ország, hol a szellemi proletariátus és a corruptió oly nagy lett volna, mint Olaszországban. Ma egyiket sem lehet ott találni, mert a fejlődés igazi nemzeti irányt vett és minden olasz ember büszkeségének tartja, ha tagja lehet a hadseregnek, mely igazán az olasz nemzeti egység védelmére szolgál, holott nálunk a magyar ember, ha bejut a közös hadseregbe, alig várja, hogy onnan kiszabadulhasson. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De nem akarok most kiterjeszkedni a közgazdasági és pénzügyi kérdésekre, hisz azok meg lettek már vitatva e házban; de azt hiszem, hogy azt a kérdést, hogy az önálló Magyarszág olcsóbban rendezhetné-e belháztartását, mint most van, komoly vita tárgyává sem lehet tenni. így tehát a t. előadó úrtól, a ki oly rettenetesen sivár, realistikus embernek mutatja magát, csak azt kérdem, hogy 8 miként tud megférni ezen költségvetés, ezen pénzügyi politika keretében ? Hiszen ez valósággal szemben az ábrándos birodalom. Itt legyen ő realistikus; mutassa meg nekem, hogy ezen ábrándos világból, ezen pénzügyi politikai ábrándos világból hogyan fogja 8 kivezetni az országot, ő vagy azon politika, melynek védőjévé tette magát. Áttérek azokra, a miket az igen tisztelt ministerelnök ur tegnap mondott. S itt mindenekelőtt kénytelen vagyok rectificálni egyik felfogását, vagyis olyat, melyet Ő Irányi t. barátom szavaiból kimagyarázni jónak látott. Az én t. barátom Irányi azon reménynek adott kifejezést, hogyha a választások tisztán és becsületesen folynak, ez a párt, ha nem is immediate a legközelebbi választásoknál, de viszonylagosan rövid idő múlva a többséget meg fogja kapni. Ebből a t. ministerelnök ur azt következteti, hogy tehát ez jele, hogy ez idő szerint a kormány és az 8 pártja csakugyan a nemzet igazi többségét képviseli. Tisztázzuk kissé ezen eszmét. Ha arról van szó, vájjon a kormány és a kormánypárt képviseli-e törvényesen a magyarországi választók többségét, én határozottan azt mondom, igenis képviseli. De egészen más, képviselni azt, a mi a törvény szerint alakilag megfelel és más, vájjon képviseli-e a nemzet közérzületét, megfelel-e az általa követett irány annak, a mit a nemzet követel. Nem hiszem, hogy legyen tagja a háznak, a ki merné állítani, hogy azon politika, melyet a kormány a kiegyezéskor követett, megfelel a nemzet többsége által óhajtott politikának, (Helyeslés a szélsobaloldalon) hogy a keleti kérdésben a kormány a nemzet többségét képviselte volna. Másrészt elismerem, hogj ha arról van szó, hogy alakilag törvényesen képviseli-e a választók többségét, erre igenis azt mondom, képviseli. Engedje meg nekem a t. ház, hogy ezen pontnál lévén, feleljek arra, a mi itt felhozatott, hogy én a házban két izben és két országgyűlésen, a múlt országgülésen s a jelen országgyűlésen elismertem, hogy az általános választások nagyban és egészben tisztán és becsületesen lettek vezetve a jelen kormány által. Igenis mondtam két izben és mondom most harmadszor is. Mondtam azért, mert igaznak találtam. Méltóztatnak tudni, hogy