Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-300

40 300. országos fiiéi november IS. 15S0hogy a vámvisszatérítéseknél szenvedett kárunknak állítólagos megtérítése, ma már úgyszólván elenyészettnek tekinthető, azon körülmény folytán, hogy a vám jövedelmek, melyek akkor a 10 milliót meghaladták, ma körülbelül annyira olvadtak le, mennyi akkor a mi osztályrészünk volt; ellenben a reánk nézve életkérdést képező fogyasztási adóknál az új egyezmény továbbra is fennbagyta a tapasztalás által károsnak bizonyult, sőt már önmagában absurdnak nevezhető abbeli intézkedést, hogy ezen adók a monarchia két állama külön jövedelméül hagyatnak ugyan fenn, de egyetértő'leg megállapítandó elvek alapján, sőt egyenlő mértékben vettetnek ki; és ezen káros intézkedés következtében most újólag 10 évre lehetetlenné van téve az ország gazdasági fejlődése, mert az igy megteremtett egyenetleu verseny mellett a mezőgazdasággal szoros összeköttetésben álló, sőt annak felvirágzásához múlhatatlanul szükséges iparágak sem képesek prosperálni nálunk. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Közigazgatási állapotaink nyomorúságát azon számos és tekintélyes felszólalások után, melyek e részben nemcsak itt e házban, hanem a sajtó terén is oly gyakran történtek már, én a magam részéről vázolni nem tartom szükségesnek. Régi már, t. ház és általános az ez irányban! gyökeres reform szükségének érzete és .ha mind a mellett hat év lefolyása alatt e téren sem tudtunk a kormánytól más organikus törvényeket nyerni, mint a közigazgatási bizottságokról és a gyámhatóságokról szóló törvényeket: ugyan kérdem, vájjon lehet-e ezt más körülménynek tulajdonítani, miiit^ a kormány e részbeni érzéke hiányának? {Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De bátra vau, t. ház, a közjogi alapnakkérdése, a melynek megerősítése képezte, mint már mondani bátor voltam, a fúzió egyik főezélját. a melynek azonban fenyegetett és veszélyeztetett voltát ma a kormány is elismeri. (Mozgás jobbjelöl.) Volt idő, t. ház, midőn nemcsak a függetlenségi pártnak mai kitűnőségei, hanem a balközép soraiban állott országos nevű férfiak, közttük maga a minister ur is, tehetsége és befolyása egész súlyával küzdöttek és izgattak az alap ellen és az mégis napról napra terjedt és erősödött. Mert a mennyiben egy insíitutió magában véve nyújthat biztosítékot, ugy az 1867-iki törvényekben igenis fenn voltak tartva azon jogok, melyek az ország iegvitálisabb érdekeinek megóvására szükségesek és élt az ország túlnyomó többségében a hit, hogy az a Deák-párt, a mely nehéz körülmények között ezen alapot kivívni tudta, minden viszonyok és körülmények között megvédeni és e'rvéuyesíteni is fogja íudui. Es ha már ezen lassú, de folytonos consolidationalis processus egymagában is feljogosíthatott minket azon reményre, hogy az ezen törvények alapján elérendő eredmények hatása alatt idővel még csekélyebbre fog leolvadni az intransiugesek száma; a fúzió következtében még inkább biztosítottnak hihettük ezen ezélt, mert az nemcsak számra, hanem egyéni súlyra nézve is jelentékeny erőket hozott ezen alapaak. Ámde, t. ház, a kormány hat évi működése e részbeni várakozásunknak is éppen ellenkezőjét: eredményezte. A közjogi oppositió ma számra nézve háromszor akkora, mint a fúzió idejében volt és a tények kérlelhetlen logikájánál fogva napról napra fog szaporodni. (Helyeslés. Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Azon előzmények természetszerű következményeképpen, hogy a kormány a törvényben adott biztosítékok mellőzésével rossz közgazdasági kiegyezést csinált, a boszniai kérdésben is csorbát ejtett közjogunkon, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon), ezután pedig utalva egyik esetben az események hatalmára, a másikban pedig a kedvezőtlen anyagi viszonyokra, a melyek, ha általában döntő súlytyal bírhatnának a kiegyezésre, akkor nekünk soha sem lehetne a monarchia másik felével méltányos közgazdasági kiegyezést kötnünk. (Ugy van! balfelöl) Mondom, utalva ily körülményekre, azzal védelmezte és védelmeztette magát, hogy helyében bárki más sem csinálhatott volna mást és jobbat. Ez, t. ház, és kizárólag csak ez az oka a közjogi alapra nézve ma előállott helyzetnek, mert mi természetesebb annál, hogy ily védekezés után mindazok, kik annak hitelt adtak, az alap elégtelenségére és rossz voltára vontak belőle következtetést, (ügy van! Ugy van! a baloldalon.) És ha már most t. ház, ezen okból fejlődött ki és nőtt nagygyá azon áramlat, melynek ellenében egye-mlésre hívott fel bennünket a t. pénzügyminister ur, akkor kérdem, vájjon lehet logika szabályai szerint a szülő ok fennmaradása mellett megszüntetai akarni (Élénk helyeslés a baloldalon) és ezen általunk is bajnak jelzett körülmény ellenszerét oly egyesülésben keresni, melyet a pénzügyinmister ajánlott? (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Eltekintve, tisztelt ház, attól, hogy minket nemcsak több fontos kérdésre nézve fennforgó nézetkülönbség, hanem — a mint azt Sennyei t. barátom tegnap igen szépen kifejtette —• magának a kormányzatnak erkölcsi alapjaira nézve is nézetkülönbség választ el (Ugy van! Ugy van! a baloldalon) önöktől, ugy hiszem, t. ház, hogy maga azon körülmény is elégséges inkább károsnak, mint hasznosnak tüntetni fel az egyesülést s hogy oly firma alatt, mely azon közjogi alapot oly súlyosan compromittálta, an-