Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-317

392 3I7- országos ülés űeezember 11. 18S0. azok, a kik ugy állítják fel a kérdést, miszerint mindazoknak, a kik az előttünk fekvő, a közlekedési adó felemeléséről szóló törvényjavaslatot el nem fogadják, mindazoknak nincs érzékük az ország hitelképessége iránt, azok egészen téves alapokon állítják fel a kérdést. Mert én igenis állítom azt, hogy ámbár az előttünk fekvő törvényjavaslatot belső tartalmánál, belső hosszaságánál fogva elfogadni képes nem vagyok, de igenis az ország hitelképessége iránt érzékem van és az ország hitelképességét, nézetem szerint igenis fenntartani lehet. De hát. t. képviselőház, ha meg is koczkáztatnók azt, hogy ezen törvényjavaslattal szemben a fedezetnek más módjaira utaljunk; ha el is fogadnók azt, hogy az ellenzéknek kötelessége a fedezet módjairól gondoskodni: igen könnyen ugy járhatnánk, mint e háznak egyik igen t. tagja, Wahrmann Mór képviselőtársunk, a ki egy időben maga is bele ment abba, hogy a fedezetre bizonyos jelentékeny területeket kijelölt, a ki maga jelölte meg az eszközöket, a melyeket államháztartásunk rendezésére nézve bizonyos modalitások között igénybe lehet venni, a ki azonban most kénytelen azon törvényjavaslatot, melyet a kormány állítólag ezen eszme alapján beterjesztett, a leghatározottabban ellenezni. Hát t. képviselőház, ha az ellenzék maga jelöl ki bizonyos eszközöket; de ha azoknak a végrehajtására azután maga a t. kormány lesz hivatva, sőt nemcsak azoknak a végrehajtására, hanem, hogy a felvetett eszmét tulajdonkép testté alakítsa át: mondom, igen könnyen járhat az ellenzék ugy, hogy tulajdonkép az általa felvetett eszmékre rá sem ismer, hogy azok szörnyszülöttekké fognak átalakíttatni. [Helyes! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, t. ház, ezen hibának egyik főindoka éppen abban vau, hogy igen kevés érvet, valódi argumentumot, amellyel tulajdonkép meg kellene küzdenünk, hallottunk a javaslat mellett. Mindazon képviselő urak, a kik ily értelembea felszólaltak, tulajdonkép három argumentumra hivatkoztak, a melyekkel az itt előttem felszólalt t. képviselőtársaim már eléggé megkiizdöttek, a melyekre vonatkozólag azonban én is csak egynehány szót akarok mondani. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt hivatkoztak arra, hogy ugy hiszik, a törvényjavaslat elfogadható, mert forgalmunkat nem akadályozza, mert terményeink kivitelét, nyersterményeink belső forgalmát nem nehezíti és nem nehezíti azért, mert hiszen voltak idők, a mikor a szállítás még drágább volt. És nevezetesen hivatkoztak az ágió-korszakra, mikor a vasutak 15—20 százalék ezüst-ágiót is szedtek be. Hát t. képviselőház én azt nem tagadom, hogy igenis volt idő, a midőn a szállítás még drágább volt Magyarországon. De hát ebből, azt hiszem, nem következik, hogy tehát ezen törvényjavaslat elfogadása által emeljük fel a szállítási költségek és állítsuk vissza ismét az előbbeni statusquot. És azokkal szemben, a kik az ágió időszakára hivatkoznak, bátor vagyok ismét hivatkozni arra, hogy ne feledjük el, miszerint az ágió időszaka, a midőn jelentékeny ezüst-ágió volt, tulajdonképen összeesik a Magyarországra nézve legkedvezőbb évekkel, a midőn jó terméseink voltak, a midőn élénk és nagy volt a kivitelünk, a midőn tehát ez a forgalom megbírhatta a drágább szállítási költségeket. T. képviselőtársam György Endre részletes számokkal indokolta előttünk, hogy hisz ma tulajdonképen a szállítás olcsóbb, mint voltakkor, a mikor 15—20 százalék ágió mellett történt a szállítás. Hát hisz ezt nem tagadtuk t. képviselő ur, hanem tőle, ki nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozott, kinek van közgazdasági érzéke és a ki keletre buzdította a magyart, ő tőle nem ennek bizonyítását vártuk, hanem annak bizonyítását, hogy a szállítás költségeinek ezen javaslatban követelt felemelése által, nyerstermikeink kivitele könnyebb lesz-e és általában a verseny, melylyel Európa piaczain meg kell küzdenünk, ezen törvényjavaslat által meg lesz-e könnyebbítve ? A másik argumentum, mely a törvényjavaslat mellett felhozatott az volt, hogy kezdeményezések történtek a tariffák leszállítására nézve, a mi a szállítási költségeket apasztani fogja Hát igen helyesen történt már hivatkozás az előttem felszólalt képviselőtársam részéről a tekintetben, hogy tulajdonképen itt még csak egy ígéretről, egy kilátásba helyezett intézkedésről van szó. Azok az állítólagos tariffa-leszállítások, melyek részben a pénzügyminisíer ur által bemutattak, azok még csak ezután fognak életbe lépni. (Közbekiáltások a jobboldalról: Januárban! Azok iránt most még csak a tanulmányozások, a tárgyalások folynak és tekintetbe veendő az, hogy a kérdések mily nehezen jönnek ki nálunk a tanulmányozás stádiumából és hogy azoknak a gyakorlati életben való értéke még nagyon kétséges, Igen sajátságos, t. ház azon tapasztalat, melyet ez irányban teszünk, hogy oly kérdések, a melyek adóemeléseket ezéloznak, a tanulmányozás stádiumából nagyon hamar kijönnek; (Derültség. Ugy van! a haloldalon.) oly kérdések azonban, a melyeknek megoldásától közgazdasági érdekek előmozdítása függ, azok a tanulmányzások, enquettirozások és különféle bizottsági tárgyalások stádiumából alig bírnak kijönni. De ettől eltekintve, t. ház nem lehet figyel-