Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-317

U>17- orssságos iUés viselő ur, a ki akkor, mint előadó működött, (Halljuk balfelöl. Mozgás a jobboldalon ) Elnök: Ne méltóztassanak türelmetlenkedni, a ssónok valószínűleg vissza fog térni a tárgyhoz, mert azt mondta, hogy csak röviden Bzól ezen dolgokról. (Derültség jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Lichtenstein József: Hegedűs í. képviselő árral röviden fogok végezni, még csak ezen reflexiót kívánom befejezni. (Halljuk!) Miutmonjdám, Hegedűs t. képviselő ur, mint előadó és mint a ki e tekintetben a minister urnak és a pénzügyi bizottságnak nézeteit képviselte, volt e kérdésben a eompetens biró, s ő nyilatkozott: (Halljuk! balfelöl.) „A mi pedig Szederkényi képviselő ur nyilatkozatát illeti, ez félremagyarázta a pénzügyi bizottság javaslatának értelmét, mig ellenben azt a magyarázatot, melyet Lukács képviselő ur a határozati javaslatnak adott, én részemről e tekintetben elfogadom." Ö tehát Lukácsnak adott igazat, aki kijelentette, hogy a határozati javaslatban nincs utasítás adófelemelésre. A t. pénzügyminister ur, a ki jelen volt a gyűlésben, e kérdésben nem foglalt állást; s csak annyit mondott, hogy a maga részéről nem apprehendálja azt, hogy a pénzügyi bizottság ntosításokat ad neki, ő igyekezni fog azokat az állam érdekében kihasználni. De most előáll azon törvényjavaslattal, mely egészen elüt a képviselőház intentiójától. mert a határozati javaslatban a képviselőház, esetleg az adózási rendszernek is megváltoztatásával, akarta valamikép reparálni azon anomáliát, mely a fogyasztási adók tekintetében közttünk és Ausztria köztt meglévő különbözetben rejlik. De talán a képviselőház egy másik intentiójának jobban megfelelt a t. kormány? (Halljuk! halfelöl.) Á, t. kormány arra is fel leit híva, újabban a ház által is, hogy miután az adókivetés és beszedés, valamint az illeték-kiszabás körüli panaszok ismételten beható vita tárgyát képezik, ennélfogva az adókezelés reformját a t. kormány igyekezne minél előbb léire hozni, mit teljesíteni a t. kormány meg is ígért s azon sorozatban, mely az adójavaslatokra nézve előttünk fekszik, itt van a t, kormánynak a közadók kezeléséről szóló 1876: X. törvényczikk módosítására vonatkozó javaslata is. — Tetézéseül mindezen előbbi adózási előterjesztéseknek, mit akar e javaslat? Azt akarja, hogy az adófelügyelÖ a megyékben valóságos Muraview hatalommal birjon, hogy pénzre és fogságra Ítélhessen. Ezen javaslat egy, még a mostaninál is nagyobb labyrintust akar teremteni az adókezelésben, mely labyrintusban még a doctor juris sem képes mindég eligazodni. Ezen javaslat arra deczember 11. ISStt. 3gg kárhoztatja a magyar embert, hogy azon időn kivül, melyet az adóhivatalban a fizetéssel tölt, egész idejét szánja az adótörvények tanulmányozására. (Ügy van! a bal- és szélső balfelöl) Ennélfogva joggal mondták, hogy ha ezen törvény létre jön, ez egy valóságos adóügyi büntető codex lesz (Tetszés a szélső balfelöl.) Aztán, ha kérdjük, t. ház, hogy mindez miért, a felelet az, hogy a 35—10 millió deficitre tisztán be fog jönni 3 — 4 millió frt új bevétel. Aztán eljön a jövő évben a hadügyi kormányzat és emelkedett hadügyi költségekre elveszi tőlünk. Már most is kopogtat a boszniai vasút építésével, melyet a közös activákból fedez ugyan, de ez is közvetve minket is érdekel. Vagy ha a hadügyi kormányzat békét hagy neki, akkor az uj kölcsönnek, melyet a deficit további fedezésére kell felvenni, kamataira megy fel. A deficit pedig marad az ország vállain mindazon új adókkal, melyek nyakunkon vannak. Nem, t. ház, ezzel a politikával Magyarország pénzügyi baján nem segítünk. Ezen pénzügyi politikával a nemzet anyagi erejét tönkre teszszük s félő, hogy előbb-utóbb annak visszahatása lesz Magyarország egész politikai állására is. — De én azt hiszem, hogy e dolgon még lehet segíteni és kell is segíteni. (Halljuk! Halljuk!) És arról is megvagyok győződve t. ház, hogy a 67-iki és közjogi alapon is lehet segíteni. (Nyugtalanság a szélső balon. Derültség a jobboldalon.) S ez a felfogás az, t. ház, mely miatt közttem és a t. függetlenségi párt köztt oly nagy ür van. Lehet, t. ház segíteni, de csak ugy, ha, mint egyszer bátor voltam itt felhozni, ha a döntő körökben akad egy bátor hazafi, a ki egy nagy lépéssel véget vet e miseríának. (Halljuk.Q E nagy lépés : t. ház, az éu felfogásom szerint — nem mondanám el, hogy ha meggyőződve nem volnék annak helyességéről — abból állna, hogy mindenek előtt minden, 1866. óta tett beialkotásunkat nagyon szigorú revisió alá vennők, azon elvből kiindulva, váljon mindaz, a mi 1867 óta alkottatott, szükséges-e Magyarországnak és Magyarország anyagi erejéből megbirható-e; kapcsolatosan ezzel, t. ház, állna abból, hogy egy ily revisiónak megfelelőleg, a költségvetés annak 1-ső tételétől utolsó tételéig modifikáltalak egy helyes, rationalis, a szükséget túl nem haladó vonalig; állna, t. ház, továbbá abból, hogy az állam birtokában oly sok és oly nagy összegű activitás jobbat) kihasználtassák és a közjövedelmek csak ott szaporittassanak. a hol erre valósággal tér van; állna, t. ház, még abból, hogy a védelmi kiadások lehetőleg leszállittassanak. S ha mindez elegendő nem volna, — a mi több, mint valószínű — akkor, t. ház, számbaveeudo volna, vájjon azon nagy kamatteher, mely az ország vállaira nehezedik s a mennyit bevételeiből kamatra a világon aránylag egy állam sem költ, nem