Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-316

816 or z-tsros ülés meskedik. {Ügy van! balfelb'l.) Hasonlóképpen elhatározta a ház, hogy a vadászati adó leszái­littassék és mint legújabban olvastam, a szabad­elvű pártban egy képviselőtársam interpellálni akarja a kormányt, hogy a ház határozatát mi­kor szándékozik végrehajtani ? Minthogy a hatá­rozat január l-re ssól s eddig még e tekintetben nem történt semmi. Ez is oly komoly foglalko­zás, mely nem a kincstár érdekében, hanem az egyesek érdekében történvén, ad grecas calendas elodáztatik. Az ilyen komoly foglalkozás azon benyomást teszi rám, mint mikor valakiről azt mondják, hogy ezen embert köte^sséged fel­ruházni és ezt aképpen kezdi, hogy lehúz róla mindent s akkor igéri, hogy köpenyegét vesz, mikor azt az i-ten hidege megvette. így tesz a t. pénzügymínister ur is, mikor a tarifatételek leszállítását igéri, az ő komoly foglalkozására is rá jön az idők rövidsége s ez is el fog halasz­taíni bosszú időkre. Én nagyon sajátságosnak tartom, hogy a túloldali képviselőtársaim, kik, hogyha maguk nem foglalkoznak is mezőgaz­dasággal, legalább küldőik legnagyobb részben bizonyosan azzal foglalkoznak, ennek daczára minden indok nélkül, a nélkül, hogy tekin­tetbe vennék azt, mi kár háramlik a mezőgazda­ságra, meg fognak szavazni egy ilyen törvény­javaslatot, holott ha megkérdeznék választóikat s megmondanák nekik, hogy e javaslat folytán ga­bonájuk ára 3 —4 krajczárral kevesebb lesz, akkor azok óhajtása szerint ellene kellene szavazniok ezen javaslatnak. Azt mondják, hogy a teher­szállításnál nem tesz nagy különbséget az az egy pár krajezár. De sok egy pár krajezár mil­liókra megy s mikor minden adó a legszígoruab­ban van kivetve, mert oly ország, a melyben ily magas az adó, mint itt, nincs és mégis a létező nagy adók tetejébe még 1 kr. adassék. Ez, t. ház oly eljárás, a melyet jellemezni részemről nem tartok szükségesnek, mert ez magh-magában hordja a kritikát. De nemcsak a mezőgazdasági forgalomra nehezedik ezen szállítási adó, hanem a Jegatóbbi időbea oly örvendetes lendületet vett szőlő-kivitelünkre is. (ügy van! a szélső bal­oldalon.) Mindenki jól tudja, t. ház, hogy a szőlő csak akkor exportálható, ha az gyorsvonatokon történhetik, mert különben megromlik. Méltóztas­sék felvenni, hogyha a szállítás 7%-kal emeltetik, akkor a szőlő ára Magyarországon ugyanennyi­vel alább száll és ez nem a kereskedő rovására, hanem a termelőére fog történni. {JJgy van! bal­felöl) Azt említette föl György Endre t. képviselőtár­sam, hogy az ágió is különböző hullámaival, a tarifá­ban nagy változásokat nem idézett elő és ez sem fog előidézni, még sem akarják némelyek figye­lembe venni, hogy miképpen lehet e két dol- I defzeííiber 10. 1SSÍ). 355 got összehasonlítani oly híres nemzetgazdásznak, mint György Endre t. képviselőtársam, valóban nem ériem, mert úgy látszik, felejti, hogy az ágió hullámzásánál a nyerstermékek mindig maga­sabban fizettettek meg. Azt hiszi t. barátom, hogy ezen szállítási adó felemelés folytán nyers ter­mékeink drágábbak lesznek, vagy hogy azokért több érték lesz kapható, mint amúgy ? Sajátságos, t. ház, hogy a közgazdasági bizottság jelentését a ház egynangulag elfogadta. Ebben a kormány felszólittatik, hogy a tarifát minden módon leszállítani iparkodjék. Azt hiszi a t, kormány, hogy e törvényjavaslat folytán eanek elegei tesz? Vagy akkor szállítja majd le, ha az ország népén megvette már azt a többletet, a mely ebből ered? Nézetem szerint, t, ház, nem keli játszani a szavakkal. Mondja meg a kor­mány és a többség, hogj^ szükségünk van ennyi meg ennyi millióra, most többségben vagyunk s ezért megteszünk mindent, hogy kivetkeztes­sük Magyarország népét utolsó ruhájából is. Ekkor legalább azt mondhatják, hogy nyiltan járnak el. Nem beszélek arról, a mit velünk szemben fel­hoznak, hogy azzal izgatunk, hogy azt mondjuk, hogy nem kell adót fizetnünk. Ezt egy értelmes ember sem mondhatja. Az azonban áll, hogy az adó, a mely itt fkettetik, nem költetik el az or­szágban, hanem kivitetik Ausztriába a honnan az soha sem tér vissza aü 1867-iki kiegyezés foly­tán, (ügy van! a szélső balfelnl.) A tegnapi nap folyamában egyik képviselőtársam felemlítette, hogy ezen szállítási adó illusió, sajnos azonban, t. ház, hogy ez azokra nézve, kik fizetai kény­telenek, reális szomorúság. Ha a í. minister ur új adókat akar ereálni, bátor leszek figyelmét több ilyenre felhívni. (Bálijuk!) Én nagyon helyesnek és az igazság­nak megfelelőnek találnám, ha a progressiv adót hozná be a kormány. Ugy a tőzsde megadóz­tatását, hol milliók forognak koczkán, mint más ügyletek megadóztatnának, hisz még váltó sem ál­lítható ki másképen, minthogy arra bélyeget Kell tenni, épp igy lehetne a tőzsdei ügyleteknél is bélyeg alakjában bizonyos adót behozni, mely aztán az államkincstár javára szintén igen sokat hozna. A teherszállítás a teherievél bélyege által is megvan már amúgy is adóztatva, igy azt hatványozni nemzetgazdasági szempontból, hogy lehessen, felfogni azt nem vagyok képes. Én, t. ház, miután meg vagyok győződve, hogy e?;en adóemelés által még a mezőgazdák­nak, a középosztálynak és a népnek azon meg­maradt része is, a kiknek vagyona még talán nincsen agyonterhelve adósságokkal, hanem még némikép élődni képesek, miután gabona- és nyers­terményeire kivetni czéloztatik egy új adó, mi­után ezen osztályok lönkremenése egyértelmű

Next

/
Thumbnails
Contents