Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-316

316, orsíágos ülés deexember 10. 359 midőn nemcsak az elvi szempontok, de az anyagi szükség is ezt követelik, akkor ily gyenge indokolással ezen intézkedést kellőleg támogatni alig lehet. Azt mondja a t. pénzügyminister ur, hogy a vitelbér majd azét fog oszlani, hogy az sokfelé fog elforgáesolódni s hogy nem lehet tudni, vájjon a termelő, vagy a szállítmányozó vasnt, vagy a malom, vagy más valaki fogja-e viselni és hogy ezáltal a teher elviselése annál könnyebb lesz. Hát hogyan történik, t. ház, ezen adó beszedése ? Eddig a 27o-os szállítási adót ugy szedették be, hogy a kincstár közegei a vasutaknál, vagy megfordítva a vasúti közegek az adópénztárnál megjelentek és a kimutatott jövedelmöknek 5i-ik részét lefizették, illetőleg átvették. Már most, ha a vasutak azon helyzetbea vannak, hogy magasabb díjtételeket számíthatnak a szállításért, akkor a szállító fél, legnagyobb részt a termelő, fogva azt viselni, ha pedig nincsenek azon helyzetben, akkor be fog állani azon eset, melyet az előbb említettem, akkor t. i. maga a

( vasút lesz azt kénytelen fizetni és miután az állam a vaspályáknál anyagilag nagy mérvben érdekelve van. ez pénzügyeire is befolyással fog birni. Az állam több mint fele részben mindenesetre érdekelve vau, mert a pénzügyminister ur által tegnap tett száraitás nem egészen helyes. T. i. azon vaspályák, melyeknél az állam érdekelve van, nem 40%-át, hanem több, mint 50*/o-át fizetik az adónak és ennélfogva, constatálom, azon számítás, melyet a pénzügyminister adott elő, lényegesen különbözik azon eredménytől, melyet ő terjesztett elő tegnap. Az állam t. i. bevesz szállítási dijak czímén mindössze átlag 2.155,000 frtot, ebből az államvaspálya a tiszaival együtt fizet 590,000 frtot, az összes kamatbiztosítást élvező vasutak által fizetett összeg pedig 550,000 frt, tehát összesen: 1.145,000 frt, ez mindesetre több mint fele; mert a többi vasutakra csak 1.010,000 frt esik. Tehát az állam anyagilag is vau érdekelve. Ezek után, t. ház. én azt hiszem, hogy a szállítási adó, a gőzhajózási és vasúti forgalom megadóztatása egy oly országban, a mely erőteljes, virágzó közgazdasági élettel bir, egy időre ezen intézkedés talán helyén van. De egy oly országban, a mely folytonos organicus gazdasági bajokkal küzd, a melynek legfőbb terményei nem • versenyképesek, egy ily országban ezen adónem, gazdaságilag egyátaláu nem állhat meg. így voltam eredetileg meggyőződve, midőn 1875-ben a XX. t. ez. által a szállítási adó behozatott ésigy vagyok meggyőződve ma is. Azon különbséggel természetesen, hogy ma ezen adót, mely egy létező rósz, melynek létéhez már léteiénél fogva bizonyos joga van, eltöröltetni nem kívánom. De ezen adónak minden további emelését és a már egyszer elkövetett közgazdasági hiba ismétlését, öregbítését átalában és ezen alkalommal határozottan ellenzem. (Helyeslés balfelö'l.) Azt mondta tegnapi beszédében György Endre t. képviselőtársam, hogy az ellenzék álláspontja ezen törvényjavaslattal szemben felette könnyű, mert azok, a kik ezen padokon ülnek, a beruházásokat készségesen szavazzák meg, de ha arról van szó, hogy fedezetet is adjanak, r akkor azt annál határozottabban megtagadják. Ö ellenben azon reális politicusok közé tartozik, kik magasabb tekintetekből, habár nem is nagyon szerelmesek beléjük, az adófelemelések keserű piluláit készséggel elnyelik, csak hogy az államhitel képességét jövőre fenntarthassák. Erret. ház, én röviden a következőket vagyok bátor felelni. (Halljuk!) Az ellenzék álláspontja, egy oly kormánynyal szemben, melynek valódi főczélja egyedül a tovább létezhetés és a melynek alapja és támasza az ország és társadalmának gyengeségében áll, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) a melynek közgazdasági és pénzügyi politikája számára az eszméket túlnyomókig ellenfelei szolgáltatják s a ki ezen eszméket ugy használja fel és oly alakban terjeszti elő, hogy ezen eszméknek szerzői compromittálva érzik magukat {Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) általok, az ily vívmánynyal szemben, t. ház az ellenzék állása sem nem könnyű, sem nem kényelmes. Mi a szükséges beruházásokat, ha azok kellőleg alkalmaztatnak, igenis, megszavazzuk és megszavazzuk szívesen a létesítésőkhez szükséges fedezetet is, mert ugy az, mint a másik az ország javának előmozdítására lenne szentelve; ha valaki biztosíthatna bennünket arról, hogy azon fedezet, melyet megszavazunk, a kitűzött czélra és nem az általunk helytelenített kormányzási politikának folytatására lesz fordítva. (Ugy van! Felkiáltások a bal és szélső balfelöl.) És ebben egyáltalán nincs következetlenség, mert az ellenkező eljárás oly bizalmat foglalna magában, mely az ellenzék állásának természetével is ellenkezik. Azért hát, t. képviselőtársam magasb állami szempontokból csak emelje az adókat s legyen érte az érdem és felelősség egyaránt az övé; én a magam részéről az összes kormányzati politika gyökeres megváltoztatása nélkül azt sem ezen, sem más kormánynak megszavazni hajlandó nem vagyok. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De azt, hogy az államnak nemcsak ezen összegre, melyet a kormány a szállítási adó felemelése által akar elérni, hanem ennél sokkal nagyobbra szüksége van, én készséggel elismerem és egyáltalában nem zárkózom el a pénzügyi helyzet követelményei elől. De csakhogy engem e helyzet sokkal kevésbbc aggaszt, mint azon tanácstalanság, melyet a kormány súlyos