Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-315

338 •Hit. országos ülés deczember 9. 1S8§. tiát nem él fez. Moadom, ilyen országban, olyan viszonyok között, a mikor ennek az adónak legnagyobb részét maga az állam fizeti, a hol tehát azon remélhető agy milliomot is több, mint felényire redukálni kell, még kincstári szempontból sem tudnám azt elfogadni. De hát, mint bevezetó'leg kijelentettem, én t. ház, nem szándékozom ezen törvényjavaslatnak részleteivel tüzetesen foglalkozni; én abból indulok ki. hogy ez kezdete egy hosszú, egy új rendszernek, egy új adózási rendszernek és én az egészet ugy tekintem, mint egy általános műveletet, a melyet a pénzügyminister ur, mint olyat contemplált, a melylyel az államháztartás pénzügyi egyensúlyát akarja helyre állítani s én, mint ilyenhez szólok hozzá ezen törvényjavaslathoz. (Ralijuk/) És itt azt mondom, igen t. képviselőház, hogy a mikor én egyrészről azt látom, hogy Magyarországon észszerűen az adókat ez idő szerint semmi czíin alatt fokozni nem lehet, (Ugy van! a szélső baloldalon) marad még fenn agy másik kérdés, hogy vájjon ezen rendkivüii, általam elviselhetetleneknek itélt áldozatok árán eléri-e a kormány ason czélt, a melyre ezen áldozatokat kéri. A t. kormány természetesen azért kéri ezen áldozatokat, hogy mégis az ország pénzügyi állapotát rendezze. Hát kérem, fogjuk-e mi elérni ezen adótörvények árán a rendezett állapotot ? Én azt hiszem, hogy ezt maga a kormány sem merné állítani. Ha tehát egyrészről azt látom, hogy elviselhetetlen, minden mértéken felüli áldozatokat kérnek; és másrészről azt látom, hogy ezen áldozatok árán a czélt, mely felé törekedünk, semmiképen elérni nem fogjuk: én nem habozhatok kimondani, hogy semmiféle adót ez időszerint meg nem szavazok. (Elénk helyeslés szélső baloldalon) Hát tudom, hogy erre a t. túloldalról hihetőleg Jókai Mór t. képviselő is (Halljuk!) azt fogja mondani: no hát, milyen kormátiyképes párt az, a mely az adóemelést megtagadja, a mely nem akar adót megszavazni. Hát én az áldozatkészségre, a melyet hangoztat minden alkalommal és talán hangoztatni fog ez alkalommal is, azt mondom neki, hogy az áldozatkészség nagyon szép erény, a melyet mi is prédikálunk s melyet mi is követelünk a mi népünktől, de mindig a lehetőség határain belül. O azt fogja mondani, hogy feszítsük meg erőinket. Ő 4 regényt ad ki évenként, 4 kötetet fog írni minden évben csak azért, hogy adóját megfizethesse. De most ám kénytelen lesz ötödik kötetet is írni évenkínt, hogy a fokozott adót kiteremtse. Hanem először is inter parenthesim megjegyzem én, mint egyik bámulója, mondhatnám, csaknem imádója Jókai Mórnak az írónak, hogy én sokkal nagyobb nyereségnek tartanám Magyarországra nézve, ha a t. képviselő ur kevesebb kötetet írna. De ezektől eltekintve, nem minden ember van megáldva azzal, hogy köteteket Írhasson és neat minden embernek van olyan foglalkozása, hogy még a legnagyobb erőmegfeszítéssel is oly mérvben fokozhassa jövedelmét, mint a milyenben kell az adók emeléséhez képest. Másodszor, a mi az áldozatkészséget illeti, engedjék meg, hogy hivatkozzam arra, a mit egy t. képviselő ur, nem önökkel szemben, 1874-ben, az első nagy adófokozásnál, Ghyezi Kálmánnal szemben mondott az áldozatkészségekre vonatkozó egy akkori jeles beszédben, mely nagy hatást tett. Sennyei Pál báró igen t. képviselő ur ezen szavakat mondotta: (Halljuk!) „Az áldozatkészség feltételez áldozatképességet és feltételezi azt, hogy a czél, mely végett ezen áldozatok hozatnak, el legyen érve." Tökéletesen igaza volt akkor és ez egy oly szent igazság, mely igaz ma is. Szívesen aláírom. De miután tudom, hogy a t képviselőház többsége és különösen Jókai Mór barátom erre az idézetre olyan nagy súlyt nem fog fektetni, mint egy másikra, én bátor vagyok hivatkozni arra, a mit éppen ma hat esztendeje, éppen ma ünnepeljük annak fordulónapját — 1874. évi deczember 9-én Tisza Kálmán, az akkori képviselő ur, a balközépnek vezére mondott. Szavai igy hangzanak: (Halljuk!) „Szavazatommal nem fogok járulni ahhoz, hogy évenként néhány millió ismét a kútba dobassák." És hozzá van téve: „Élénk helyeslés baloldalon." Hát kérem a t. képviselő urakat, éljenezzenek most is. (Derültség a szélső baloldalon.) „Nem fog soha tőlem senki" — úgymond a t. kormányelnök ur — „nem fog soha tőlem senki az áldozatkészség ellen szót intézni hallani, de igenis mondom ma és mondani fogom azontúl is., as áldozatot ugy kell követelni, hogy kimutattassék az is, hogy az áldozat nem fog ismét sikertelenül maradni." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hát én felkérem a t. ministerelnök urat, hogy mutassa ki, hogy ezen áldozat nem fog siker nélkül maradni. Én ugy vagyok meggyőződve éa ugy vannak meggyőző Ive társaim is, hogy az áldozat sikertelen lesz és bátor vagyok az ő nevükben is a következő határozati javaslatot benyújtani: (Halljuk!Halljuk! Olvassa.) Határozati javaslat. „Tekintve, hogy a vasúti és gőzhajózási szállítási adóról szóló törvényjavaslat csak egyik lánezszemét képezi azon áj adók és adóemelések sorozatának, melyet a kormány a törvényhozás elé terjesztett. Tekintve, hogy hazánk adózó polgárai az