Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-314

323 314. országos ülés űeeeember 6- 1S80. nom azt, hogy az elnökség soha sem intézkedik önkényüleg, a kiutasítást a központi választmány intézi, valamint a felvételt is és így Krivácsy József t. barátom elleni panaszok teljesen alap­talanok. A központi elnökség soha nem intéz­kedhetik sem a felvételre, sem a kiutasításra nézve, az alapszabályok 53-ik §-a szerint a köz­ponti igazgató választmány kizárólagos jogához tartozik elnöki előterjesztés folytán, a hoavéd rokkantak felvétele, üresedésbe jött helyek betöl­tése, valamint a rossz magaviseletűek mindenkor kiutasítása is. E kényes kérdésben kímélet vezérel, mert igénytelenségem is régi honvéd volt, de kény­telen vagyok mégis kijelenteni, hogy kik vétet­nek fel egyáltalában ezen honvéd-menedékházba. Felvétetnek végnyomorúságba taszított, de igen sokszor vidéki egyletektől majdnem kilökött, kiutasított egyének. Megengedem, hogy voltak büntetések, sőt vizsgálati jegyzőkönyvekből tudnám igazolni, hogy voltak 3—4 hónapos büntetések éppen a panaszlók részéről, midőn a menházat ők kezel­ték, de határozottan tagadom, hogy két év óta más, mint szobafogság lett volna és ezen szoba­fogság az egész területre szabad járással a kert­ben és udvarban értetik. Ennél szelídebb bün­terést nem lehet gyakorolni számos egyének együttléte mellett, már pedig, ha fegyelem nem léteznék, annyi sok vegyes nép köztt, valóságos anarchia fejlődne ki. Én nagy köszönettel veszem a t. belügy­minister urnák szíves és hosszas felolvasását, mert az megbélyegzi éppen azon egyéneket, a kik előbb a belügyminister urnái névtelenül, most pedig már névvel panaszkodnak. De meg kell jegyeznem, hogy a személyes szabadságnak há­rom hónapra, vagy csak három napra való oly­uemű megszorítását, mely közbotrányt idézett volna elő, a mostani központ soha nem tett. Megígértem beszédem elején, hogy sok jegyző­könyvet nem fogok idézni, de szabad legyen a 9-ik kerület elöljáróságának folyó évi augusztus 28-án felvett jegyzőkönyvi másolatát felolvasni, a mely eorollariuma ezen érdekes dolognak és nagyon sajnálom, hogy a t. belügyminister ur ezt felemlíteni nem méltóztatott. Igenis bevégez­tetett a vizsgálat az elöljáróság által és ezen vizsgálat azt mondja: „a nmélt. m. kir. belügy­miuisterium 37959 /i8so. sz. rendelete és ezen magas ministeri rendelethez csatolt Vangel Károly és Mikár Zsigmond által aláirt és felterjesztett pa­naszos kérvény, — fenntnevezett rokkant hon­védek együttesen és egyenként kinyilatkoztatták azt, hogy ezen panaszos kérvényben előadottak semmi alappal nem bírnak, a valóságnak meg nem felelnek és hogy ők az intézet igazgatásá­val és felügyeletével az élelmezés, ruházat, tiszta­ság és bánásmóddal tökéletesen meg varrnak elé" gedve. semmi panaszuk vagy kifogásaik nincsenek, Krivácsy József ezredes, honvédmenház igazgató szigorú, pontos és igazságos eljárása és igazga­tása által mindnyájunknak elismerését, háláját és köszönetét vívta ki, mit ezennel a keríiieti elöl­járóság előtt is ünnepélyesen kijelenteni kedves­kötelességüknek ismerik. Úgyszintén elismerésüket nyilvánítják a hon­védmenház felügyelője, Bérezy István ur iránt, ki részrehajlatlanul, igazságosan és méltóságosan bánik el mindegyikkel, a házszabályokat ő maga is megtartja és a meaházi tagok által is meg­tartatja; senkinek protectiót vagy kedvezményt nem osztogat. Miután a honvédmenházban elhelyezett rok­kant honvédek a fennti nyilatkozatot együttesen és egyenkint a bizottmány elé hivatván, tették és megerősítették, vizsgálat alá vétettek az egyes lakószobák, a melyek tisztán, kellőleg bútorozva és elég kényelmeseknek és megfelelőknek talál­tattak; az élelmitár, melynek egyik kulcsa az ellenőrnél, a másik a szakácsnénál van, a leg­nagyobb rendben és tisztaságban; a kenyér-, hús­és tejeskönyvek, melyek a felügyelő és ellenőr által vitetnek, rendben találtattak s a legjobb bizonyítékot képezik arra nézve, hogy az élel­mezés körül semmi visszaélés vagy hiány elő nem fordul. A ruhatár rendben és tisztaságban tartatik. A konyha vizsgálata alkalmával tapasz­taltatott, hogy az nemcsak a kellő csin és tiszta­ságban tartatik, de a mellett a szakácsné a leg­jobb minőségű, ízletes és tápláló ételeket készíti, a melyeket a bizottmány megízlelvén, meggyő­ződött a leves, hús, főzelék és kenyér egészséges, ízletes és jóvoltáról. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hát engedelmet kérek, t. képviselőház, én meg­engedem, hogy ez hosszadalmas, de felvilágosí­tásul szolgáljon. Még van párja ennek a jegyzőkönyvnek, a mely hasonlólag ezt megerősíti. Hát kérem a t. képviselőházat, (Halljuk.') most már szabad le­gyen kérdeznem: jogos-e, helyén van-e, meg­járja-e, hogy a házban már többször a t. minis­terelnök ur részéről is egy jóravaló becsületes testület, mint a honvédség központi választmánya — gyanusittatik, rágalmaztatik, (Zaj, ellenmon­dások jobbról) a nélkül, hogy az a testület itt magát védhetné. Ezen testület két évi működé­sének mikénti lefolyása ime, itt van igazolva éppen azon kerületi elöljáróság által, melyet mél­tóztatott a vizsgálatra kiküldeni. Szabad legyen még a t. belügyminister urnák múltkori felszó­lalására megjegyezni, hogy én azt hiszem, hogy panaszlóknak a törvényesen elismert hatósághoz a központi választmányhoz kellett volna pana­szaikkal járulni s ha még is a t. belügyminis­ter úrhoz mentek a panaszszal, a ki alapszabá-

Next

/
Thumbnails
Contents