Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-313
313. orsxágos ülés dcczember 4. 1880. 305 tagadván egész életén át vallott politikai hitelveit, hogy bejusson a ministerelnöki székbe, elfogadta az általa kárhoztatott, általa károsnak és átkosnak nevezett közösügyes alapon a ministerséget. Hogy ezen politikai hitehagyottsága által nemzetellenes bűnt követett el a rainisterelnök ur, azt önmaga is beismerte, beismerte igenis az által, hogy kormányra lépése alkalmával itt e képviselőházban a nemzet, az ország s igy az egész világ színe előtt oda nyilatkozott, hogy e nemzetellenes bűneit némileg kiengesztelje, miszerint ő az által," hogy az általa is elitélt közösügyes alapon elfogadta a minisíerelnökséget, nem adta fel eddig vallott politikai hitelveit, hanem csak egy időre szegre akasztotta; szegre akasztotta természetesen azért, hogy az első alkalmat megragadja, midőn elveit leakasztja a szegről, visszaszerezze Magyarország jogtalanul feladott önállóságát, függetlenségét. S t. ház, körülbelől Tisza Kálmán ministerelnök ur volt oka annak, hogy én pár évekkel ezelőtt e képviselőházban kimondtam, miszerint, hogy ha másként, nem lehetne megszabadítani e nemzetet az azt megsemmisítő közösügyektől: örömmel üdvözölném a napot, a melyen az osztrák császári koronát a szél lefújná a magyar király fejéről. Ilyen szellemben nyilatkoztam igenis, de csak feltételesen, még akkor azon oknál fogva, mert reménylettem, sőt hittem, miszerint Tisza Kálmán ministerelnök ur egyszer valaha az életben már be fogja váltani adott szavát; {Derültség) reménylettem, sőt hittem, miszerint le fogja akasztani S55 6^rc a & asztott politikai hitelveit és lejárván azon tíz év, a melyre az 1867-diki közösügyes kiegyezkedés létre jött, mindent el fog követni — a hatalom is kezében lévén — hogy visszaszerezze Magyarország önállóságát, függetlenségét. Miután azonban, mint a szomorú tapasztalás bizonyítja ,reményeim meghiúsultak s a ministerelnök ur a helyett, hogy adott szavát, igéretét beváltotta volna, az 1878-iki közösügyes kiegyezéssel még szerencsétlenebb helyzetbe döntötte a hazát, a nemzetet, mint volt az 1867-iki közösügyes kiegyezés alkalmával. Habár, t. ház, én az Ausztriávali personal uniónak vagyok barátj &, de ily körülmények köztt kénytelen vagyok kimondani, miszerint, ha nem szabadulhatunk meg a közösügyektől: megünnepelném a napot, melyen Bécs és a német tartományok be fognak olvadni a nagy német birodalomba, vivén természetesen magukkal azon pár száz millió államadósságot is, a melyet az 1867-iki közösügyes kiegyezés alkalmával, bár jogosulatlanul, bár igazságtalanul, a magyar nemzet nyakára erőszakoltak. {Derültség.) Azonban nem lenne ellenemre, ha az osztrák császári korona helyett a dicső lengyel nemzet koronája tétetnék a magyar király fejére, KÉPVH. NAPLÓ. 1878—-81. XV. KÖTET. oly feltételek mellett azonban, hogy még Lengyelország és közttünk se legyen semmi más összekötő kapocs, mint a fejedelem személyének kapcsa. A mi már magát a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot illeti, én azt, t. ház, politikai hitelveimnél fogva sem fogadhatom el; de nem fogadom el azéit sem, mert különösen a jelenlegi ministerelnök, Tisza Kálmán ur iránt bizalommal nem viseltetem. Maguktól önöktől, t. kormánypárti képviselő urak, kérdem : lehet-e bizalommal viseltetni Tisza Kálmán, ministerelnök iránt? (Zajos felkiáltások jobbf elöl: Lehet!) Nem csodálkozom rajta, hogy többektől hallottam mondani, hogy lehet. Mondják önök ezt azért, mert közreműködtek azon nemzetellenes tervek keresztülvitelére. (ügy van! a. szélső baloldalon. Derültség.) Lehet-e, mondom, bizalommal viseltetni Tisza Kálmán ministerelnök ur iránt, a ki egész életén keresztül vallott politikai hitelveit feláldozta c-ak azért, hogy azok árán beesempészsze magát a ministeri székekbe? (Derültség.) A ki a határozat magaslatáról a közös ügyek fertőjébe bocsátkozott, a ki öt évi ministerelnöksége alatt (Felkiáltások jobb felöl: Hat évi!) alig tett egyebet, mint folytonosan magasabbra emelte az adókat, mint újabb adónemek behozatala által koldusbotra juttatta az országot, a ki öt évi ministerelnöksége alatt (Felkiáltások jobbfelöl: Hat!) 450 millió irtokkal szaporította az állam adósságát; a ki Bosznia és Herczegovina elfoglalása alkalmával ezreit dobta véráldozatul honfitársainknak s 138.000,000 frtokät pocsékolt el; én,t. ház, Tisza Kálmán ministerelnök ur irányában bizodalommal viseltetni képes nem vagyok, az általa elkövetett nemzetellenes politika miatt; de nemcsak mi, a közjogi ellenzéki tagjai nem viseltetünk bizodalommal irányában , hanem egy pár perczekkel ezelőtt itt szomszédaink is kinyilatkoztatták, miszerint irányában bizodalommal nem viseltetnek, a mit kitüntettek azon eljárások által is, hogy megvetéssel, vagyis inkább nem tudom, még minő szót használjak, fordultak el az ő működésétől, nem akarván bűnrészes lenni az általa elkövetett nemzetellenes bűnökben. Sőt mondhatom, t. ház, miszerint az ország magyarabb vidékeinek nagyobb része is elfordul tőle, még Debreczen varosának lelkes hazafias érzelmű polgárai is, a kiket 14 éveu át képviselt, nem tűrhetvén továbbá nemzetellenes működését, száműztek saját területökről, mondhatnám a kálvinista Róma száműzte a kálvinista (Felkiáltások : Pápát!) jezsuitát. (Hosszan tartó élénk derültség.) Nem akarom ez alkalommal megemlítem, hogy nemcsak politikai, hanem az egyházi téren is következetlen volt önmagával. Éu ily ugyé39
