Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-311
296 311. erssá|-08 ülés űeczember 1. 1SS0. nincs, a szerint, a mint a képviselő urnak alkalmasabb. (Élénk, nagy derültség.) Thaly Kálmán (közbeszól): Nincs közvetlenül a Dunaparton! Tisza Kálmán ministerelnök: Ez sem lesz közvetlenül a Dunaparton, de azért mégis oly közvetlen közelében lesz a Dunának, hogy a mint mondám, solid építésnél a betonirozás elkerülhetetlen. Kérem a t, házat, méltóztassék a szöveget megtartani. (Helyeslés jobbfeld).) Elnök: Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t ház az első szakaszt a bizottság szövegezése szerint; ha ez eífogadtatik, akkor Thaly Kálmán képviselő ur módosítványa elesik; ha nem fogadtatnék el, akkor a beadott határozati javaslat tűzetik ki szavazásra. Előbb fel fog olvastatni a határozati javaslat. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa Thaly Kálmán határozati javaslatát.) Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e az első szakaszt a bizottság szövegezése szerint ? a kik elfogadják méltóztassanak feláliani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a szöveget, ennél fogva a módosítvány elesik. Beöthy Algernon jegyző '{olvassa a 2. és 3-ik szakaszt, melyek észrevétel nélkül el fogadtattatnak ; azután olvassa a 4-ik szakaszt.) Rakovszky István előadó: A 4-ik szakaszban a bizottság e szó helyett „ministerium" e szót ajánlja „ministerelnök a , minthogy czélszerűbbnek véli a végrehajtást a ministerelnökre bízatni, mint az összes ministeriumra. (Helyeslés.) Ezúttal legyen szabad még arra kérni a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslat kapcsában e határozati javaslatot is elfogadni. E határozati javaslat következőleg hangzik: „hogy az állandó országház tervének bemutatása alkalmával egyúttal &gy újabb szakvéleményt is mutasson be a háznak arról, hogy az ideiglenes épület költségesebb javítások nélkül meddig lem még jelenlegi czéljára használható". Elnök: Az első kérdés: elfogadja-e a t. ház a 4-ik §-t a bizottság módosításával? (Elfogadjuk.) Eífogadtatik. A másik kérdés az, elfogadja-e a t. ház a pénzügyi bizottság határozati javaslatát? (Elfogadjuk!) Eífogadtatik. Eszerint a törvényjavaslat letárgyaltatván, holnap harmadszer fog felolvastatni. Minthogy a pénzügyi bizottság a költségvetési törvény mielőbbi elintézése végett már ma ülést tart, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a mai jegyzőkönyvnek a költségvetési törvényre vonatkozó része most hitelesíttessék. Horváth Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyv e pontját). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyv e pontja hitelesíttetik. A holnap 10 órakor tartandó ülés napirendje lesz: a ma megszavazott két törvényjavaslat harmadszori felolvasása, továbbá, a közgazdasági bizottság jelentése a székesfehérvári II. gazdasági gyűlés bizottságának kérvénye tárgyában: s végre a pénzügyi bizottság jelentése az 1875: XXIV. t.-cz. 4. §-ának 10. pontja módosítása tárgyában szóló törvényjavaslat tárgyában. Mielőtt az ülést berekeszteném, méltóztassék meghallgatni Bódog Albert képviselő ur egy interpellátióját. Bódogh Albert: T. ház! Egy éve annak, hogy én a t. belügyminister úrhoz benyújtottam egy kérvényt, a magyarországi községi és körorvosok,részéről. E kérvény a magyarországi községi és körorvosok országos értekezletének egy hangú megállapodása alapján jött létre s kiterjeszkedik a közegészségügyi törvénynek különösen két pontjára. Azon sok sérelmek és különösen a községi és körorvosokra nézve terhes pontjai közül e törvénynek, melyeket már a gyakorlat feltüntetett, egyik pont az, hogy az 1876: XI. t.-cz. a községi körorvosok fizetéséről akként intézkedik, hogy az orvosok és községek köztt ez a szabad egyezkedésre van bizva, véghetetlen nagy kaput nyit arra, hogy ezen különben jó irányú és közhasznú törvény illusoriussá tétessék és oly útját állja a községi és körorvosi intézmény létesülésének azért, mert annyi mindenféle teherrel vannak sújtva községeink és mert az orvosi díjazás meghatározásában polgártársaink nagyon szűkkeblüek. Nagyon sok vidékén e hazának a községi és körorvosok díja oly csekély, hogy a mellett vagy éppen nem, vagy a legnagyobb szükségben vállalkozik egy értelmes orvos az orvosi állomás betöltésére és akkor is csak azért, hogy néhány hét, vagy néhány hónap múlva megszökhessek. Ezen nem lehet csodálkozni, mert vannak, helyek hol 150, 120 vagy 100 frtban van a községi és körorvosok fizetése megállapítva. Kérdem, lehet-e azt követelni, hogy ily fizetés mellett, nem mondom buzgósággal és kedvvel, hanem egyátalán elvállalja-e egy orvos 10—15 község egészségügyeinek gondozását és az ebből ráháruló kötelességnek felelősség melletti teljesítését? Ez a kérvény egyik ága. A kérvény másik ága egy eanél még sérelmesebb ügyre vonatkozik. Az idézett törvény szerint a községi és körorvosok évi fizetésüket követlenül a községi bíráktól kapják. Ugyan kérdem, nem első pillanatban felötlik-e ezen fizetési módnak megalázó volta egy művelt emberre nézve? és hogy nem költ-e ez fel a fizető műveletlen ember és a kötelességét teljesíteni akaró orvos köztt oly viszonyt, a mely semmi esetre sem szolgál azon missió javára, a melynek teljesítésére nemcsak
