Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-310
3:0. országos UIJ^ nem egyéb, mint azon visszaélési bajok kútfeje, melyekkel a kilenczes bizottság óta meglepetésünkre oly gyakran találkozunk, de nem a kilenczes bizottság hibájából, hanem azok hibájából, kik tervei keresztülvitelére vállalkoztak és ragaszkodtak annak formáihoz, ha saját kényelmük ugy kívánja, ellenkező esetben azokat egészen mellőzik. Nézetem szerint tehát a költségvetésezen alakjában elejtendő.(IZe%esZés a baloldalon) Ivánka Imre: A házszabályok 145. §-a értelmében bátor vagyok pár szót kérni. (Halljuk! Halljuk!) Pulszky tisztelt képviselőtársam az imént egy megjegyzést említett föl, melyet én a delegatió albizottságában ejtettem. Annak megítélését, vájjon idevaló-e ez vagy nem, a t. házra bízom. Most magára a megjegyzésre térek át. Igenis azt mondottam, a Ludovica - Academia inkább altiszteknek való iskola, mire Dőry tagtársam protestálván, azt mondtam: jó,hát traissireknek való iskola. Hogy ez igy történt, erre felhívom Poór barátomat, a ki éppen mellettem ült; s ezen állításomat most is fenntartom. Br. Mednyánszky Árpád: T. ház! Egy oly tárgyról akarván röviden szólani, melynek a költségvetésben rovata nincs,kénytelén vagyok az átalános vitában kifejezést adni egy a házban sokszor, de a sajtóban még többször felhozott hiánynak, mely a honvédség főbb tiszti karának hazafias kiképzése körül történik. Ertem azt, hogy Magyarországon nincs vezérkari tiszti iskola. Ezen kérdés tavaly a házban Thaly t. képviselőtársam által tüzetesen előadatott, legújabban szintén tüzetesen megvitattatott s azzal lett elütve, hogy a honvédelmi minister ur azt mondta: jó és szép, kellene lenni, majd annak idejében lesz, de most felesleges, mert ott van a bécsi intézet, a Stabkriegsschule, ez intézetben a magyar honvédtisztek, kik magokat vezérkari tisztekké képezni akarják, felvétetnek, végezhetik az iskolát, az reájuk nézve semmi hátránynyal, vagy nehézséggel nem jár, sőt úgymond: hiszen éppen most is magyar honvédtiszt lett az első Stabsofficir. E körülményre a t. ház figyelmét felhívom. Én utánna jártam, hogy a magyar honvédtisztek kiképzése mikép történik Bécsben. Első nyomát annak, hogy önállóan a honvédségbe képzett tisztek a bécsi intézetbe felmentek, az 1874-ik év kezdetén találjuk, a mikor is 4 honvédtiszt küldetett be az intézetbe. E négy tiszt csakugyan elvégezte a cursust, de megjegyzendő, hogy e 4 tiszt a közös hadseregből jött hozzánk. Ezek sikerén felbátorítva, a legközelebbi évben ismét két honvédtiszt ment fel Bécsbe, de ezek már nem olyanok voltak, kik előleg nem szolgáltak a közös hadseregben, hanem a honvédségnél növekedtek. Ezek közül az egyik csakhamar kónynuvcmber 30. 1880. 269 telén volt bizonyos okoknál fogva az intézetet a. saecatura következtében elhagyni; a másik pedig ' neki menvén a vizsgálatnak, megbukott. 1876-ban ismét egy, a honvédségnél szolgált tiszt ment fel ezen intézetbe, a kiről talán alig lehet mondani, hogy képességgel nem bír, mert jelenleg a >Ludovica* academiában tanár, de ez is kénytelen volt a vizsgálat előtt meghátrálni. 1877-ben két honvédtiszt ment fel a bécsi intézetbe, a kik el is végezték a cursn s t, de hozzá keli tenni, hogy az egyik szepességi, a másik pedig szász volt. Ezek tehát oly egyének, a kik az elemi iskolákat is már német nyelven végezték és igy magyarnémet ajkú polgárok. 1878-ban 5 egyén ment a honvédségtől a bécsi intézetbe. Közülök 4 egyén a honvédségnél szolgált és nevekedett. Ezek közül kettő a vizsgálat előtt meghátrált, kettő azonban megbukott, habár a Ludovica-Academiának egyéves cursusát jeles eredmónynyel végezték is be. Az ötödik egyén egy közös hadseregből átjött tiszt volt, a ki fényes sikerrel be is végezte a cursust és a ki a bécs-újhelyi intézetet jeles eredménynyel végezte, de azon egyén, a kire a minister ur a pénzügyi bizottságban hivatkozott és a ki jeles eredmónynyel végezte ezen intézeti cursust, az igaz, hogy magyar, hogy nem volt a közös hadseregben, de ő a bécs-újhelyi tanintézetből került ki és azt jeles eredménynyel végezte, azonban azt elfelejtette a t. minister mondani, hogy azon másik két honvedtiszt, ki ezzel végezte a cursust, megbukott. Tehát 15 eset van, a melyben a honvédtisztek a bécsi intézetet látogatták. Igaz ugyan, hogy vannak oly honvédtisztek, a kik ezen intézetet jó eredmónynyel elvégezték, de ezek olyanok, a kik azon időben látogatták ezen intézetet, a mely a közös hadseregből való kilépésük és a honvédséghez való belépésük köztt lefolyt. Ezen ] 5 esetre hivatkozhatik, a honvédelmi minister ur. És mit látunk ezen 15 esetben? Azt, hogy 9 esetben nem koronázta a siker és hogy 6 eset van, a mely eredményt tüntet fel. Két esetben tehát bécs-újhelyi növendékekről,kettőben németajkú magyarokról, két esetben pedig a közös hadseregből átjött egyénekről van szó. Azt hiszem, t. ház, hogy ezen számok nem szolgálhatnak igazolásul arra, hogy a vezérkari tiszti iskolának felállítása felesleges. Egészen eltekintve attól, hogy azt, hogy ezen egyéneknél, a kiket felsorolni szerencsés voltam, a német nyelvnek nem tudása, vagy alapos nemtudása lett volna az ok, azért nem lehet feltételezni, mert azok már a Ludovica-Academia egyéves cursusán átmentek, hol több tantárgy taníttatik németül, úgymint a katonai statistika, fegyvertan, tactika és "gyakorlati harczászat. De még oly embernek is, a ki egyedül költségkímélést kivan szemügyre venni, még annak is fel kell tűnni ez intézet
